Esztergom és Vidéke, 1923

1923-05-06 / 35.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21.» hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 1800 K, félévre . 900 K. negyedévre 450 K, egy hóra . 150 K. Egyes szám ára: hétköznap 15 korona, vasárnap 20 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Társadalmi osztályok. Nem vagyunk mi barátai a különböző társadalmi rétegek megszervezésének. Nem pedig azért, mert a szervezet megszünteti az egyéni szabadságot, szabad cselekvést, de azért sem, mert a megszervezett osztályok egymás ellen törnek, gazdasági harcot inditanak egymás ellen, aminek mindenkor az összesség, az állam gazdasági élete issza meg a levét. És mégis kell foglalkoznunk a társadalmi osztályok megszervezésével. A munkásosztály meg van szervezve, meg van pedig két alapon. Az egyik szervezet megértéssel, belátással és keresztény alapon szerveztetett meg és feltétlenül nemzeti alapon, amire különös súlyt kivánunk fektetni jelenlegi helyzetünkben. A másik, sajnos, az előbbi feltételeket nélkülözi. Forradalmi és nemzetközi alapon száll sikra nem mindenkor jogos és méltányos célok szolgálatában. Mi, akik a teljes mértékben tudjuk a mostani nehéz viszonyokat méltatni és mindent el tudnánk követni, hogy jólétet teremtsünk a munkás otthonában is, sajnosán látjuk, hogy nagy tömegek mozognak a vörös forradalmi zászlók alatt, olyan emberek vezérlete alatt, akik sem nemzeti, sem keresztény alapon nem állottak és nem állanak ma sem. Egykét téves tanokat felállító, magukat modern szocialistáknak nevező bölcsek vetettek a világba erjesztő gombákat, melyek csak rombolást, forradalmakat és szegénység, nyomorúságot eredményeztek. Hála Istennek, a tévtanok világszerte kiábrándulást hoztak és a gondolkozók is belátják, hogy a vörös zászló ma már nem vörös rem, hanem vörös lepelbe bujtatott ijesztő csupán, mellyel néhány könnyen megijedő nagy gyermeket lehet csupán ijeszteni. Befogja látni a nagy tömeg is, hogy a vörös lepel alatt egyéni hasznukat, a többi rovására való egyéni érvényesülést kereső emberek vannak elrejtőzve és tulajdonképen nem a munkásság, hanem idegen célok szolgálatában állanak. Mégis vannak egész tömegek, amelyek még most sem látják be, hogy a Vörös zászló rúdját, az „Internacio nálé" hangjegyeit épen azok adják kezünkbe, szájunkba, akik világuralomra törekszenek, hogy minden keresztény fajon uralkodjanak és azután annak zsarnokai legyenek. Ilyen emberek vezénylik a magyarországi szociáldemokratákat még ma is és hidalják át azt a csekély ürt, amely a párt és a kommunizmus között áll. Mert ezek a félrevezetett tömegek, biztos cél felé haladó vezérek parancsnoksága alatt minden percben veszélyeztethetik az ország gazdasági életét, készek a társadalmi rendet felborítani és rombadönteni az államformát is; a cikk elején felhozott okok dacára is sürgetjük az úgynevezett „polgári" elemek megszervezését. („Polgári" és „munkás" szó között nem ismerünk különbséget, mert mindenkit polgárnak tartunk, aki kenyéréi megkeresi. Kényszerűségből használjuk tehát a „polgári" kifejezést.) A megszervezésnél nem szabad külömbséget tenni a birtokos, önálló iparos, kereskedő és a latainer osztály között. Ezeknek egy hatalmas társadalmi táborba kell tömörülniök és magukhoz ölelni a keresztényszocialista munkásságot. Meg vagyunk győződve, hogy ha kiküszöböljük a polgári elem közé mesterségeses vert ékeket, mestersé gesen támasztott érdekeket és a nagy cél iránti és egymás közötti megértést tesszük ezek helyébe, teljesen hiába való lesz a nemzetköziség ordítása. A polgári elem van túlsúlyban. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a munkásságot nyomja el, ellenkezőleg, emelje fel magához, biztosítsa neki a legjobb megélhetést, de tiporja el mindazokat, akik akár közvetve, akár közvetlenül a szociáldemokrácia végcélját, a kommunizmust szolgálják. A polgári" elem megszervezése nagy munka, de nem lehetetlenség és meg kell csinálni, ha nem akarunk elbukni. 5*... *. A hitelkérdés megoldása A mezőgazdasági hitel probléma megoldásával kapcsolatos tervek hírére általános megmozdulás keletkezett a bankvilágban. Ebben az ügyben a budapesti nagybankok vezérigazgatói tanácsa Budapesten értekezletet tartott, ahol pénzügyi szempontból tagadhatatlanul érdekes eszmék vetődtek fel a betétek állandó sitásának kérdéséhez. Szerintük az állandósítás csak oly módon biztositható, ha az adós kö telezi magát, hogy a törlesztéskor az akkor forgalomban lévő pénznemekben annyit szolgáltat be, amelynek árfolyamértéke egyenlő a tartozás keletkezésekor kapott pénzmenynyiség árfolyamértékével. Már most is egyre sűrűbben keletkeznek olyan kétoldalú ügyletek, melyeknek öszszegét svájci frankhoz, vagy dollárhoz igazodó árfolyam szerint veszik. Hogy tehát a hitelkérdés megoldást nyerjen és betétekben is bizni lehessen, valamely állandó énékű pénz jegyre kell támaszkodni. Ilyenül kínálkozik a dollár. Ugy gondolják tehát a pénzintézetek, hogy számolási egységül a dollár egyötödrészét fogadják el, amely megfelel egy aranykorona értékének. A legmegfelelőbbnek tartják itt a Turul elnevezést, amelyre a közönség körében gyakran történik utalás. Gyakorlatilag úgy képzelik el a számadási értéket, hogy a pénzintézetek megállapodnának abban, hogy ügyleteiknél fizetési kötelezettség mértéke Turulban állapitható meg. Vagyis az adós annyi papirkoronát tartozik teljesíteni, mint amennyi papírkorona a teljesítés kitűzött napján a dollár egyötöd árfolyamának megfelel A gabonaértékhez igazoló számításra azért nem akarnak áttérni, mert azzal már más országokban ered ménytelenül kísérleteztek. A stabil dollárt látják a legjobb alapnak. 5 Hivatalos rész. 2083—1923. szám. Hirdetmény. Esztergom város polgármesterének s a vm. valamennyi község elöljáróságának. A vm. Háztartási alap 1922. évi zárszámadása az állandó választmány véleményes jelentésével a jelen hirdetmények a Vm. Hiv. Lapban való megjelenéstől számított 15 napra a vm. főjegyzőjénél közszemlére kitétetik. Ezen idő alatt az egyes adózók a számadásra észrevételt tehetnek és azt hozzám beadhatják. Esztergom, 1923. május hó 3. Palkovics, s. k. alispán. 1458--1923. szám. Másolat: M. kir. földmivelésügyi miniszter 1200/1923. szám. Valamennyi városi és vármegyei törvényhatóság első tisztviselőjének. A marhalevelek kiállítása és kezelése stb. tárgyában kiadott 80600/1921. F. M. rendelet ama határozmánya folytán, mely szerint a marhelevél kötelezettség bármely' korú állatra kiterjed, kétség merül fel aziránt, hogy a magánfogyasztásra való levágás (leszurás) céljából megvásárolt szopós malacok, bárányok és gödölyék marhaleveleit szintén át kell-e iratni a vevőre, illetőleg megfelelő esetkell-e ilyenkor uj marhalevelet