Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 103. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1922. szeptember 17. a kulcsot. Emlékezzünk csak vissza, hogy mily silány, szinte szégyenlete­sen csekély eredménnyel végződött a hadifogságban sínylődő véreink kivál­tására indított gyűjtés. Ugyanakkor, amikor százával jöttek vissza az üres, vagy alig .néhány koronás aláirású gyüj tőivek, — vígan folyt a dinom- dánom, folyt a habzó pezsgő, 100—200 vendéges lakodalmakat tartottak, ezre­ket dobtak egy-egy kártyára, cifrább­nál cifrább szeretőkkel parádéztak és a hadifoglyok reményüket vesztetten sinlődtek tovább. Okulva tehát sok ember keményszivüségén arra az el­határozásra jutott a kormány, hogy az Ínség enyhítésére szolgáló pénz, pótadók gyanánt szedhető be, ami természetesen nem zárja ki az önként- adakozást. Annak a rettenetes sötét nyomor enyhítésére amelynek a télen eléje néz a társadalom nagy rétege, megalakult a vármegyei inségenyhitő bizottság. Dr. Czobor Imre főispán, dr. Fehér Gyula prelátus kanonok elnökök, Palkovics László alispán ügyvezető elnök, dr. Reviczky Gábor h. ügyvezető elnök és dr. Boncz Nándor előadó vezetése alatt. A bizottság elhatározta, hogy vármegyei pótadót fog kivettetni és gyűjtést is nyit. Az adományok Palkovics László alispánhoz küldendők. Kívánatosnak mutatkozik, hogy aki csak teheti gabona, zsir és ruhában adja be adományát. A bizottság azt is ki­mondotta, hogy csak a teljesen munkaképtelenek kapnak ellenszolgál­tatás nélkül segélyt, a többinél munka­alkalomról fog gondoskodni. Mi a bizottság figyelmébe ajánljuk, hogy készíttessen gyüjtőiveket magyar és cseh pénzre berendezett rovattal, ossza szét Esztergom város kereskedő és vendéglősei között, hogy a túlsó- félről átjöttek is részt vehessenek a nyomorenyhitő akcióban. +++ Eljegyzés. Zsitvagyarmati Újhelyi Sándor földbirtokos eljegyezte Chlu- meczky Irikét. Tanári vizsgát tett. Homor Imre városi tanító, „Esztergom“ laptársunk főszerkesztője nyelv- és történelmi szakból polgáriiskolai tanári oklevelet nyert. A minden tekintetben kiváló tanárt már is a fiúnevelő intézet pol­gári iskolájához nevezték ki 1 Gra­tulálunk ! Áthelyezés. Balog Imre detektí­vet, aki kiváló ambícióval dolgozott az államrendőrségünknél és több si­kert is ért el, az országos főkapitány Budapestre vezényelte. Az Urileányok Máriakongregá- ciója f. hó I6-án d. u. 5 órakor tartja az uj iskolai évben első gyűlését. Közigazgatási bizottsági ülés volt pénteken d. e. 10 órakor, me­lyen Palkovics László alispán terje­delmes jelentést tett a vármegyei ál­lapotokról. A jelentésből tudtuk meg, hogy Holzwarth miniszteri tanácsos váratlan vizsgálatot tartott a város és a járásban az ellátatlanok össze­írása tárgyában. Lényegtelen módo­sításokon kívül rendben találta az egész ügyet. Örömmel jelenti, hogy Franciaországba való kivándorlás teljesen megszűnt. Bleszl Ferenc in­dítványára köszönetét szavazott dr. Csernoch János bibornok hercegprí­másnak a tanitőnőképzőintézet felállí­tásáért. Ugyancsak köszönetét sza- vazottj a bizottság Bodnár György kir. tanfelügyelőnek, amiért kieszkö­zölte, hogy a vármegye minden köz­ségében kisdedóvók felállítását tette lehetővé. Dr. Gróh József felhívta a bizottságot, hogy gondoskodjék az építőipar részére cement beszerzésé­nek lehetővé