Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 107. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1922. október I. Olvasóinkhoz! A közismert nyomasztó gazdasági helyzet, az ismét és ismét emelkedő nyomdai munkabérek, valamint a papiros és egyéb nyomdai anyagok ára azon kényszerűség elé állították a helyi lapok kiadóhivatalait, hogy az egyes példányok árát, valamint az előfizetési dijakat ismét felemeljék. Tudjuk, hogy olvasóközönségünk teherbírása fogyatékán van, ámde máskép nem birjuk elhárítani az ujságelőállitás okozta nagy anyagi differenciákat. Azonban mégis, hogy tanujelét adjuk áldozatkészségünknek és megértésünknek, amikor a fővá­rosi és vidéki lapok jóval magasab­ban szabták meg az újság árát, az alulirt lapok kiadóhivatalai az egyes példányszámok árát f. év október 1-től hétköznap csak 5 koro~ nára, vasárnap 8 koronára emelik. Részünkről ez további áldozatokat jelent, mert ezzel az emeléssel alig pillanatnyilag sikerül egyensúlyt terem- teni. A drágaság okozta bajok le­küzdésére ez az emelés nem is lesz elegendő, de megkíséreljük. Az előfizetési dij is ehhez képest helyben házhoz hordva, vidékre pos­tán küldve f. évi október 1-tőí havi 50 korona. Számítunk rá, hogy kényszerű helyzetünk kedves olvasóközönségünk körében megértésre fog találni és nem­csak ők maguk fogják előfizetésüket a fenti feltételek mellett továbra is megújítani, hanem újabb előfizetők toborzásával is segítségünkre lesz­nek a közért folytatott önzetlen munkánkban. Esztergom Esztergom és Vidéke kiadóhivatala. kiadóhivatala. +++ fia biztosítani akarjuk nyu­galmunkat, adakozzunk Horthy nyomorenyhiíő akciójára. +++ Ötvenéves jubileum. Seyler Vil­mos gazdasági főtanácsos, az eszter­gomi főkáptalan s a papnevelő inté­zetek jószágigazgatója, ma üli gazda­tiszti működésének 50. évi jubileumát. Seyler, a néhai hírneves esztergomi főszékesegyház karnagya és zene­szerző fia, városunk szülöttje 1872. október l.-e óta áll a főkáptalan szolgálatában. 1874—1875-ben az óvári gazdasági akadémia növendéke, 1880-ban nánai segédtiszt, 1883-ban letkési intéző, 1886-ban taksonyi in­téző, majd számtartó, 1902-ben fő­káptalani főpénztáros, 1909-ben fő­számvevő, 1918-ban igazgató, 1921- ben m. kir. gazdasági főtanácsos. E lépcsőzetes emelkedés maga mutatja, hogy Seyler miképen töltötte be 50. éves működésének összes éveiben állását. Nem egyszer, kiváltkép 1912. október 1-én, negyven évi szolgála­tának jubileuma alkalmával a főkáp­talan igen meleghangú okmányban fejezte ki jól megérdemelt elismeré­sét. ő mindig törhetetlen ragaszko­dással és hűséggel szolgálta urasá­gát. Szigorú kötelességtudással nem­csak betartotta kiszabott munkaidejét, de azonfölül is dolgozott asztalánál, főkép, ha azt az uradalom érdeke kívánta. Valódi példányképül szolgált tiszttársainak, akiknek javát mindig szivén hordozta s velük a legbarát­ságosabb viszonyban élni törekedett. Szívesen meghajtjuk érdemei előtt zászlónkat, őszintén kívánván, hogy őt az isteni Gondviselés fényes állá­sában, friss egészségben s megelé­gedésben még igen sokáig éltesse. Hymen. Rudolf István takarék- pénztári vezérigazgató kedves leányá­val, Erzsikével f. hó 20-án tartotta esküvőjét Budapesten szóvátai Hajdú Gyula m kir. erdőfőmérnök. Gra­tulálunk. Frimitia. Mányi Sándor nagyvá­rad-egyházmegyei ujmisés pap f. hó 3-án kedden reggel 8 órakor tartja első szentmiséjét a belvárosi plébá­nia-templomban. — Az ujmisés pap Jakoby Gábor főkáptalani mérnök rokona. Adomány a város szegényeinek. Dr. Breyer István prel. kanonok, miniszteri tanácsos 20.000 koronát küldött a polgármesteri hivatalhoz a városi szegények között való szétosztásra. 