Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 28. szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja, XLIV. évfolyam szám. KGTßSZtÖDy DtflSySf SH]tÓ. Vasárnap, 1922. március 5. Szerkesztőség ée kiadóhivatal j SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szelletül részét illető közlemények továbbá előfizetési * hirdetési dijak stb. küldendők. 4 hlvatasoíí ttaz szerkesztőjét Főmunkatársi FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN, LaptuSajdonos és a szerkfeisztósért felelős j LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenklst háromszor, koddan, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: <5gy évre . 240 K., félévre . . 120 *L negyedévre 60 K., egy hóra . 20 K Egyes szám ára \ hétköznap 1.50 kor,, vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. á megélhetés problémái. (Sz . . i.) A nem vagyonos embe reknél mindenkor súlyos gondokat rőt a családfentartó vállaira a meg­élhetés. Ezek a gondok is olyanok azonban, mint az akrobatáknál pl. súlyemelés. Minél többet gyakoroljak magukat, annál nagyobb súlyt bú­nak el. Az élet akrobatái szintén igy vannak, de mutatványaiknak elérték a tetőfokát és most már csak a fel- tartózhatatlan zuhanás következhetik be. Az általános gazdasági leromlás, mely mindig nyomában jár a nagy háborúnak, alapjaiban támadta meg az állam, az egyesek gazdasági éle­tét. Hamis aranyat utánzó csillámok­kal szórta tele egyesek köntösét és vette ki kérlelhetetlenül sok, nagyon sok ember szájából a kenyeret. A nélkülözők milliói pedig kérve, kö­nyörögve, követélve fordulnak az állam felé, melynek pedig magának is küzdés az élet. Igaz ugyan, hogy az államnak módjában van tehető­sebb, gazdagoknak látszó, sok pénz­zel rendelkezők zsebéből kivenni egy bizonyos részt, de azt sem teheti olyan, mértékben, mint amennyire tényleg szüksége volna, hisz az adózó alanyt meg kell tartanig a jövő miatt. „Esztergom és Vidéke“ tárcája. D. Bosco nevelési módszere. (Bevezető cikk.) D. Bosco 1855 ben lelkigyakorla­tokat prédikált a turini állami fegy­intézet lakóinak, ahol valami 3Ó0 egyén volt összegyűjtve. Már első prédikációja után meg lehetett látni azt a változást, amelyen azon 300 fegyenc átment; a kisebbek pláne rajongtak D. Boscoért. Lelkigyakorlatok végeztével mind­egyik a szent gyónáshoz és szent áldozáshoz járult. D. Bosco örült lel­kében ezen nem várt eredménynek, s valami jutalmat akart szerezni ezen uj barátainak. Minden habozás nél­kül kihallgatásra jelentkezik a fegy- ház igazgatójánál. Legyen szabad — kezdé azonnal — egy szívességet kérnem ezen szerencsétlen fiuk ré­szére, akik oly szépen s épületesen viselkedtek a lelkigyakorlatok alatt. Engedje meg az igazgató úr, hogy egy nagy sétára vezethessem őket Stupinigi-be (kis város Turin köze­lében, királyi kastéllyal és nagy park­kal). Elindulunk korán reggel, késő este jövünk majd vissza; testileg­Tengődnie, küzdenie kell tehát tovább különösen a készfizetésűek táborá­nak. Csak a lehetetlenség határához ne érjenek el, mert akkor baj lesz. Igazságosan, senki nem róhatja meg a készfizetésűek osztályát, mert jobban, nyomorúságosabban össze­húzódni még a hidraulikus nyomás­sal dolgozó sajtóban sem lehet. Nél­külözhető házi bútorait, ünnepélyes alkalmakra szolgáló ruháit, értéktár­gyait, könyveit mind elvitte a nyo­mor. Társadalmi életet nem élhet és most kivették a kezéből az újságot is, melyre pedig ma az intelligens embernek oly szüksége van, mint a falat kenyérre. Szak- és szórakoztató könyvek olvasására is szüksége van, de meg tudja ezeket egyáltalában venni ? Testi nyomorúsága mellett be fog következni a szellemi sze­génység is és ez nagy veszedelmet jelenthet magára a társadalmi rend­szerre is. . Ebben az általános nyomorúságban mégis van jólét, de az kihívó, bosz- szantó, szemtelen. A békeidőben is volt bőséges jólét, de mintha azok a gazdagok más emberek lettek volna. Jólétük nem volt kihívó tobzódás és a világ azt is tudta, hogy nonnét ered ez a jólét, gazdagság. Most azonban olyan milliomosok bukkantak fel, akik aligha állanák meg tisztán még a falusi biró vallatását is. Eze­lelkileg jót fog nekik tenni. Az igaz­gatót egy ilyen fajta kérés fölötte meglepte s majdnem a székéből ug­rott ki, mert ilyesmit a világ kezdete 'óta, amióta csak fegyintézetek létez­nek, senki sem mert kérni ! — Ko­molyan beszél ön ? kárdé D. Boscot. — A legnagyobb komolysággal ; ké­rem az igazgató urat, legyen szives megfontolás tárgyává tenni kérésemet. Sokáig vitatkoztak. D. Bosco döntő érveket hozott föl, az igazgató ellen­ben mindig az intézet szabályai mögé menekült. Végre mégis megígérte, hogy majd alkalomadtán meg fogja említeni ’az igazságügyminiszternek Urbano Rattazzi-nak. Tudva azon­ban, hogy az ügy lovag Carlo Far- cíto di Vinea megyei prefektushoz tartozik, ehhez ment először. A pre fektus úr, mint várható volt, egye­nesen megtagadta e kérelem teljesí­tését. A fegyintézet igazgatója ekkor meg­említette a dolgot a miniszternek, ki rövid gondolkozás után magához ké­rette D. Boscot. — Nézze kedves főtisztelendő úr, ha lehet, teljesíteni akarom kérését. Megtesszük a szükséges rendelkezé­seket, hogy távolról az egész ban­dát átöltözött csendőrök kisérjék s két kell megnézni, hogyan, milyen nagy hangon élnek. A háború előtt, apró semmik, törpe emberkék, korlá­tolt szellemi képességekkel rendelkező cseppek, ezrekbe kártyáznak, kihívóan pöffeszkednek, mindenhová betola- kosznak, egyformán kellemetlenek a képzett, intelligens ember és a nyo­morban küzködő munkásra nézve. Minden cselekedetükből kiri a pénz­nek minden gőgje és kevés szellemi képességük. Ilyen kautikus eltéréseket mutat a mai élet. Az értékes, de szegény középosztály eltűnt a számottevő élet színteréről. A régi gazdagok osztályát szintén nem lehet látni, mert nem akar szellemileg ledevalválódni az uj milliomosokhoz. A munkás tömegek nyomorúságukban szintén félre húzód­nak és a fórumon ott táncol a prob­lematikus értékű, bizonytalan múltú gazdagság. ü Hivatalos rész. B Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsá­gától. 