tételéről, mert cement hiány miatt stagnál az építés. A tél közeledik, legyünk azért megértők s ne feledkezzünk meg a szenttamási szegény gyermekek fel­ruházására megindított gyermekakció­ról. A gyűjtésben a biboros-herceg- pritnás 4000, Brühl József prel. kano­nok 5000, dr Machovits Gyula prel. kanonok 4000 koronával vezetnek. A gyűjtés eredménye legközelebb közzététetik s a világi társadalom is, mely a gyűjtést szépen támogatja, tekintse tovább is magának az ügyet. Az adományok a vízivárosi plébá­niára küldendők. Katonai sportverseny. A 8. kerék­páros zászlóalj folyó évi október 1-én katonai sportünnepélyt rendez, melyen az érdekfeszitő szabadgyakorlaton kívül az atlétikai számokban erős küzdelmek várhatók. A sportünnepé­lyen a budapesti honvéd zenekar hangversenyez. A verseny után nép­ünnepély. Belépődíj nincs. A Tanult Férfiak Mária Kong­regációja f. évi szeptember hó 17-én, vasárnap d. e. 8 órakor tartja közös szentáldozását a Szt. Ferencrendiek templomában. Szives megjelenést kér a vezetőség. Tábori mise Cséven az elesett hősökért. Csév községben a szoká­sos búcsú másodnapján, a község főterén tavaly felállított csévi elesett hősök emléke oszlopánál, melyet Szemerédi Ágostonná, id. Huszár Istvánná, Pazgyera Pál és Flekács József díszítettek fel impozánsan, a község közönsége tábori misét szolgál­tatott az elesett hősök lelki üdvéért. Jelen volt a község apraja nagyja és a szomszédos községekből is számo­sán vettek részt. A szt. misét Garay István plébános végezte s a szertar­tást a községi elöljárók, fehér ruhás leányok és legények gyertya fénnyel emelték. A zenét Bretkovics János rezeszenekara szolgáltatta. A szertar­tás alatt Garay István plébános tót nyelven emlékezett meg az elesett hősökről, majd rekviem után Hacher Gyula községi jegyző, tart. rokkant főhadnagy, magyar nyelven méltatva a nap jelentőségéi, megemlékezett az elesett hősökről és a szomorú sorsra jutott Magyarországról. Tartalmas beszédje után a részt vett ezernyi közönség a Himnusz eléneklése után eloszlott. Ugyanakkor Csév község lakossága elhatározta, hogy minden búcsú másodnapján az elesett hő­sök emléke oszlopánál tábori misét fog tartatni. Felemelték a vasúti arcképes igazolványok kiállítási illetékét. A Máv igazgatóságának közlése sze­rint az 1923. évi január elsejével ki­adandó uj vasúti arcképes igazolvá nyok kiállítási illetékét 50 koronára emelték fel. Borbélyüzletek kiszolgálási árai a folyton fokozódó drágaság követ­keztében f. hó 15-től a következőkép állapíttattak meg: borotválás 25 K, borotválás fésüléssel 30 K, fésülés 15 K ; haj vágás fazonra 60 K, haj­vágás géppel 50 K; szakáívágás fa­zonra 50 K, szakáívágás géppel 40 K ; gyermekhajvagás fazonra 50 K, gyer­mekhaj vágás géppel 40 K ; babyhaj- vágás 60 K; fej borotválás 60 K. — Bérletjegy 10 számmal 250 K. A gyógyszerárak emelése. A népjóléti miniszter legújabb rendele­tében megengedi, hogy a gyógyszeré­szek a drágulás következtében a gyógyszerárak egységes rendezéséig az eddigi 40% helyett 100%-os fel­árt számíthassanak. Javultak a termés kilátások. A két hét óta tartott esőzés következ­tében a takarmánytermelés 20, sőt helyenként 30 %-lral megjavult. így a takarmánytermés az idén jobb lesz a tavalyinál. Hir szerint a takarmány­kereskedők kérni fogják a földmivelés- ügyi minisztériumtól a kivihető széna kontingentálását. Állitólag 2—3000 vaggon szénát lehet exportálni a hazai fogyasztás veszélye nélkül. A takar­mányimportra szoruló országok közül különösen Hollandia érdeklődik ma­gyar takarmány iránt. A karcagi gazdák ingyen adják az inségadógabonát. Karcagról Ír­ják : A gazdák a polgármester előtt kijelentették, hogy az inségadóként megállapított gabonát teljesen ingyen, megtérítés nélkül ajánlják föl. A kar­cagi gazdák nemes példaadása bizo­nyára másutt is követésre fog találni. Ausztriába lehetetlen bort ki­vinni. Ausztria — úgy látszik — vámintézkedésekkel akarja megaka­dályozni a magyar bor bevitelét. Jelen­leg a vám a bor után literenkint 520 korona. Mint hiteles forrásból értesül­tünk, szeptember közepétől kezdődő- leg a borvám literenként 7600 osztrák korona lesz. Csehország bankjegyforgalma és devizakészlete. A cseh bank- hivatal augusztus 23 iki kimutatása szerint a cseh bankjegyforgalom újból jelentékenyen csökkent és a bank­hivatal deviza-, valamint fémkészlete növekedett. A bankjegyforgalom au­gusztus harmadik hetében 65.6 millió koronával 9647 millió koronára esett vissza. Az idegen fizetőeszközök kész­lete 105.7 millió koronával 1717 millió koronára növekedett, az aranykészlet 4.5 millió koronával 723 millió koro­nára növekedett. A magyar városok országos kongresszusának elnöksége az adó­törvényjavaslatok kapcsán folyó hó 9-én elnöki értekezletet tartott. Ezen értekezletnek tárgyát a hozadéki adókról szóló négy törvényjavaslat képezte, mely törvényjavaslatok mély­rehatóan bevágnak városok, közsé­gek háztartásába, melyeknek nem­csak megbomlott, hanem válságba jutott az egyensúlya. Az elnöki ér­tekezlet előadója, valamint a felszó­lalók mindannyian egyetértettek ab­ban, hogy az említett négy törvény- javaslat nem látszik alkalmasnak a vámosok háztartási egyensúlyának visszaállitására. Egyben kifejezést adtak azon aggodalmuknak, hogy a városok, községek háztartásának megingása azt a veszélyt rejti magá­ban, hogy a fenti négy törvényja­vaslat által szándékolt azon cél, hogy az államháztartás egyensúlya helyrezökkentessék és vele a gazda­sági viszonyoknak végre rendes útja nyílják meg, nem hogy el fog éretni, hanem ellenkezőleg az államcsőd veszedelmét még közelebb hozza, mert az -állam ereje a gazdaságilag szilárd önkormányzaton nyugszik. Kifejezést nyert azon meggyőződés is, hogy miként a magyar állam po­litikai összeroppanása csak akkor állt be és lett teljessé, amikor a tör­vényhatóságok roppantak meg poli­tikailag, amikor azoknak tanácster­meibe a népköztársaság által létesí­tett néptanácsok vonultak be; úgy a magyar állam háztartásának csődje a fentemlített politikai csődnek meg­felelően a városok és községek ház­tartásának csődjével fog csak bekö­vetkezhetni. A kereseti adókról szóló törvényjavaslat megökolása említi, hogy a törvényhatóságok és közsé­gek háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslat is munkában van, ennek kapcsán az elnöki értekezlet megbeszélés tárgyává óhajtotta tenni a készülő törvénytervezetet, s az ér­tekezleten jelenlévő Lukács Ödön miniszteri tanácsos, aki a pénz­ügyminisztert képviselte, felkérte, hogy a javaslatot nagy vonásaiban ismertetni szíveskedjék. Lukács Ödön ' min. tanácsos, aki Nagyvárad helyet­tes polgármestere volt s a városok kongresszusának pénzügyi