Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 124. szám

Keresztény magyar sajté

XLIV. évfolyam 124. szám.

Csütörtök 1922. november 30.

Esztergom vármegye hivatalos lapja

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Simor Jáno8-ucca 18-20. szám Telefon: 21.,

hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők.

A h»*rialos rész szerkesztője : Főmunkatárs :

FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN.

Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős :

LAISZKY KÁZMÉR.

Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap.

Előfizetési árak:

egy évre . 600 K, félévre 300 K.

negyedévre 150 K, egy hóra . 50 K.

Egyes szám ára:

hétköznap 5 korona, vasárnap 8 korona. Kéziratot nem adunk vissza.

EBMWB—11 HMWHH——B—a——

Esztergom varmegye és város zsidóstatisztikája.

(Vége.)

Az idáig elősorolt adatok azonban csak nyers % számok, amelyek csu pán azt tüntetik fel, hogy a tényleges zsidóság az egész tényleges népességnek hány %-át teszi ki. Amikor azonban statisztikát készítünk és a statisztika adataiból a jövőre nézve következtetéseket és törvényeket vonunk el, akkor nem szabad megelégednünk a nyers anyaggal, hanem mélyebre kell hatolnunk. Es valóban az eddigiekhez első látszatra alig hozzáilleszthető eredményhez jutunk akkor, hogyha a zsidóságnak önmagában vett népesedési számát tekintjük. Fejtegetéseink első részében ugyan már láttuk, hogy 1890. és 1910. körül megyénk zsidósága 0’7 %-kal kevesbedett; ez a csökkenés azonban az újabb politikai mozgalmakban leli magyarázatát és igy túlnyomó részt a mileneum utáni évekre esik. Fokozott mértékben látjuk ezt a körülményt a zsidóság belső szaporodásának vizsgálásánál, mert mig 1900- ban 2974 zsidó lakik Esztergom vármegyében, 1910 ben már csak 2728 a megyebeli zsidó. A tényleges csökkenés tehát 246 fő; viszont ugyanakkor a természetes szaporodás, vagyis a születések száma, 390 fő, úgy hogy a csökkenés tulajdonképpen 636 fó. Ha ezt az úgynevezett vándorlási különbözetet (a csökkenést ugyanis mással megmagyarázni nem lehet, mint hogy a zsidóság egy része elköltözött a megyéből, illetőleg az egész országra nézve az országból) % okban fejezzük ki, akkor Esztergom megye vándorlási külön bözete mínusz 2T4%, aminél mind- ösze Győr, Moson, Árva és Abauj- Tolna vármegyék vándorlási °/o-a a kedvezőbb. Esztergom városára nézve ugyan e vándorlási % ot meg nem állapíthatjuk, mert adataink csak a megyei és városi törvényhatóságokra vonatkoznak; ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a törvényhatósági városok vándorlási ¥o a plusz 9’5—9 6 körül van, következtetjük, hogy Esztergom város is ily, növekedő (plusz) vándorlási különbözetet mutathat.

Mindezideig azt a térfoglalást vizsgáltuk, amelyet a zsidóság az utolsó másfélszázadban elért. Maga a számbeli szaporodás azonban nem oly mértékű, hogy magyarságra nézve veszedelmesnek tarthatnónk, sőt az utóbbi idők csökkenő tendenciája fontosságukat alábbszállitja; ellenben könnyen veszedelemmel járhat az a kulturális felsóbbség, amelyre a zsidóság a tőle elfoglalt állások tekintéténél és gazdasági fontosságánál fogva szert tesz. Fölösleges bővebben fejtegetnünk, hogy a mai időkben éppen a szabadfoglalkozások és az iparral, kereskedelemmel és gazdálkodással kapcsolatos foglalkozási ágak biztosítanak könnyebb megélhetést és a társadalmi elhelyezkedésben nagyobb súlyt. És Esztergom megyére nézve bizonyos aggodalommal állapíthatjuk meg, hogy a zsidóság nálunk ezekben a foglalkozási ágakban igen tekintélyes helyet foglal el; ugyanis a kereskedelem és hitel terén 49’2 tesz ki a százalékuk, holott az országos átlag csak alig valamivel magasabb: 5T8 és ezt is csak azzal magyarázhatjuk, hogy vannak országrészek, ahol e százalék 71'2-et, illetőleg 77‘9 et tesz (Tisza bal- és Tisza jobb part), azonban vannak olyanok is, ahol mindössze 27‘0 a zsidóság °/o száma a kereskedelem ésjhitel^körében.

Ez a szám azonban ismét csak nyers szám, és pontos adatokhoz csak úgy jutunk, hogyha az egyes foglalkozási ágakon levő zsidók számát a tényleg kereső zsidóság számával vetjük egybe. Általában ugyanis minden 100 kereső egyén közül 2 8 a zsidó; ezzel szemben az önálló kereskedők és iparosok közül 55'4, a kereskedelmi segédszemélyzet közül 36'5 a nagy és középbirtokosok közül 19 4 a zsidó, gazdasági munkások közül csak O'O, az 50 holdon aluli kisbirtokosok és a kisbirtokos napszámosok közül 0T — l'O a zsidó 100 ily foglalkozású lakos közül Esztergom vármegyében. Komorrá azonban akkor válik a do'og, hogyha a megyénkbeli adatokat az országos adatokkal vetjük egybe. Nem akarom ezen értekezésünket a számadások halmazával egészen szárazzá tenni s ezért csak , igy említem meg mint szomorú tényt, hogy Esztergom megyében 100 önálló kereskedő, kereskedelmi segéd s nagy és közép birtokos között átlag 1'5—2-vel több a zsidó, mint amennyi az egész ország átlagában.

Meglehetősen elől jár vármegyénk a 100 holdon felüli szabadforgalmu birtokos elzsidósodása terén is; itt ugyan az országos átlag lö'ö0/«), amellyel szemben Esztergom megye 100 holdon felüli földbirtokából, amely az 1916-os felvétel szerint 10.787 holdat tesz ki, 601 hold, vagyis 5‘6% van zsidókézen ; azonban vannak olyan megyék is ahol csak 3'9, 2, sőt 0'8% van a zsidók nevén. (Hont, Gömör, Moson vármegye.) Ami pedig a volt nemesi birtokokat illeti, 1905-ben 18T, 1913 bán 25'9 és

1916-ban már 29'2 jutott megyénkben a zsidóság kezére akkor, amikor a jelzett időben a nemesi birtokok elzsidósodasa az egész országban

csak 13’6, 14'8, majd kissé csökkenve 14‘60/o-ot tesz ki.

Folytathatnónk még az adatok felsorolását; részletezhetnénk az elmondott adatok tanulságait többoldalú statisztikai megvilágításban, azonban helyszűke miatt azt egyelőre mellőzni vagyunk kénytelenek. Minden bizonynyal érdekes, hogy Esztergom városa, ez az u. n. papi város és Esztergom megye, melyet a honfoglalók ideje óta magyar vér őrzött és magyar izom munkája tett termékennyé, mennyire el van árasztva a zsidó faj, a zsidó vallás követőivel. Szerencsénk, hogy az ősi magyar kultúra és a hajdan innen kiindult, népünk leikébe beidegződött keresztény vallás szívósan áll ellent és — hisszük — sohasem fogja elveszteni azt a harcot, amelyben egy idegen világnézet kép viselőjével áll; azonban kockáztatni és veszteni valónk nincs és csak hasznos lehet, ha szemünket állandóan arra fordítjuk, ahonnan veszedelem törhet ránk. Videant consules, nequid respublica detrimenti capiat 1

Pusztaszántói.

m Hivatalos rész. ■

H— ............—....

ad

. 4306—1922. szám.

Tárgy; Az 1917., 1918., 1919. és 1920. évi közúti zárszámadások.

Határozat:

Fentjelzett zárszámadásokat a vármegye törvényhatósági bizottsága felülvizsgálta és rendben levőnek találta. Miről az érdekelteket azzal értesítem, hogy a számadások ellen 15 napon belül hatóságomnál benyújtandó s a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz cimzett felebbezésnek van helye.

Esztergom, 1922. november 7.

Palkovics s. k.

alispán.

5252 ai. 511 kgy 1922. szám.

Hirdetmény.

A vármegye törvényhatósági bizottsága az 1922. évi október hó 31-én tartott közgyűlésében fenti szám alatt hozott határozataival a vármegye alispánjának és az esztergomi járás főszolgabirájának évi utiatalányát az 1922. évi julius hó 1 tői kezdődőleg az 1922. évi 5200 M. E. számú rendeletben meghatározott mérvben felemelte. Az erről szóló határozat a vármegye főjegyzői irodájá- ba'n a hivataf órák alatt bárki által betekint hetó azzal, hogy jogában áll ellene' az ezen hirdelmény közzétételét követő 8 ik naptól számított 15 nap alatt a vármegye alispánjánál beadandó felebbezéssel élni.

Kelt Esztergomban, a vm. törvényhatósági bizottságának 1922. évi október hó 31. napján tartott rendes közgyűlésében.

Kiadta ;

Dr. Frey s k.

vm. főjegyző.

hírek.

m\

A bencések gyásza. A pannonhalmi Szent Benedek-rendnek gyásza van. Lendvay Hugó Nándor oki. ny. tanár Czelldömölkön f. hó 20-án éjjel, életének 59 ik évében hirtelen meghalt. Reggel ágyában halva találták. Régi szívbaja ölte meg. Tanári éveit Győrött töltötte. Temetése f. hó 22-én volt Czelldömölkön nagy részvét mellett. Weisz Mihály helybeli jónevű kályhagyáros és Varga Kálmán hercegprimási uradalmi mérnök rokonukat gyászolják az elhunytban.

Kirendelés. Az igazságügyminiszter dr. Wipplinger Róbert Ítélőtáblái bírói címmel és jelleggel fölruházott törvényszéki birót a soproni kir. törvényszék területén vizsgáló bíróul rendelte ki.

Adományok a Horthy-akció javára. A Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 100 pár cipőt 400,000 korona értékben, a Központi Szeszfőző Szövetkezet 100,000 koronát, a Hitelbank igazgatósága szintén

100,000 koronát adományozott a Horthy-féle inségakció javára.

Halálozás. Gerenday József, a „Hunnia“ könyvnyomda tulajdonosa s az „Esztergomi Lapok“ volt felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa hosszas betegeskedés után Budapesten a Uj ’Szent János kórházban, hol súlyos bajára enyhülést keresett, 56 éves korában elhunyt. A holttestet a család hazaszállíttatta és temetése ma, csütörtök délután 3 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából.

Irredenta előadás a Horthy- akció javára. Múlt számunkban jeleztük, hogy Esztergom szab. kir. város mint erkölcsi testület a Turista Egyesület közreműködésével a Horthy-akció javára gazdag és kiváló műsorral irredenta ünnepélyt rendez. Az ünnepély azonban nem a Kultur Mozgóban, hanem vasárnap délután 5 órakor a főgimnázium dísztermében lesz megtartva. Belépődíjat az előadásra nem szednek, hanem a bejáratnál perselyt helyez el a rendezőség s kéri a közönséget, hogy az Ínségesek részére szánt adományait helyezze el a perselybe.

Megnyitották az esztergomi múzeumot. Vasárnap délelőtt megnyitották az Esztergomi Régészeti és Történelmi Társulat múzeumát a nyilvánosság számára. A múzeumot dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost, a társulat elnöke nyitotta meg szép beszéd kíséretében helybeli kiválóságaink jelenlétében. A