2372 ai. 474 kgy. 1921. szám. Tárgy : Az esztergomi járásnak három állatorvosi körre leendő osztása s ezzel kap­csolatban a bajnai és piszkei körállatorvosi állások szervezése tárgyában alkotott sza­bályrendelet. ha esetleg valamelyikük este nem akarna visszatérni, azt majd a ren­dőrök visszaterelik. — Alássan köszönöm, kegyelmes uram, jóindulatát, hanem én egyedül szeretnék menni a fiúkkal; kérem önt, a karhatalom embereit ne küldje utánnunk. Mindenért vállalom én a felelősséget s ha esetleg valami ren­detlenség történne, kegyelmes ur en­gem fog becsukatni. Rattazzi ebbe sehogysem akart be­lemenni. — De ön, főur, este egyetlenegyet sem fog visszavezetni! — Legyen irántam teljes bizalom­mal — mondá D. Bosco. Végre egy jó órai vitatkozás után : — No, nem bánom, teljesítem min­denben az ön kérését — mondá a miniszter. D. Bosco ment az intézetbe, hogy rendbe hozzon mindent a reggeli in­dulásra. Összegyűjtötte a fiúkat s tudtukra adta a minisztertől kapott engedélyt. Mikor kijelentette nekik, hogy a nagy séta már holnap lett volna, elkezdték éljenezni a minisz­tert s D. Boscot. — Azonban van egy igen fontos dolog: én szavamat! adtam, hogy mindegyitek kifogásta- j lanul fog viselkedni, s hogy holnap ' Határozat. Esztergom vm. törvényhaióssgi bizottsága az érdekelt községek kérelmére a járási fő, szolgabiró előterjesztésére a Csonkamagyar - ország nemzetgazdasági legfontosabb ágának, az állattenyésztés szakszerű felügyelete, vé- > delme és fejlesztése érdekében az esztergomi járását három állatorvosi körre felosztó s Bajna és Piszke székhellyel két körállatorvosi állás szervezését kimondó szabályrendeletet ezennel elfogadja s egyben elrendeli, hogy az a V. H. L.-ban közzététessék oly felhívás­sal, hogy a megjelenést követő naptól számí­tott 8 nap utáni 15 nap alatt a vármegye alispánjánál szóval vagy írásban felebbezni lehet a m. kir. belügyminiszter úrhoz. Kelt Esztergomban a vm- törvényhatósági bizottságának 1921. évi augusztus hó 31-én tartott rendes közgyűléséből. Kiadta : Zsiga s. k. vm. II. o. aljegyző. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsá­gától. 2372 ai. 474 kgy. 1921. szám. Esztergom Tármegye szabályrendelete I. A Süttő, Piszke, Lábatlan, Nyerges- ujfalu és Bajót II. Bajna, Nagysáp, Epöl, Sárisáp, Dág, Kirva és Uny községekre vonat­kozó állatorvosi kör alakítása és körállatorvosi állások szervezése tárgyában. 1. §• Ezen törvényhatóság az 1888 évi VII. t. c. 127 §-a alapján, az állattenyésztés elő­mozdítása és az állategészségügy érdekében két körállatorvosi állást szervez és pedig I. este, mikor ismét visszajövünk, senki sem fog hiányozni közületek. Hol­nap az egész város szeme rajtatok lesz, s ha valaki rosszul viselkednék, szégyen volna reám nézve, de kü­lönösen reátok, akik csak az imént Ígértétek meg ünnepélyesen az Is­tennek, hogy jók lesztek. Mutassátok meg, hogy Ígéretetek őszinte. Meg- igégéritek ezt nekem ! — Igen 1 Meg ! És már is az erősebbek a gyengéb­beket biztatták, hogy hát holnap jól viselkedjenek! Másnap a 300 fegyenc elindult Stupinigi felé D. Boskóval az élü­kön. Olyan engedelmesek s jók vol­tak, mintha már évek óta D. Bosco oratóriumait látogatták volna. Egy­mással versenyeztek, hogy ki-ki kö­zelebb lehessen hozzá. Egy kies he­lyen megállották, leszedtek mindent a szamárról, amely az élelmet hozta, s felültették rá D. Boscot. Ezen rö­vid idő alatt a legjobb, a legenge­delmesebb fiúkká váltak. Elérve a I kitűzött célt, szent misét hallgattak, ! melyet maga D. Bosco celebrált ne- j kik ; egész nap olyanok voltak, mint a kezes bárányok, elég volt inteni, már meg is tették amit akart. Jó kedvvel s kitűnő étvággyal fo­gyasztották el az Ízletes ebédet s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom