Esztergom és Vidéke, 1923

1923-05-06 / 35.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21.» hova a lap szellemi részét illető köz­lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 1800 K, félévre . 900 K. negyedévre 450 K, egy hóra . 150 K. Egyes szám ára: hétköznap 15 korona, vasárnap 20 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Társadalmi osztályok. Nem vagyunk mi barátai a külön­böző társadalmi rétegek megszervezé­sének. Nem pedig azért, mert a szer­vezet megszünteti az egyéni szabad­ságot, szabad cselekvést, de azért sem, mert a megszervezett osztályok egy­más ellen törnek, gazdasági harcot inditanak egymás ellen, aminek min­denkor az összesség, az állam gaz­dasági élete issza meg a levét. És mégis kell foglalkoznunk a társadalmi osztályok megszervezésével. A munkásosztály meg van szer­vezve, meg van pedig két alapon. Az egyik szervezet megértéssel, belátás­sal és keresztény alapon szervezte­tett meg és feltétlenül nemzeti alapon, amire különös súlyt kivánunk fek­tetni jelenlegi helyzetünkben. A má­sik, sajnos, az előbbi feltételeket nélkülözi. Forradalmi és nemzetközi alapon száll sikra nem mindenkor jo­gos és méltányos célok szolgálatában. Mi, akik a teljes mértékben tudjuk a mostani nehéz viszonyokat mél­tatni és mindent el tudnánk követni, hogy jólétet teremtsünk a munkás otthonában is, sajnosán látjuk, hogy nagy tömegek mozognak a vörös forradalmi zászlók alatt, olyan em­berek vezérlete alatt, akik sem nem­zeti, sem keresztény alapon nem állottak és nem állanak ma sem. Egy­két téves tanokat felállító, magukat modern szocialistáknak nevező böl­csek vetettek a világba erjesztő gom­bákat, melyek csak rombolást, forra­dalmakat és szegénység, nyomorúsá­got eredményeztek. Hála Istennek, a tévtanok világszerte kiábrándulást hoztak és a gondolkozók is belátják, hogy a vörös zászló ma már nem vörös rem, hanem vörös lepelbe buj­tatott ijesztő csupán, mellyel néhány könnyen megijedő nagy gyermeket lehet csupán ijeszteni. Befogja látni a nagy tömeg is, hogy a vörös lepel alatt egyéni hasznukat, a többi rová­sára való egyéni érvényesülést kereső emberek vannak elrejtőzve és tulajdon­képen nem a munkásság, hanem ide­gen célok szolgálatában állanak. Mé­gis vannak egész tömegek, amelyek még most sem látják be, hogy a Vörös zászló rúdját, az „Internacio nálé" hangjegyeit épen azok adják kezünkbe, szájunkba, akik világura­lomra törekszenek, hogy minden keresztény fajon uralkodjanak és azután annak zsarnokai legyenek. Ilyen emberek vezénylik a magyaror­szági szociáldemokratákat még ma is és hidalják át azt a csekély ürt, amely a párt és a kommunizmus között áll. Mert ezek a félrevezetett tömegek, biztos cél felé haladó vezérek parancs­noksága alatt minden percben veszé­lyeztethetik az ország gazdasági éle­tét, készek a társadalmi rendet felborí­tani és rombadönteni az államformát is; a cikk elején felhozott okok dacára is sürgetjük az úgynevezett „polgári" elemek megszervezését. („Polgári" és „munkás" szó között nem ismerünk különbséget, mert mindenkit polgárnak tartunk, aki kenyéréi megkeresi. Kényszerűség­ből használjuk tehát a „polgári" ki­fejezést.) A megszervezésnél nem szabad külömbséget tenni a birtokos, önálló iparos, kereskedő és a latainer osztály között. Ezeknek egy hatalmas társadalmi táborba kell tömörülniök és magukhoz ölelni a keresztény­szocialista munkásságot. Meg vagyunk győződve, hogy ha kiküszöböljük a polgári elem közé mesterségeses vert ékeket, mestersé gesen támasztott érdekeket és a nagy cél iránti és egymás közötti megér­tést tesszük ezek helyébe, teljesen hiába való lesz a nemzetköziség ordítása. A polgári elem van túlsúly­ban. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a munkásságot nyomja el, ellenkezőleg, emelje fel magához, biztosítsa neki a legjobb megélhetést, de tiporja el mindazokat, akik akár közvetve, akár közvetlenül a szociál­demokrácia végcélját, a kommuniz­must szolgálják. A polgári" elem megszervezése nagy munka, de nem lehetetlenség és meg kell csinálni, ha nem aka­runk elbukni. 5*... *. A hitelkérdés megoldása A mezőgazdasági hitel probléma megoldásával kapcsolatos tervek hí­rére általános megmozdulás keletke­zett a bankvilágban. Ebben az ügy­ben a budapesti nagybankok vezér­igazgatói tanácsa Budapesten érte­kezletet tartott, ahol pénzügyi szem­pontból tagadhatatlanul érdekes esz­mék vetődtek fel a betétek állandó sitásának kérdéséhez. Szerintük az állandósítás csak oly módon biztositható, ha az adós kö telezi magát, hogy a törlesztéskor az akkor forgalomban lévő pénzne­mekben annyit szolgáltat be, amely­nek árfolyamértéke egyenlő a tarto­zás keletkezésekor kapott pénzmeny­nyiség árfolyamértékével. Már most is egyre sűrűbben keletkeznek olyan kétoldalú ügyletek, melyeknek ösz­szegét svájci frankhoz, vagy dollár­hoz igazodó árfolyam szerint veszik. Hogy tehát a hitelkérdés megoldást nyerjen és betétekben is bizni lehes­sen, valamely állandó énékű pénz jegyre kell támaszkodni. Ilyenül kí­nálkozik a dollár. Ugy gondolják te­hát a pénzintézetek, hogy számolási egységül a dollár egyötödrészét fo­gadják el, amely megfelel egy arany­korona értékének. A legmegfelelőbb­nek tartják itt a Turul elnevezést, amelyre a közönség körében gyak­ran történik utalás. Gyakorlatilag úgy képzelik el a számadási értéket, hogy a pénzintézetek megállapodnának ab­ban, hogy ügyleteiknél fizetési kö­telezettség mértéke Turulban állapit­ható meg. Vagyis az adós annyi pa­pirkoronát tartozik teljesíteni, mint amennyi papírkorona a teljesítés ki­tűzött napján a dollár egyötöd árfo­lyamának megfelel A gabonaértékhez igazoló számí­tásra azért nem akarnak áttérni, mert azzal már más országokban ered ménytelenül kísérleteztek. A stabil dollárt látják a legjobb alapnak. 5 Hivatalos rész. 2083—1923. szám. Hirdetmény. Esztergom város polgármesterének s a vm. valamennyi község elöljáróságának. A vm. Háztartási alap 1922. évi zárszáma­dása az állandó választmány véleményes jelentésével a jelen hirdetmények a Vm. Hiv. Lapban való megjelenéstől számított 15 napra a vm. főjegyzőjénél közszemlére kitétetik. Ezen idő alatt az egyes adózók a száma­dásra észrevételt tehetnek és azt hozzám beadhatják. Esztergom, 1923. május hó 3. Palkovics, s. k. alispán. 1458--1923. szám. Másolat: M. kir. földmivelésügyi miniszter 1200/1923. szám. Valamennyi városi és vár­megyei törvényhatóság első tisztviselőjének. A marhalevelek kiállítása és kezelése stb. tár­gyában kiadott 80600/1921. F. M. rendelet ama határozmánya folytán, mely szerint a marhelevél kötelezettség bármely' korú állatra kiterjed, kétség merül fel aziránt, hogy a magánfogyasztásra való levágás (leszurás) céljából megvásárolt szopós malacok, bárá­nyok és gödölyék marhaleveleit szintén át kell-e iratni a vevőre, illetőleg megfelelő eset­kell-e ilyenkor uj marhalevelet