előadója, a kérésnek szívesen tett eleget an­nál is inkább, mert kijelentése sze­rint a városok teljesen szivéhez van­nak nőve s egy emberöltőn át min­den tudását, munkáját a magvar vá­rosok fejlesztésének, kulturális hala­dásának áldozta. Kijelentette, hogy azon aggodalmakat, amelyek elhang­zottak maga a pénzügyi kormány is érzi s a pénzügyminiszter úr Őnagy- méltóságát a városok háztartásáról szóló törvényjavaslat szerkesztésénél az a cél vezeti, hogy azok háztartá­sának egyensúlya biztosíttassák és ezen egyensúlyon keresztül az állam háztartása is izmosodjék és erősödjék. A törvényjavaslat azon elvi alapon épül fel, hogy a városok háztartása önálló és független adók kiépítésével rendeztessék. Nem híve a pótadó rendszernek. Az általános kereseti adó már ezt a célt szolgálja, egy ilyen független és önálló adó. Az átmeneti időre, amig ez a rendszer teljesen felépül a pótadó kiküszöbölhető nem lesz, azonban a pótadó alapot és a pótadó kulcsát a kormány szabályozni fogja. Ugyancsak az átmeneti időre a fogyasztási adó tételeknek meglehe­tős emelése képezné a városoknak egyik lényeges bevételi forrását. Az államsegélyt csak ott és azoknak a községeknek és városoknak juttatna, amelyeknek háztartása a fentemlített adónemek utján, amelyekhez a for­galmi adó is járul, nem nyernének teljes fedezetet. A pénzügyi kormány a háztartási jog szabályozásánál elvül fogja azt is vallani, hogy a törvény hatóságoknak, városoknak, községek­nek lényeges szabadságot biztosítson, mert hisz az élet azt igazolja, hogy a nagy megkötöttség különösen néma, amikor az árak óráról-órára fluktál- nak, a városoknak, községeknek oly nagy kárt és anyagi hátrányt okoz­nak, miszerint azoknak pótlása alig lehetséges, egyben lehetetlenné teszi egészséges közgazdasági és kulturális városi politikának a megteremtését. Körülbelül ezekben ismertette a miniszter képviselője a készülő törvény- javaslatot, melyet az elnökség hálás köszönettel vett, s egyben kérte a miniszteri tanácsost, hogy mint régi munkatárs és várospolitikus továbbra is biztosítsa azt a jóakaratát a kong­resszusnak, amelyett a múltban oly áldásosán élvezett. Kedvezmény a vagyonváltság leírásánál. A pénzügyminiszter tör­vényjavaslatot nyújtott be a nemzet- gyüleshez, hogy azok, akik az ingat­lanok, felszerelési tárgyak, áruraktá­rak, iparüzemek és egyéb vagyon­tárgyak után a vagyonváltságot a folyó évben még a kirovás előtt ki­fizetik, százalékos kedvezményben részesüljenek. Az egyházi javak — Isten tulaj­dona. Az amerikai felsőbíróság érde­kes ítéletet hozott az idegen egyház- községeknek a világháború alatt le­foglalt javairól. Eszerint az egyházi javak az Isten tulajdonának tekinthe­tők és istenkáromlás az, ha a lefogla­lást fenntartják azzal az ürüggyel, hogy e javakat az ellenség használta. E döntés következtében a magyar református egyház amerikai javai mind visszakerülnek azoknak a ke­zére, akik Amerika intervenciója előtt birtokolták a szóban lévő javakat. Kultur Mozgó vasárnap Valdemár Psylander az elhunyt dán filmművész ez egyik legemlékezetesebb alkotását „Az élet komédiása“ c. drámát 4 felvonásban játsza dalbetéttel. Gyö­nyörűdalbetétet a Turista Dalárda egyik kiváló tagja fogja énekelni. A filmkul­túra remekei közé tartozik ez a felejt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom