Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 125. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE* h922. december 3 NYILTTÉR.* ii B. 1611—9—1922. szám. A Magyar Állam Nevében! Az esztergomi kir. járásbíróság, mint büntető bíróság előtti rágalmazás vétsége miatt Oriskó János ellen indított bűnügyben az ügyészi megbízott vádja felett Szabó János kir. járásbiró és dr. Pázmándi István jegyző jegyzőkönyvvezető részvételével dr. Boross Géza ügyészi megbízott a szabadlábon lévő vádlottal és dr. Kőműves László ügyvéd mint sértett képviselője és dr. Kubovich Ignác védők jelenlétében, Esztergomban 1922. évi augusztus hó 26. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallga­tása után meghozta a következő ÍTÉLETET: A szabadságvesztés büntetést megkezdé­sének napjától kell számítani. A pénzbüntetést az Ítélet jogerőre emelke­désétől számított 15 nap alatt kell végrehaj­tás terhével a kir. járásbíróság vezetőjénél az 1892. XXVII. te. 3. §-ában meghatározott célra lefizetni. Vádlott a Bp. 480. §. értelmében köteles a felmerülő bűnügyi költséget az államkincs­tárnak megtéríteni, de e költségeket a kir. járásbíróság az 1890. XLIII. te. 4. §. alapján egyidőre behajthatatlanoknak nyilvánítja. Köteles a vádlott a Bp. 489. §. alapján dr. Gönczy Béla sértett részére ügyvédi kép­viseleti költség fejében (900) Kilencszáz koro­nát a jogerőre emelkedéstől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével dr. Kőműves László ügyvéd kezéhez megfizetni. Az 1912. 41. te. 28. §-a alapján elrendeli, hogy vádlott jelen ítélet indokaival együtt, valamelyik helyi lapban saját költségén 30 nap alatt az 1914. XIV. te. 43. §. 3. bekez­désében irt következmények terhe alatt tétesse közzé. Oriskó János vádlott 45 éves, róm. kath. vallásu, esztergomi szül. és lakos, magyar állampolgár, özvegy, 2 gyermeke van, katona volt, felfüggesztett kórházgondnok, jelenleg városi napidijas, vagyontalan, bűnös az 1914. évi 41. te. 20. §-ába ütköző és minősülő ható­ság előtti rágalmazás vétségében, amelyet úgy követett el, hogy az ellene folyó fegyelmi vizsgálat során Esztergomban 1922. évi január hó 14-én a fegyelmi hatóság által kiküldött vizsgáló biztosok által felvett jegyzőkönyv­ben kijelentette, hogy a kommunizmus alatt megejtett kórházvizsgalat során dr. Gönczy Béla kórházigazgató főorvosra vonatkozólag 1919. április hó 18-án felvett jegyzőkönyvbe foglalt vallomását, hogy: „A költségvetés ellenőrzésére vonatkozó jogom gyakorlásában az igazgató meggátolt, illetőleg eltiltotta, hogy a kórház szabályrendeletének 150. §-ában biztosított gondnoki jogaimat gyakorolhassam, ezért nem akadályozhattam meg a költség- vetés átlépését. A betegek számára orvosilag rendelt ételadagok mennyiségének ellenőrzé­sét az igazgató hasonlóképen megtiltotta és ez irányban való kötleességszerü kötelesség- teljesítésében meggátolt. Az igazgató bizonyos ideig eltiltott az ellenőrzéstől. A kórházi főnöknő a szabályrendeletben foglalt öntermelési jogát állandóan gyakorolta s ily módon termelt sertéseket, szárnyas állatokat. Ezeket az öntermelt cikkeket a kór­házi betegek és személyzet részére eladta a rendes piaci árakon, annak az elhallgatásával hogy ezek a cikkek a kórház területén termel­tettek. Én ezeket az élelmi cikkeket, mint kötelességemben állott volna nem vettem át, csak éppen