Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 117. szám

Keresztény magyar sajté

XLIV. évfolyam 117. szám.

Vasárnap, 1922. november 5.

Esztergom vármegye hivatalos lapja.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

Simor Jáno8-ucca 18-20. szám Telefon: 21.,

hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők.

A hivatalos rész szerkesztője : 1 [Főmunkatárs :

FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN.

Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős :

LAISZKY KÁZMÉR.

Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap.

Előfizetési árak :

egy évre . 600 K, félévre . 300 K. negyedévre 150 K, egy hóra . 50 K.

Egyes szám ára:

hétköznap 5 korona, vasárnap 8 korona. Kéziratot nem adunk vissza.

Örök kérdés.

Fajtája sorsán aggódó egynéhánynak fájón beleégett a leikébe egy nagy kérdés, mit a múlt nemtörődömsége s a sok évtizedes, már majdnem végzetessé váló mulasztás és elnézés érlelt sokaknál az izzó fajgyűlöletig.

Keleten brutalisztikus módon intézte el századokon át a nyers népösztön. Nálunk nem kisértett. Vagy nemtörődömségünkben észre sem vettük a bennünket fenyegető veszdelmet. A mi mulatós, könnyelmű mivoltunk könnyen prédára engedett drága zsírján nőtt-növekedett és terebélyesedett a nép tudatlanságán, együgyüsé- gén azzá, ami ma. Jövőbe sohasem látó szemeinket egy világháború, forradalom, vörös tömegőrület kellett hogy kinyissa. És mint a kábult részegségből ocsúdó ember látja tetteit józan szemmel, borzadva eszméltünk magunk okozta romlásunkra, de még nem későn.

Ma már egy nemzet, mint olyan, elégtelen a maga fentartására és védelmére a nagy létküzdelemben. Rokon nemzetek phalanxa áll egymással szemben. Legárvább nemzet mi, mindenkinek szabad prédája, még nem tanultuk meg ezer éven át azt a szívós faji összetartást, mint ha megtettünk volna, ma nem állanánk igy itt a siralomvölgyében jajveszé- kelve. Csak most láttuk meg, hogy egy, a nagyvilágban szerteszőrt maroknyi eszes faj nemzetek határain át milyen egy és mindig felfelé törekvő, mód és eszköz válogatás nélkül és hogy e faj világuralmi törekvésének mi voltunk nagyrészt termékenyítő melegágya, léha úri pöffesz- kedésünkkel és Pató Pálos tudatlanságunkkal.

Mea culpa 1 Mea maxima culpa I De igy vanl A mi olykor fellobogó üdére szalmalángunk még nem izzasztotta a lelkeket életerős faji öntudatra. Re kell égetnünk mindnyájunk leikébe a kényes, égető kérdést, izzó kérdőjelként : a zsidókérdést.

Az elmúlt utóbbi évek során feszegették, vitatták és megoldását keresték nagyrészt helytelenül. Psziholo- giailag menthető kilengések nem használtak, inkább csak ártottak. Egyes megszorítások semmitevőnek bizonyultak a bár megrettent, de csendben tovább dolgozó fajjal szemben, aki minden fortélyát és eszét elővette, hogy úgy ben mint odakünn tisztára mossa, illetve tisztázza magát a vádaktól. Amíg itthon csepegett sajtójukból az álhazafiság bom- basztja, kifelé mindent megtettek a hátunk mögött amúgy is nehéz helyzetünk romlására. Kemény vád ez, de igaz 1

Az egész világon kezükbe kaparintott gazdasági uralmukkal szemben lehetetleneknek bizonyulunk a dolgok könnyenvevése és energiát- lanságunk miatt. Főleg, mert nem találjuk meg az egyenes és helyes módját a velük való szembehelyez- kedésnek. Az antiszemita és Ébredő öklök elitélendő ténykedése, a komolyabb tett nélküli harci riadók nem segítettek előbbre — a törvény szigorán kívül — mert nem lehet ököllel, erőszakkal és szótőrökkel felfegyverkezve fajunkat ellenük védeni.

El kell ismernünk a zsidóság nagy átlagának sajátos faji, szellemi képességeit, mellyel egyedül áll a világon. Nem dicséret ez, hanem komolyan veendő tény. Ezért kell nekünk éber energiával, mi minden esetben tetté kell hogy válljon, e kérdés automatikus megoldódására törekednünk. Felhozhatom példának a székely összetartást. Évtizedek mulasztásait kell pótolnunk, róluk példát veendő szívós kitartással. Eddig a magyar gyermek idejének javarészét az uccán porban játszadozva vagy kóborolva töltötte el, mig a zsidó gyermek tanult, ezután minden magyar szülő saját maga és nemzete kincsét, a gyermeket megfelelő irányban nevelje. Az egyéniséget, az önállóságot, a mindenre kiterjedő körültekintést és főleg a fajszeretetet kell a jövő generáció vérébé ójtani a mindenkori veszedelem éber szembeállításával és arra rávezetéssel minden gyűlöletkel: és nélkül, mert az szenvedéllyé válva elnyomja az előretörekvést lobbanékony fajunkban.

Ezért ég és égjen lelkűnkben és álljon örök mementóként szemünk előtt mindenkor e kérdés. A harc komoly. El nem szunnyadó energia kell a legkisebb poszton is, főkép a gazdasági vezetés visszaszerzésébeni törekvésénél. Ész harca az ésszel. Ha másként nem, a tőlük megtanult fortélyokkal túlszárnyalva őket. Fajtánk csak fajáért éljen. A legkisebb megalkuvás végveszély. A magyar ököl másnak kell, arra máshol lesz szükség, hogy lecsapjon.

Bár ne lenne ez kiáltó szó a pusztába. (os. t. or.)

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.

Az Esztergomi Takarékpénztár rendkívüli közgyűlése.

Városunk első pénzintézete, a jó híréről országosan ismert Esztergomi Takarékpénztár, Bleszl Ferenc kir. tanácsos elnöklete alatt múlt vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a társaság nagy fontosságú ügye nyert elintézést.

Az ünnepélyesen lefolyt közgyűlés egyhangú határozatairól a következőkben adunk hirt:

A társaság alaptőkéje még ez évben 15 millió koronára emeltetik, ennek megtörténte után az intézet mérlegszerű saját vagyona 26 millió korona lesz, azonban köztudomású, hogy az intézetnek az ingatlan és értékpapír számlákon tekintélyes latens tartalékai vannak, amelyek a kimutatott törzs- vagyont többszörösen meghaladják.

Az intézet erős 'fejlődése folytán célszerűnek mutatkozott az ez ideig egy egyénre ruházott igazgatói munkakör megosztása, ennek következtében egy elnök-igazgatói és egy vezér- igazgatói állás szerveztetett, minek- folytán az alapszabályok megfelelő pontjainak, továbbá az intézet fejlődése folytán szükséges egyéb szakaszainak módosítása határoztatott el.

Ezek után dr. Walter Gyula püspök, igazgatósági tag költői lendületű és alaposan megindokolt indítványára a közgyűlés Bleszl Ferenc kir. tanácsost, eddigi igazgatót, elnök-igazgatónak, Rudolf István helyettes igazgatót pedig vezér-igazgatónak egyhangúlag megválasztotta.

Az ekként megüresedett titkári állásra az igazgatóság Etter Ödön eddigi főkönyvelőt, főkönyvelőnek Brenner Ferencet, főpénztárosnak pedig Berán Károlyt választotta meg, a többi tisztviselőket pedig egy-egy fokkal előléptetvén, a közgyűlés úgy ezen intézkedéseket, valamint az igazgatóság azon határozatát, hogy Etter Ödön titkárt, valamint Brenner Ferenc főkönyvelőt aligazgatói címmel tüntette ki, jóváhagyólag tudomásul vette.

Végül a közgyűlés jóváhagyta az igazgatóság azon határozatát, mely szerint a társasági összes alkalmazottak részére, ezek gondmentes megélhetését biztosítandó, a fix fizetéseken kívül rendszeres részletekben kijáró élelmi szereket és tüzelő anyagot utalványozott és pedig méltányos szociális alapon olykép, hogy ezen természetbeni járulékot a családtagok száma arányában, rangfokozatok figyelembe vétele nélkül, egyenlően lesznek az intézet összes alkalmazottjainak kijárultatva.

Dj tarifa a póstán.

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter november 1-től új tarifát állapított meg a póstán, amelyet az alábbiakban közlünk :

Levél: helyben 20 grammig 15 K, minden további 20 gr. 10 K. Vidékre 20 gr.-ig 25 K, minden további 20 gr. 10 K. A szomszédos államokba, továbbá Lengyel-, Német- és Olaszországba 20 grammig 40 K, minden további 20 krammig 25 K, Más államokba 20 grammig 50 K, minden további 20 grammig 25 K.

Levelezőlap: helyben 6 K. vidékre 10 K. A fentebb felsorolt államokba 22 K, más államokba 30 K.

Nyomtatvány: 50 grammonként 2 K, 10 grammig 1 K. A felsorolt államokba 10 K.

Árúminta; 50 grammonként 2 K, de legalább 15 K, a felsorolt államokba 10 K, de legalább 25 K.

Ajánlott: bárhova 100 K, a belföld külső kézbesítő kerületébe 250 K.

Értéklevél: belföldre az ajánlott levéldíjon felül a nyilvántartott érték minden 120,000 koronája, vagy ennek töredéke után zártan feladva 40 K, olvasva 80 K.

Pénzutalvány: belföldre 1000koronáig 10 K, 2500 K-ig 20 K, 5000 K-ig 40 K, ezenfelül 5000 koronánként még 200 K. Külföldre 2500 K-ig 25 K, 5000 K-ig 30 K, ezenfelül 5000 koronánként még 25 K.

Utalvány kézbesítés: 10 K-ig 1 K, 100—500 K-ig 2 K, 500—1000 K-ig 4 K, 1000—10,000 K-ig 10 K, ezenfelül 20 K.

Csomagviteldíj: kizárólag élelmiszereket tartalmazó vagy ezek szállításához szükséges ládák, tartályok stb.-nél 1 kgr.-ig 30 K, 1--5 kgr.-ig 50 K, 5—10 kgr.-ig 80 K, 10—15 kgr.-ig 110 K, 15—20 kgr.-ig 140 K. Minden más tartalmú csomagért 1 kgr. ig 40 K, 1—5 kgr.-ig 60 K,

5—10 kgr.-ig 100 K, 10—15 kgr.-ig 140 K, 15—20 kgr.-ig 180 K. Ér- téknyilváníitás esetén jár még élelmiszeres csomagoknál az értékdíj

30,000 koronájaként 100 K, a más tartalmú csomagoknál 8000 K-ig 30 K, 100,000 K ig 50 K. A csomagok kézbesítési díja változatlan maradt.

Telefon: évi előfizetési dij egy állomás után 12,000 K. Uj távbeszélő állomás felszereléssel belépési dij 12,000 K, egy mellékállomás felszereléssel belépési dij 6000 K.

Beszélgetési dij: I. díjövben 3 percenként 100 K, II. díjövben 200 K, III díjövben 300 K, a IV. díjövben 400 K.

Távirati dij; közönséges távirat szavankint belföldre 15 K, dijmini-