kiállítani a vá­sárló nevére ? Erre vonatkozólag tudomás, valamint az első fokú állategészségügy ható­ságokat és a marhalevélkezelőkkel leendő közlés végett értesítem Cimet, hogy az e rész­ben követendő eljárás tekintetében iránytatók­nak továbbra is a hivatali elődöm 1906. évi január 15-én 8117 szám alatt kiadott határoza­tában kifejezésre juttatott elveket kell tekin­teni. Ehhez képest tehát a hatósági felügyelet alatt álló hetipiacokon (vásárcsarnokokban) élelmicikkek gyanánt árult és itt magánfo­gyasztás céljából azonnali levágásra vásárolt szopós malacok, bárányok és gödölyék adás­vétele alkalmával a marhaleveleknek a vevők nevére való átírása (hátiratolása) vagy uj marhalevél váltása mellőzhető, ez az eljárás azonban csakis a hatósági felügyelet alatt álló piacokon (csarnokokban) és csak magánfo­gyasztásra vásárolt malacokra, bárányokra és gödölyékre nézve engedhető meg, mig minden más esetben, midőn nincs kizárva annak a lehetősége, hogy az adás vétel tárgyát képező szopós állatok újból forgalomba jussanak a tulajdonjog átruházásának igazolása a 80600/ 1921. F. M. számú rendelet 16. §-ában foglalt szabályokhoz képest el nem engedhető. Ön­ként értetődik végül, hogy az olyan hetipia­cokon (vásárcsarnokokban) ahol az itt emiitett szopós állatok adás-vétele a fent jelzett mó­don megkönnyittetik, az ugyanazon marha­leveleknek több izben való felhasználásával űzheti visszaélések meggátlása végett a ható­ság tartozik alkalmas módon gondoskodni arról hogy a tényleg eladott állatok a vonat­kozó marhalevelekről lejegyeztessenek, illetve hogy az olyan marhalevelek, amelzek a rajtuk foglalt összes állatok eladása folytán érvény­telenekké váltak az eladóktól bevonassanak. Budapest, 1923. évi március hó 22-én. A miniszter rendeletéből Olvashatktlan aláírás miniszteri tanácsos. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságáuak. Tudomásulvétel és a marhalevélkezelőkkel való sürgős közlés céljából fenti miniszteri rendelet másolatban közlöm. Esztergom, 1923. április 8-án. Prikkel s. k. tb. főszolgabíró. 1762 -1923. szám. Tárgy: Lábatlan községben talált kutya tulajdonosának körözése. Körözvény. Lábatlan községben a „sárkányluki" bánya­telepen egy fehérfekete petyes foxterieur keve­rék kócos kölyök kutya találtatott. A kutya 7—8 hónapos him. Igazolt tulajdonosa a kutyát Lábatlan községházánál a tartási és őrzési dijak befizetése után 14 nap alatt át­veheti. Ezen határidő elteltével az eb árverés utján értékesíttetni fog. Esztergom, 1923. április 30-án. Prikkel s. k. tb. főszolgabíró. 838—1923. szám. Tárgy: Dunai áradás árvize alkalmával Dö­mos község határában kifogott fenyőszálak és keményfatönkök tulajdohosainak nyomozása. Körözvény. Esztergomi járás valamenny községi elöljáróságának. Az utóbbi dunai áradás árvize Dömös község határában fenyőszalakat és keményfa­tönköket sodort a partra, illetve á földekre. Továbbá a megindult vagyonmentés alkalmá­val egyes ottani lakosok nagyobb mennyiségű s az elöljáróság által nyilvántartott fenyő­szálakat és keményfa röngöket fogtak ki az árvízből és azokat biztonságba helyezték. Felhívom Cimet, hogy fentieket a legszéle­sebb körben tegye közhírré és amennyiben igazolt tulajdonosaik jelentkeznének Dömös község elöljáróságához utasitsa, ahol a fákat a költségek kifizetése után átvehetik. Esztergom, 1923. március 15. Maros s. k. tb. főszolgabíró. Ára 20 korona,

Next

/
Oldalképek
Tartalom