akkor, ha a főnöknő az átvétel­hez meghívott. Erről is tettem az igazgatónak jelentést, aminek a beavatkozásától ugyancsak megtiltott. Arról is tudok, hogy Haller Leonida főnöknő többször hónapokon keresztül olyan cselédek havibérét fizettette ki, akik már hosszabb idő óta nem álltak a kórház szolgá­latában, amiről az igazgató tudomással birt, mert én a jogtalan követelés kijáruitatását elleneztem. Az is megtörtént, hogy 1916. elején a főnöknő olyan napszámost számított fel a kórház terhére, amely teljesítve nem lett, amit én elleneztem sőt meg is akadályoztam, amire a főnöknő azt a kijelentést tette, hogy neki joga van ilyen felszámításokat tenni, mert őt arra az igazgató felhatalmazta. A III. osztályról az I. osztályra azért helyeztettek át betegek, mert műtét szüksége merült fel, amit az igazgató főorvos az I. osztályban végzett, mint a betegektől tudom, külön díjazás mellett. Ez azért történt, mert külön díjazást csak az I. osztályú betegek után volt jogosítva a főorvos szedni. Ezt a külön dijazási históriát is az igazgatótól tudom, t. i. hogy I. osztályú betegektől jogosítva van külön dijat szedni, s igy azt hiszem, hogy egyes betegek a III. osztályról való elhelyezése az I. osztályra a kü­lön(díjazáshoz való jogcím szerzésért történt.* Valamint az 1919. május 5-én vele felvett jegyzőkönyvben foglalt vallomását, hogy: „Megtörtént, hogy egyes betegekhez, mikor súlyos volt az állapot, és az osztály orvos nem volt jelen, az igazgató, aki benlakással bir, hívásra sem jelent meg és a beteg orvosi segély nélkül halt meg.“ Most is teljes egészében fentartja és az azokban foglalt kijelentéseit bizonyítani tudja ^s az ulolsó esetet még részletesebben meg is ismételte azzal, hogy a kérdéses beteg Jakus János fia volt, mely cselekményével dr. Gönczy Béla kórházigazgató főorvost felettes hatósága előtt fegyelmi és bűnvádi utón büntethető, de valótlannak bizonyult cselekmény elköveté­sével kellő ténybeli alap nélkül s gondat­lanul vádolta. A kir. járásbíróság ezért Oriskó János vádlottat az 1914. 41. te. 20. § a alapján (8) Nyolc napi fogházra, mint főbüntelésre ezenfelül (1000) Egyezer korona pénzbünte­tésre, mint mellékbüntetésre ítéli. A szabadságveszsés és pénzbüntetés végre­hajtását a Bn. 1. §-a alapján 3 évi próba­időre felfüggeszti. A pénzbüntetést behajthatatlanság esetén (5) öt napi fogházra kell átváltoztatni, Indoklás. Vádlott a tárgyalás során beismerte, hogy az 1919. évi április hó 12-én és 1919. május 5-én felvett jegyzőkönyveket amelyekben a rendelkező részben körülirt tényállításai fog­laltatnak, ismerve a jegyzőkönyvek tartalmát, aláírta, beismerte azt is, hogy 1922. évi január hó 14-én felvett jegyzőkönyvet, amely szerint az 1919. április 12-én és 1919. május 5-én felvett jegyzőkönyvekben foglalt állítá­sait fenntartja, s azokat bizonyítani tudja, szintén aláírta. Ezen cselekményével sértettet, mint az esztergomi Kolos kórház igazgató főorvosát felettes fegyelmi hatósága előtt oly tények elkövetésével vádolta, amelyek valódiság ese­ten sértett, mint közhivatalnok ellen, feg3'elmi, ezenfelül pedig bűnvádi eljárás megindítá­sára alkalmasak. Vádlott azzal védekezett, hogy az 1919. évben tartott kihallgatásakor erkölcsi kényszer hatása alatt állott, mert attól félt, hogy őt vonják felelősségre amiatt, hogy a kórházigaz­gató főorvost fel nem jelentette a rendelkező részben körülirt cselekedetei miatt, Ezek közül vádlott bizonyítani kívánta, hogy a sértett tudtával a főnöknő oly cselédek havi bérét fizettette ki, akik már hosszabb idő óta nem állottak a kórház szolgálatában, s olyan napszámokat fizettetett ki, melyek teljesítve nem lettek, továbbá bizonyítani * kívánta, hogy Jakus János fia orvosi segély nélkül halt el, dacára, hogy a benlakó sértettet a beteghez hívták. Sértett a vádak bizonyításához hozzájárult, sőt a maga részéről a valódiság bizonyításá­nak a legszelesebb mederben lefolytatását kívánta, miért is a bíróság az 1914. 41. te. 13. § a 1. pontja és utolsó bekezdése alapján a valódiság bizonyítását elrendelte. Vádlott azonban sem ezen sem a rendel­kező részben körülírt egyébb vádjait bizonyí­tani nem tudta, mert a kihallgatott Haller Mária Leonida irgalmas rendű főnöknő, dr. Darvas Géza az 1919. évben tartott vizsga­latban részt ^evő bizottsági tag és Jakus János tanuk a vádlott tényállításait megcáfol­ták, sőt Jakus János tanú akként vallotta, hogy fia a kórházban történt beszállítását követő naptól mintegy két hét múlva bekövet­kezett haláláig rendes orvosi kezelésben része­sült, sőt fiát a kórházban léte alatt maga a sértett is többször megvizsgálta, dr. Darvas Géza tanú pedig azt is vallotta, hogy az 1919. évben történt kihallgatásakor a vádlott sem testi sem erkölcsi kényszer alatt nem állott, vallomását minden befolyástól menten önkényt tette meg. Vádlott az 1919. évben kényszer nélkül, önszántából tett vádjait a folyó év folyamán ellene folytatott fegyelmi vizsgálat során a fegyelmi vizsgálat m-gejtésére kiküldött mi­niszteri biztosok előtt megismételte, vádjainak valódiságát pedig nem bizonyította s igy kellő ténybeli alap nélkül gondatlanul vádas­kodott, cselekménye a hatóság előtti rágal­mazás vétségének elemeit foglalja magában. Beszámítást és büntethetőséget kizáró okot vádlott részéről fennforogni nem látott, mert vádlott azon védekezését hogy 1919, évben tett vallomásakor kényszer hatása alatt állott, dr. Darvas Géza tanú megcáfolta, azt pedig, hogy a folyó évben történt kihallgatásakor bármi kényszer alatt állott volna, még esek nem is állította, ezért vádlottat bűnösnek kimondani és megbüntetni kellett. A büntetés kiszabásánál a bíróság súlyos­bító körülménynek vette, hogy bár a vádlott által emelt vádak teljesen függetlenek azon tényéktől, melyek miatt vádlott ellen a fegyelmi vizsgálat folyik, mégis a köztiszteletben álló s önzetlenül úgyszólván erejét felülhaladó emberbaráti tevékenységet kifejtett sértettet oly vádakkal illette, amelyek a fegyelmi és bűnvádi eljárás megindithatásán felül alkal­masak sértett egyéni és orvosi minőségében tönkre s a közmegvetésre is alkalmassá tételére. Ezzel szemben enyhítő körülménynek vette a vádlott beismerését, büntetlen előéle­tét s azt, hogy vádlott a sértett elleni vádak emelésével ellene folyó fegyelmi eljárás súlyá­nak enyhítését vélte s ezekre, valamint vád­lott társadalmi állására s élet viszonyaira tekintettel a vádlott további magaviseletére kedvező hatás várható s a Bn. 2. §-ában fel­sorolt kizáró okok egyike sem forog fenn, a bíróság n kiszabott büntetést felfüggeszten- dőnek találta. Az egyébb rendelkezések a felhívott szakaszokon alakulnak. Esztergom, 1922. augusztus hó 26. Szabó János s. k. kir. járásbiró. A kiadvány hiteléül: Imelyi Ferenc irodatiszt. Jelen ítélet jogerős és végrehajtható. Esztergom, 1922. október 31. Szabó János kir. járásbiró. Hi tu marii (Mindenki tudja már) hogy megkezdődött az olcsó nagy karácsonyi vásár özv. Jakobovits Dezsőnénél Szent Lőrinc-ncca 2 szám. Fehér és színes férfiingek, alsónadrág, férfi­zokni, meleg alsóruhák, nyakkendő, puhagal­lérok, női ingek, reform női nadrágok, szö­vet női alj és blousok, gyermekruhák, kéz- tyűk, harisnyák minden színben és számban. Férfi-és női és gyermek melegtrikók, szines gyapjnsapkák es sálak, kötött kabátok, gyermekcipők nagy választékban! Üzletátvétel. Van szerencsém a n. é. közön­séget értesíteni, hogy özv. Halmos Antalné Ferenc József-út 8. sz. alatt lévő fodrászüzletét átvettem. Elvállalok mindennemű hajmun­kát. Kihullott hajat a legmagasabb áron veszek. A n. é. közönség szives pártfo­gását kéri kiváló tisztelettel Baranyay Lajos borbély és fodrász. Ugyanitt egy tanuló felvétetik. Önkéntes árverés. Uhlárik örökösök tulajdonát ké­pező Szent Anna-ucca 22. sz. alatti ház, pince és 1026 négyszögöl ter­jedelmű szőlő a Kenderes dűlőben, 1594 négyszögöl terjedelmű szántó a Nyárasd és 800 négyszögöl terje­delmű szántó a Csapási kertek dű­lőben, szódavizgyár felszereléssel és boredények f. évi december hó 17-én délelőtt 10 órakor dr. Kő- mives László ügyvéd irodájában (Kossuth Lajos ucca 3. sz.) nyilvá­nos árverésen el fog adatni. Eladók fenntartják a jogot, hogy az ajánlatok elfogadása felől nyilat­kozzanak. á z egész országban hasz­náljak megelégedéssel a féle hársfaméz, pemetefű, maláta, Menthol cukorkát és dr. Wyeth narancsszörpjét! Bármelyik 2—3 nap alatt megszünteti a legmaka­csabb köhögést is. Legjobb fagy­balzsam csak nálunk kapható: Henning lános n Fia drogériájában, Esztergom Széchenyi tór 5. szám alatt (PMa minden más cipőkrémnél tökéletesebb!!! FELHÍVÁS A 9. m. kir. osztály sorsjáték má­sodik osztályának sorsjegyei meg­érkeztek. Tekintve, hogy a legközelebbi hú­zás már 1922. december 14-én megtartatik, felhívjuk az előző já­tékon résztvevő ügyfeleinket, hogy sorsjegyeiket 1922. december 8-ig annál is inkább átvenni szíveskedjék, mert ellenkező esetben azokat má­soknak fogjuk eladni. Esztergomi Takarékpénztár Bt. Bankirodája. ORMÉRÉS. Tisztelettel értettem a n. é. kö­zönséget, hogy Simor I. ncca 24. sz. alatt kitűnő minőségű saját termésű boraimnak nyilt edényben való kimérését megkezdtem. A n. é. közönség szives pártfogá­sát kérve kiváló tisztelettel ifj Witter János szőlőtermelő. legbiztosabb hatású, legolcsóbb természetes OrVOSSág: köhögés, tüdőcsúcshurut, asthmás nehéz légzés, tüdőgyulladás, kezdődő tüdő- VÓSZ, spanyol-infinenza, szamárköhögés, vör- heny, kanyaró, valamint garat és gégehurutok ból származó rekedtség tökéletes gyógyítására Esztergommegyei íőlerakat: KERSCHBAUMMAYER KÁROLY gyógyszertára a „Megváltódhoz, Esztergom, Kossuth Lajos-ncca 41. — Telefon: 42. sz. Kérje háziorvosa tanácsát! Kapható mindenütt. Órák, ékszerek javítását a legjutá- nyosabban vállalja özv.Mihályfi Lipótné. Garantált tiszta sertészsír bármilyen mennyiségben kapható a legolcsóbb napi áron Márton Dezső fűszer- és gyarmatárú kereskedésé­ben Kossnth Lajos-ncca 13. >5 VOVíd\ O*'- 1. A ÍS7,kl könvvny^rr«<iáRnzfergmn í^imor-Jórv-s. rcc* 1$*—-3Q

Next

/
Oldalképek
Tartalom