25 év a tűzoltóság szolgálatá­ban. Országh Kálmán, akit a város 1912-ben választott műszaki tűzoltó tisztté, immár 25 éve, 1897. október l.-e óta szolgálja nagy ügyszeretet­tel s lelkiismeretességgel a városi tűzrendészetet. Ezelőtt 25 évvel még a tűzvédelem is gyermekkorát élte, az egész intézmény egy patriarchalis egyesületben fejeződött ki, bizonyta­lan hatáskörrel és még bizonytalanabb — kenyérrel. Aki erre a pályára hi­vatást érzett s ma is érez, érdemes pályát futott meg. A 25 évforduló alkalmából mi is gratulálunk. Tanügyi hírek. A csolnoki róm. kath. iskolánál újonnan szervezett két tanítói állásra Gabanitz Sándor és Könözsy Endre tanítók választat­tak meg egyhangúlag. Gyermeknap. A Stefánia-szövet- ség helyi fiókja dr. Csernoch János biboros-hercegprimás ófőmagasságá- nak fővédősége alatt, ma, vasárnap gyermeknapot rendez Esztergomban, amelynek tiszta jövedelmét kizárólag helybeli, nyomorban sínylődő anyák és csecsemők segélyezésére fogják fordítani. A gyermeknapra városunkba érkezik Miss Schaub, az amerikai Vörös-kereszt egyesület kiküldöttje, akit a Stefánia Szövetség központja részéről Lukács Sarolta és Perlaky Istvánná főnökasszonyok, továbbá dr. Zentay Pál szervező főorvos ki­sérnek el Esztergomba. A gyermek­nap részletes programmja a követ­kező : d. u. 3 órakor baba-kiállitás a Széchenyi-téren (kedvezőtlen idő esetén a vármegyeház nagytermében); a kiállítás ideje alatt a dorogi bányász­zenekar térzenét ad, a szünetek alatt pedig az esztergomi tábori fiúnevelő­otthon énekkara énekel. Este 6 óra­kor műsoros propaganda est lesz a főgimnázium dísztermében a követ­kező műsorral: 1. Magyar Hiszek­egy, énekli a Turista Dalárda; 2. Üdvözlő, mondja gr. Sternberg Ró- zsika. 3. Vonós négyes, előadják Zsolt—Berencz—dr. Rraymann—Heil. 4. Az őrzőangyal, irta Tábori Piroska, szavalja Boross Klárika. 5. K. Sto- janovits Lilly énekművésznő éneke. 6. Beszéd, mondja a Stefánia Szö­vetség képviselője. 7. Vonós négyes, előadják Zsolt—Berencz—dr. Ray­mann—Heil. 8. Vers, irta Tábori Pi­roska, szavalja Hamza Ilike. 9. K. Sztojanovits Lilly énekművésznő éne­ke. 10. Krisztus a gyermekek között. Előkép. 11. Zárószó, mondja dr. Walter Gyula c. püspök, nagypré­post. 12. Nem, nem, soha I Énekli a Turista Dalárda. Adomány. Az aggokházában levő szegényeknek Baják István 4 puttony gyümölcsöt, Sovány István 1 puttony szilvát, 2 kg. diót és sok más szives adakozóknak is hálás köszönetét mond a főnöknő. Városi közgyűlés. Szerdán d. u. a városképviselő testületé redes köz­gyűlést tartott melynek 72 pontból összeállított tárgysorozata több fel­szólalásra adott okot. Nem akarjuk kritika tárgyául tenni a felszólamlá­sokat, de hogy a szükség barakkok átengedését elvetette a képviselőtes­tület — ezen közérdekből csodálko­zunk. Úgy vagyunk ugyanis infor­málva, hogy a 3 szükségbarakkból egyet az itt felállítandó erdővédi és vadőri szakiskola céljára a város tartott meg, mig a másik kettőt az Esztergom-Szászvári bányatársulat venné át az alábbi feltételekkel. A társulat a barakkokat lakásokká ala­kíttatná át. A lakások számának egy- harmadát azonnal a város rendelke­zésére bocsájtana, ami nagyban enyhítené a lakásmizériát. 12 év múlva kifogástalan jókarban az egész barakklakások a város tulajdonába mennek át. Hogy miért kellett a pénz­ügyi bizottságban is letárgyalt és el­fogadott szerződést visszavetni és igy lehetetlenné tenni a barakkoknak használható állapotba való helyezését, ezt igazán nem értjük. A város min­den fillér újabb befektetés nélkül körülbelül 6 lakáshoz jutott volna azonnal és 12 év múlva még 12 lakáshoz. Reméljük, hogy a közgyű­lésnek ezen határozata nem végleges. Vonatvátozás. Folyó évi október hó l-étől a Budapest-nyugati pálya­udvarról 12 óra 35 perckor induló és Esztergomba 15 (d. u. 3) óra 13 perckor érkező 4126, valamint a Dorogról 15 (d. u. 3) óra 44 perckor induló és Esztergomba 16 (d. u. 4) óra 29 perckor érkező 4154 sz. sze­mély-, illetve vegyes vonatok közleke­dése véglegesen megszűnik. Helyettük folyó évi október hó 1-től a Budapest- nyugáti pályaudvarról 13 (d. u. 1) óra 30 perckor induló és Esztergomba 16 (d. u. 4) óra 29 perckor érkező 4126 a. számú személyvonat helyez­tetett forgalomba. Ezen uj személy- vonatnak Kenyérmező-major állomá­son csatlakozása lesz az Esztergom­ból 16 (d. u. 4) órakor induló és Almásfüzitőre 18 (d. u. 6) óra 14 perckor érkező 4225. számú vegyes­vonathoz. Ujbor és must bejelentése. Fel­hivatnak mindazok, kiknek ujbor készletük van, ezen készletüket úgy a kiforrt bort valamint a mustot a város fogyasztási adóhivatalánál leg­később október hó 30-ig bejelentsék. A szüret alkalmával eladott kiforrt bort vagy mustot az eladó fél azonnal tartozik a fent említett hivatalnál be­jelenteni. A bejelentést elmulasztók a törvény értelmében büntettetni fognak. A ripária kerttelep alsó részle­teinek bérlői kéretnek, hogy ma vasárnap d. e. 11 órakor a Deák F.-uccai iskolában megjelenni szíves­kedjenek, hol a beszedett őrzési di­jak pontos elszámolása tartatik. Felemelték a kórházi ápolási dijakat. A népjóléti és munkaügyi miniszter julius hó 1-től visszamenő­leg a Kolos- és Simor-korházakban a napi ápolási dijat 80 koronáról 160 koronára emelte fel. A földhaszonbérlők jogviszonya az uj földadózást illetőleg az 1922. évi 21. t.-c. 5. §. értelmében újból szabályozást nyert E törvény a bér­leti szerződést helyezi elsősorban jog­alapnak, vagyis a felemelt föladót az fizeti, aki azt a szerződésben elvállalta. Ha ez a szerződő fél ezen uj terhet sokallaná, joga van 1922. október hó 23. napjáig felmondani a jövő 2-ik évi bérletet vagyis joga van fel­mondani 1923. év október 1-re (a gazd. év végére). Ebben az esetben a földadót a két vitás szerzőző fele­sen viseli, mégis oly megszorítással, hogy az érvényes földbér V* részénél több földadó a bérletadó gazdái sem terhelheti. Vagyis ha a földadó teher 40.000 K, de az évi bér csak 