kiállítani a vásárló nevére ? Erre vonatkozólag tudomás, valamint az első fokú állategészségügy hatóságokat és a marhalevélkezelőkkel leendő közlés végett értesítem Cimet, hogy az e részben követendő eljárás tekintetében iránytatóknak továbbra is a hivatali elődöm 1906. évi január 15-én 8117 szám alatt kiadott határozatában kifejezésre juttatott elveket kell tekinteni. Ehhez képest tehát a hatósági felügyelet alatt álló hetipiacokon (vásárcsarnokokban) élelmicikkek gyanánt árult és itt magánfogyasztás céljából azonnali levágásra vásárolt szopós malacok, bárányok és gödölyék adásvétele alkalmával a marhaleveleknek a vevők nevére való átírása (hátiratolása) vagy uj marhalevél váltása mellőzhető, ez az eljárás azonban csakis a hatósági felügyelet alatt álló piacokon (csarnokokban) és csak magánfogyasztásra vásárolt malacokra, bárányokra és gödölyékre nézve engedhető meg, mig minden más esetben, midőn nincs kizárva annak a lehetősége, hogy az adás vétel tárgyát képező szopós állatok újból forgalomba jussanak a tulajdonjog átruházásának igazolása a 80600/ 1921. F. M. számú rendelet 16. §-ában foglalt szabályokhoz képest el nem engedhető. Önként értetődik végül, hogy az olyan hetipiacokon (vásárcsarnokokban) ahol az itt emiitett szopós állatok adás-vétele a fent jelzett módon megkönnyittetik, az ugyanazon marhaleveleknek több izben való felhasználásával űzheti visszaélések meggátlása végett a hatóság tartozik alkalmas módon gondoskodni arról hogy a tényleg eladott állatok a vonatkozó marhalevelekről lejegyeztessenek, illetve hogy az olyan marhalevelek, amelzek a rajtuk foglalt összes állatok eladása folytán érvénytelenekké váltak az eladóktól bevonassanak. Budapest, 1923. évi március hó 22-én. A miniszter rendeletéből Olvashatktlan aláírás miniszteri tanácsos. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságáuak. Tudomásulvétel és a marhalevélkezelőkkel való sürgős közlés céljából fenti miniszteri rendelet másolatban közlöm. Esztergom, 1923. április 8-án. Prikkel s. k. tb. főszolgabíró. 1762 -1923. szám. Tárgy: Lábatlan községben talált kutya tulajdonosának körözése. Körözvény. Lábatlan községben a „sárkányluki" bányatelepen egy fehérfekete petyes foxterieur keverék kócos kölyök kutya találtatott. A kutya 7—8 hónapos him. Igazolt tulajdonosa a kutyát Lábatlan községházánál a tartási és őrzési dijak befizetése után 14 nap alatt átveheti. Ezen határidő elteltével az eb árverés utján értékesíttetni fog. Esztergom, 1923. április 30-án. Prikkel s. k. tb. főszolgabíró. 838—1923. szám. Tárgy: Dunai áradás árvize alkalmával Dömos község határában kifogott fenyőszálak és keményfatönkök tulajdohosainak nyomozása. Körözvény. Esztergomi járás valamenny községi elöljáróságának. Az utóbbi dunai áradás árvize Dömös község határában fenyőszalakat és keményfatönköket sodort a partra, illetve á földekre. Továbbá a megindult vagyonmentés alkalmával egyes ottani lakosok nagyobb mennyiségű s az elöljáróság által nyilvántartott fenyőszálakat és keményfa röngöket fogtak ki az árvízből és azokat biztonságba helyezték. Felhívom Cimet, hogy fentieket a legszélesebb körben tegye közhírré és amennyiben igazolt tulajdonosaik jelentkeznének Dömös község elöljáróságához utasitsa, ahol a fákat a költségek kifizetése után átvehetik. Esztergom, 1923. március 15. Maros s. k. tb. főszolgabíró. Ára 20 korona,