Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 121. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1922. november 19. meghatározott közszolgálatok teljesí­tésének kötelezettsége fűződik és az ingatlan a fenálló rendeletek értei méhen meghatározott különleges jogi minőséget nyer. Az ilyen ingatlan neve: vitézt telek. A vitézi teleknek ez a minősége a telekkönyvbe is be lesz jegyezve. Vitézi telket adományozhat az ál­lamfő azokból az ingatlanokból, ame­lyeket evégből felajánlanak, vagy amelyek e célra rendelkezésre álla­nak. Az adományozás feltételekhez is köthető. Más is adományozhat az ingatlanából vitézi telket, de az ilyen adományozás csak akkor érvényes, ha az államfő megerősíti. Az ado­mányozás adománylevél útján tör­ténik, A tulajdonos a saját kizárólagos tulajdonában álló ingatlanából az érvényben lévő feltételek mellett maga is alapíthat akár a maga, akár leszármazója részére vitézi telket, a már életben lévő köteles részére jo­gosultak köteles részének és köz­szerző házastársa közszerzeményi igényének sérelme nélkül avagy be­leegyezésével. Az alapítás azonban csak az államfő megerősítése után érvényes. Az alapítás alapítólevél által történik. Akár adományozás, akár alapítás utján keletkezett a vitézi telek jog­viszonyaira az erre vonatkozó ren­deletek szabályai irányadók. A vitézi teleket akár egészen, akár részben elidegeníteni, megterhelni, bérbe vagy haszonbérbe adni, hasz­nálatát vagy haszonbérletét másnak átengedni, a vitézi telekre, vagy haszonélvezetére, valamint a vitézi telekkel járó felszerelésre végrehajtást vezetni nem lehet. Különös méltány­lást érdemlő esetekben fenti szabály alól kivétel is képezhető, azonban mindenkor csakis az Országos Vitézi Szék hozzájárulásával. A vitézi telekre nézve az öröklés rendjét az adománylevél vagy alapító­levél, ezeknek hiányossága esetén az öröklésre vonatkozó miniszteri avagy vitézi rendeletek állapítják meg. Örök­lés esetében a vitézi telek csakis oszthatlan egészben szállhat át egy olyan férfi esetleg női családra, aki első- szülöttség rendjében, annak átvételére minden tekintetben alkalmas. Hogy mennyiben száll át öröklés esetén a telekkel együtt a gazdasági vagy a hozzátartozó más felszerelés is, azt az adománylevél, vagy az alapítólevél, későbbi kiegészítésük határozza meg. Nem alkalmas a telek átvételére a vitézi telekkel kapcsolatos közszolgá­latok teljesítésére szellemileg vagy testileg képtelen, vagy erkölcsileg megbízhatatlan személy. Afelől, hogy az özvegy nő, vala­mint a vitézi telek tulajdonosával szemben a törvény értelmében eltar­tásra jogosultnak, rnennyiben“és mily mértékben követelhetnek tartást a telek jövedelméből, az Országos Vitézi Szék határoz az összes körül­ményeknek s különösen annak is méltányos figyelembevételével, hogy a vitézi telekkel járó közszolgálatok teljesítése hátrányt ne szenvedjen. A vitézi telek és a velejáró fel­szerelés az államra száll: 1. ha a tulajdonos hazaárulást követ el; 2. ha vitézi esküjét megszegi; 8. ha az öröklés vagy a várományosra átszállás eseteben az átvételre alkal­mas utód nincsen vagy az nem igényli a telket. Az alapított vitézi telek tekintetében az alapítólevél a 3. pont esetére másként is rendel­kezhetik. A vitézi telek a tulajdonosról még annak életében a várományosra száll: 1. ha a telek tulajdonosa az előirt