30.000 K, akkor a bérbeadó fizetne 20.000 K adóteher helyett a 30.000 K bér­nek V* részét azaz 7500 K-t. Kis­bérieteknél ha kát. holdanként 1 q búza volt kikötve (20 kát. holdig) mindig a bérbeadó viseli az egész földadót A dorogi kőszénbánya nagy léptekkel halad a fejlődés útján. Azon­ban nemcsak a központ: Dorog, — amely már-már egy bánya város jel­legével bontakozik ki előttünk, — hanem mint értesülünk külső üze­meinél is nagyarányú építkezések folynak. így a csolnoki uradalmi er­dőben levő „Reimann“ nevű akná­jánál modernül megtervezett munkás- kolonia épül 40 lakóházzal. Emlí­tésre méltó egy róm. kath. templom építésének terve is, mely a.z érdemes bányaigazgátóságnak már számos esetben tapasztalt keresztény érzüle­tét dicséri és hálával tölti el a köz­ségtől távol eső lakókat, kik ezáltal nem lesznek száműzve vallásos hit­életük gyakorlásától. Kultur Mozgó. Nagy érdeklődés várja az amerikai Universál filmgyár uj attrakciójának Defos Robinson Crusoe cimü ifjúsági regényének megjelenését. Gyermekkorunk ezen felejthetetlenebb regényélménye a maga romatikus szépségeinek minden nüánszában tűnik elénk ezen csoda­szép plmjátékon, amely rendezési tökéletességével, stilusságával s a közreműködők teljes illúziót keltő alakításával, a legnagyobb amerikai filmek közé sorolnátok. Nemcsak az ifjúságnak szerez felejthetetlen él­ményt, hanem a felnőttek is kellemes szórakozást találnak benne. A film négy részből áll és 24 felvonásból, melynek I. és II. része egy előadás­ban szombat és vasárnap kerül be­mutatásra s erre való tekintettel az előadások szombat fél 7 és 9 órakor, vasárnap pedig 4, fél 7 és 9 órakor kezdődnek. Az I. és II. rész cime Robinson a puszta szigeten. Október 3-án, kedden „Nagy kacagó est“ Chaplin, Zigotó és Seff burleszkok összeállításával. Október 5-én, csütör­tökön a párisi Gaumont filmgyár egyik legszebb filmje „Az arany szív" c. társadalmi dráma lesz műsoron 5 felvonásban. A nagyszabású filmet, amely minden jelenetében finom, érdekes és értékes alkotás a Budapesti Kamara mozgó játszotta, mely válogatott műsorainak egyik ki­magasló eseménye volt. Legközelebb jön Gerhard Hauptmann álomjátéka „Hannelle menybemenetele“. Még «gy levél a biciklistákról. „Igen tisztelt Szerkesztő úr, engedje meg kérem, hogy b. lapja legutóbbi számában a rendőrség és biciklisták közti jó viszonyt ildomtalanul boly­gató „0“ urat ezúton hivjam meg egy kis tapasztalatszerzésre a város- ház-megyeház-plébánia-templom kö­rüli uccákba, hol alaposabb meggyő­ződést szerezhet arról, hogy mit mű­velnek a biciklisták Esztergomban. E négy ucca alkotta körzetben ugyanis hat tanintézet, két templom s öt köz­hivatal van. Tessék itt egyszer, kü­lönösen a délutáni órákban váratla­nul körülnézni s gyönyörködni benne, hogyan veszélyeztetik a biciklisták apró iskolásgyermekek testi épségét, hogyan hajtanak bele hármasával- négyesével a templomból kijövök so­raiba, hogyan rendeznek őrült ver­senyeket középiskolai tanulók meg suszterinasok az uccák aszfaltján s hogyan vidulnak hangos kacagással, mikor a békés közönség kecskeug­rásokkal iparkodik menekülni az el- gázolás elől. A városi iskolák tani tó

Next

/
Oldalképek
Tartalom