közszolgálatokat nem híven teljesiti vagy bizonyos okok miatt nem telje­sítheti ; 2. ha erkölcsi szempontból arra érdemtelenné válik; 3. ha a tel­ket önhibájából megfelelően nem műveli, vagy más kötelezettségeinek eleget nem tesz; 4. ha megfelelő időben családot nem alapit. Alapítás utján keletkezett telkek tekintetében az alapítólevél e pontokra másként is rendelkezhetik. Az átszállás bekövetkezését minden­kor az Országos Vitézi Szék állapítja meg. Az államra átszállóit telkeket az államfő újból adományozhatja. Ha a vitézi telek tulajdonosa a telekről lemondana úgy az utódlásra nézve az öröklés esetére szóló szabályok nyernek megfelelő alkalmazást. v. K. ™ Hivatalos rész. ■■ 5964—1922. szám. munkaügyi miniszter úrhoz intézendő — de birtokon kívüli — felebbezéssel élni Kelt Esztergomban a vm. törvényhatósági bizottságának 1922. évi október hó 31-én tartott rendes közgyűlésében. Kiadta : Fekete s. k. vm. tb. főjegyző. HÍREK. \m Esküvők. Bandinszky László m. kir. honvéd főhadnagy f. hó 21-én, kedden délután fél 1 órakor vezeti oltárhoz a belvárosi plébánia temp­lomban Brenner Ilonkát, Brenner Ferenc takarékpénztári főkönyvelő szép és kedves leányát. — Jámbor Tivadar tokod altárói bányapénztá­ros november hó 21-én délelőtt 11 órakor tartja esküvőjét Tokodon Kal- labeck Klotildkával. Hirdetmény. Azok, kik földjüket az eső miatt őszi búzával nem tudták bevetni, cserébe tavaszi búza vetőmagot kaphatnak. Jelentkezés folyó hó végéig a kir. gazdasági felügyelőségnél. Ezen hirdetmény dobszó utján közhírré teendő. * Esztergom, 1922. november 15. Palkovics s. k. alispán. 5158 ai. 577 kgy. 1922. szám. Tárgy; Az Országos Orvos-Szövetség Esztergom megyei fiókszövetségének kérelme a körorvosi rendelési és beteglátogatási dijak felemelése iránt. Határozat: Esztergom vm. törvényhatósági bizottsága tekintve, hogy a szintén fix fizetésű körorvo­sok kereseti viszonyai a hihetetlen mérveket öltött drágulással arányban nem állanak, a fent hivatkozott kérelemnek részbeni elfoga­dásával a körorvosok mellékjárandóságairól szóló 958 ai. 140 kgy. 918 íz. vm. szabály- rendelet módosításának mellőzésével, az ezen szabályrendelet 4 és 6 §-aib*n megállapított és legutóbb 1922. évi február hó 25-én 6733 ai. 1921. 106 kgy. 1922. sz. határozattal már harmadizben felemelt orvosi járandóságokat ideiglenesen és további intézkedésig 1922. évi november hó 1-től kezdődő hatállyal a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter ur jóváhagyásától feltételezetten a következők­ben állapítja meg : A szabályrendelet 4. §-ában megallápitott rendelés dija nappal (az eddigi 20 kor. helyett) 60 kor., éjjel 120 kor. A kör községeiben a rendelés dija 60 korona. A szabályrendelet 6. §-ában megállapított betegápolás dija helyben, valamint a köror­vos hivatalos útja alkalmával nappal (az eddigi 40 korona helyett) 120 korona, éjjel 140 korona. Indqjdás. A körorvosi rendelési és beteglátogatási dijaknak legutóbbi, 1922. évi február havában történt emelése óta a megélhetési viszonyok lényegesen rosszabbodtak, miért is a rend­kívül fontos hivatalt betöltő és felette terhes szolgálatukat önzetlenül es önfeláldozó módon teljesítő körorvosok anyagi jogos érdekeinek kellő méltánylása szempontjából a vármegye törvényhatósági bizottsága, a rendelési és beteglátogafási dijakat újból emelni volt kénytelen. Az orvosi szövetség által a' szóbanforgó dijaknak 150, illetve 200 koronára való fel­emelése helyett azonban a törvényhatósági bizottság csak a 200*/o-os emelést látta mél­tányosnak, a magánorvosokkal szemben lé­nyegesen jobb anyagi helyzetet biztosit és igy a magánorvosok részére megállapított dijak a körorvosokra ki nem terjeszthetők, miért is a vármegye törvényhatósági bisott- sága az eddig érvényben volt rendelési és betegápolási dijaknak 209%-o* felemelését a körorvosok anyagi helyzetét és a csonka vármegye nagyobbrészt kevésbé tehetős lakos­ságának fizető képességét tekintve, ha a meglevő drágulással nem is arányban állónak, de azt megközelítőnek talalta. Miről értesittetnek 1. a vármegye alispánja, 2. az Országos Orvosszövetség Esztergom- megyei Fiokszövetségének Elnöksége Eszter­gom. 3. a Vm. Hív. Lap utjáa az I. fokú egészségügyi hatóságok, a községek elöljárói, valamennyi körorvos és a vármegye közön­sége azzal, hogy jelen határozat ellen a meg­jelenést követő 8-ik nap után számított 15 napon belül bárkinek jogában áll a vármegye alispánjánál benyújtandó es a népjóléti é < Adományok a Vitézi Rendnek. A megyei Vitézi Széktartósághoz az Országos Vitézi Székhez való továbbí­tás céljából újabban a következő adományok folytak be : Schmidt Sán­dor bányafőtanácsos Dorog 1000 K, Korompay Lajos bányaigazgaló Do­rog 500 K, Esztergom-Szászvári Kő­szénbánya Rt. esztergomi bányászat tiszti- és altisztikara Dorog 8500 K, Wohl Sándor kereskedő Lábatlan 500 K, Kereskedelmi és Iparbank Rt. igazgatósága Esztergom 5000 K, Süttő község (képviselőtestület) 5000 K, István Téglagyár Rt. igazgatósága Pilismarót (Basaharc) 2000 K, Kirva község (képviselőtestület) 1000 K és Uny község (képviselőtestület) 1000 K Fogadják a nemeslelkű felajánlók ez úton is a Vitézi Szék hálás köszö­netét. Eljegyzés. Szekeres Béla aszta- mester, helyi iparosságunk fiatal tö­rekvő tagja tegnap tartotta eljegyzé­sét Molnár Böskével, Molnár Gyula helybeli jónevű szíjgyártó mester kedves leányával. Kánter Károly végleges sír­helye. A budapesti közp. oltáregye­sület boldogult Kánter Károly prelá- tus kanonok holttestét f. hó 18 án helyezte el végleges nyugvóhelyre, az Örökimádás templom sírboltjába nagy gyászünnepségek között. A fő­káptalant, amelynek a boldogult tagja volt ez alkalommal Schiflfer Ferenc, dr. Lépőid Antal és dr. Mészáros János prelátus kanonokok kép­viselték. Az Esztergomi Turista Egye­sület folyó hó 25-én a Magyar Ki­rály szálloda nagytermében családias jellegű zártkörű Katalin-estét rendez, melyre a tagokat és azok családjait ezúton hívja meg a rendezőség. Be­lépődíj nincsen. Kezdete este 8 óra­kor. Egyben felkéretnek a vigalmi bizottság tagjai, hogy f. hó 18-án este 8 órakor a Turista Otthonban okvetlen megjelenni szíveskedjenek. XVII. vallástudományi előadás. A Tanult Férfiak Kongregációja el­határozta, hogy folytatja vallástudo- mányi előadásait, annál is inkább, mivel az idén a népfőiskolák helyét semmi előadás sem pótolja. Novem­ber 24-én pénteken este %U 7 óra­kor a főgimnázium fizikai előadó­termében tart egy ily előadást, mely­nek megtartására 'dr. Lépőid Antal praelátus kanonokot kérte fel, aki az előadás keretében prágai tapasz­talatira is ki fog terjeszkedni. Ezen előadásokra szeretettel meghívjuk nemcsak a tagokat, hanem az ér­deklődő hivő hölgyeket és urakat is. Vezetőség. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat f. évi no vember hó 16-án dr. Walter Gyula püspök, nagyprépost, elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen határozatba ment, hogy a múzeum hivatalos megnyitása november 26-án d. e. 11 órakor lesz, a következő vasárnaptól kezdve pedig azt a kö­zönség is megnézheti, a társulat újjá­alakuló közgyűlése 1923. évi január hó 6-án lesz megtartva. Inségenyhitő akció. Esztergom nemesen gondolkodó és áldozatkész közönsége ismét megmutatja, hogy következetes önmagához és siet a a nyomor enyhítésére. Dr. Antóny Béla polgármester agitációja már is szép eredményt ért el. Az ipartestü­let és a kereskedelmi társulat veze­tőségének nemes buzgóságából az esztergomi csizmadia és cipészszak- osztély 34 pár cipőt és 5 pár cipő­höz anyagot ajánlott fel. 1—1 pár cipőt ajánlottak fel: Bartalos Vince, Csincsura Márton, Dékány József, Hanák Lajos, Iványi Gyula, Márton János, Mészáros József, Mészáros János, Michela János, Pásztor Jó­zsef, Puskás Károly, Szölgyémi Ig- nácné, Szölgyémi József, Tringel György, Varga József, Varga Mihály, Balás Ferenc, Farszky János, Kos- tyál János, Krátky József, Lerner Béla, Preszler János, Pomothy Gyula, Vincze László, Majer János, Morvái Ferenc. Közösen 1 pár cipőt: Ko­vács János és Kovács Károly, va­lamint Juhász István és Poluk Fe­renc. 2—2 pár cipőt felajánlottak : Halász György és Jákics Gyula. 1 — 1 pár cipőhöz anyagot: Nyilas János és Sipeki Antal. 3 pár cipő­höz anyagot: Szeidl József. Az ipar­testület ezenkivül még 200,000 ko­ronát ajánlott fel. A kereskedelmi társulattól 400,000 koronát van ki­látás kapni az akció céljaira. A föld- miveseknél is meg van minden re­mény, hogy követni fogják a nemes példát. A Szociális Missió Társulat Esztergomi Szervezete igaz szeretet­tel felkéri tagjait, hogy november 20-án d. u. 5 órakor a főgimnázium fizikai előadó termében tartandó gyű­lésre mindnyájan megjelenni szives- kedjenek. Tárgy : dr. Meszlényi Zol­tán primási titkár úr előadása és a budapesti országos közgyűlés meg­beszélése. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat tagjait felkérjük, hogy f. ho 24-én, azaz pénteken este 9 óra­kor a Fürdő Szálloda külön helyisé­gében okvetetletül megjelenni szíves­kedjenek. Megbeszélés tirgya az áru­raktárak vagyonváltságának kedvez­ményes lerovása. Az elnökség. A főgimnázium hősei. A főgim­názium Holló Cserkész-Csapat Pa­rancsnokság szeretettel felkéri jóaka­róit, legyenek szívesek a főgimná­zium hőseinek itt következő névso­rát átnézni, s ha hiányt avagy hi­bát találnak benne, legyenek szíve­sek a Parancsnoksággal (Bottyán J. ucca 8. sz.) tudatni. A tanárok kö­zül hősi halált halt Papp Nándor 1914. Krasznik. — A tanítványok közül: Asztalos Gyula ? — dr. Ba­lassa Ödön 1915. Podkamen — Barmos János 1915. Cseresenka — Bitter János ? — Burendik István ? — Chernez Béla 1918. ? — Fluger Ferenc ? — Fray János 1919. ? — Gallovich Ambrus 1916. ? — Gre- mann István ? — Hajdú Jánok 1917. Piave — Halmos Gyula 1915. Üng- vár — Huszár Antal 1915. Zemp- lén-Oroszi — Huszár László ? — Imely Gyula ? Esztergom — Kele csényi Rezső 1919. ? — Kemény József 1916. Tarnopol — Kliement Mihály ? — Kucsera Imre 1919. Szentendre — Mátrai Ferenc 1921. Budaörs — Miller Imre ? — Molnár János 1920. — Ormai József 1914.

Next

/
Oldalképek
Tartalom