Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 102. szám
Keresztény magyar sajté XLIV. évfolyam 102, szám. Csütörtök 1922. szeptember 14. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-ucca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 360 K, félévre . 180 K, negyedévre 90 K, egy hóra . 30 K. Egyes szám ára: hétköznap 3 korona, vasárnap 5 korona. Kéziratot nem adunk vissza. Drágasága (G.) Összeesünk, nehéz a teher. A drágaság napról napra fokozódik. A kormány hiába akarja a lehetetlen állapotokat megszüntetni, minduntalan újabb akadályokba ütközik. Ha egy kissé azonban meglebbentjük a fátylat, a jóakaratu munka akadályozói közt mindig ugyanazokat találjuk. Drága a zsir, drága a gabona s ha az okait kutatjuk, sehol sem pénzünk valuta értékének a zuhanása vagy a termelők követelése az ok, hanem a kielégíthetetlen kapzsiságu tőke. Reá mutattunk már arra többször, hogy a zürichi pénzmanipulációkat Budapestről irányítják s most, hogy a kormány intézkedése a Devizaközponttal a közvetlen cselekvést megakadályozta, most álutakon folytatják romboló munkájukat. Ezt végzik külföldön, itthon pedig igyekeznek a hasznot beseperni. Mit törődnek ezek a nemzetköziek a középosztály nyomorával, a munkások nehéz helyzetével, a gazdaközönség elkeseredésével. Nekik a haszon a fontos. Bármily áron megvásárolják a gabonát, a zsírt s a többi szükséges élelmiszereket, mert amivel többet fizetnek a cikkekért, azt busásan bekeresik az általuk forgalomba hozott árucikkeken, melyek árába duplán vagy háromszorosan beszámítják a saját árdrágításukkal felvert ártöbbleteket. Magyarország sorsa már nem is érdekli őket egyáltalán, ha csak azért nem, meddig űzhetik ' büntetlenül szemérmetlenkedésüket. Ezért vásárolják 8000 koronáért a búzát s ha kell — az érdekeik úgy kívánják — adnak ők érte még többet is, mert hiszen tőlük kell vásárolni a fogyasztó közönségnek a ruhaneműt, a szenet stb. és a legnagyobb nyugalommal követelnek így egy öltöny ruháért 30—40.000 koronát. Ez a tisztességtelen tőke működése és ezért van drágaság. Hogy milyen összeköttetések mozgatói egyébként ezek, megítélhetjük az alábbiakból. A legféktelenebb izgatás folyik a drágaság miatt s egyrészt a tisztviselőket, másrészt a gazdaközönséget teszik ezért felelőssé. Ha utánna nézünk, kik azok, akik az izgatást folytatják, megtaláljuk a sakálokat és a kommunizmusból már jól ismert szennyeseket. Szinte furcsa ez a dolog, mikor a nagy tőke szövetkezik azokkal, akiket még kizsarolhat. Ezt a furcsa együttest csakis oly kötelékek és célok tarthatják össze, melyeknek egyetlen vágya e szegény Csonkaország teljes romlásba döntése. Ezek gördítenek akadályokat a kormány intézkedései elé, mert ezek egyetlen érdeke az, hogy Csonkahazánk Ausztria sorsára jusson és a vörösuralom karjaiba lökhessék. Ezért van drágaság, ezért hangzanak el a vádak a tisztviselőosztály s ezért izgatnak a gazdák ellen. Ezek a nemzetközi hatalmi törekvések soha sem szűnnek meg, soha sem nyugosz- nak, mert már egyszer belekóstolt a hatalomba és akkor is hasonló félrevezetéssel sikerült. Csak a szilárd meggyőződésű haza- szeretet tud gátat vetni e féktelenségnek, mely ökölbe szorított kézzel tűri a reá mért szenvedéseket s igyekszik segíteni a nyomorba jutottakon. A szervezkedő földalatti banda s az őket vezető sakáíhad célja a nyomorúságot a végletekig fokozni, hogy az elkeseredett tömegeket félrevezethessék és az elégedetlenséget forradalomba robbanthassák ki. Nem tévedünk, tisztán látjuk, hogy az októberi forradalom megismétlésére készülnek. ők maguk hirdetik, hogy tarthatatlan a helyzet, tűrhetetlenek az állapotok és hogy a leszámolás el fog következni. Mentse meg Isten szegény Hazánkat egy újabb rázkódtatástól, de ha a csatornaüledék újra az uccára ömlik, tudni fogjuk, ki az elenségünk, kik okozták a nehéz viszonyokat és jogos haraggal kiket büntessünk az ország rontásért és a drágaságért. Addig is ne hagyja testvér a testvérét és ne hallgasson a konkolyhintő szavára, mely a gazdákra és a közép- osztályra szeretné uszítani a kirobbanás mérgét. Ha ők idézik az újabb forradalmat, ott leszünk az ellenforradalomban 1 Úgy lesz 1 I* Hivatalos rész. «aan—aaii f w»i hhihiiijiiii—a—aaase I 3097 ai. 347 kgy. 1922. szám. Tárgy: A vármegye alispánja bemutatja a m. kir. Belügyminiszter urnák a 31575/1922. számú leiratával jóváhagyott 1922. évi vármegyei „háztartási alap“ költségvetését és egyidejűleg előterjesztést tesz az 1922. évre kivetendő „háztartási alap pótadó“ százalékának megállapítása tárgyában. VÉGHATAROZAT. Az 1920. évi XXVII. t.-c. 2. §-a kimondja, hogy a vármegye a háztartási költségvetésbe beállított és a m. kir. Belügyminiszter ur által megállapított kiadásoknok azt a részét, amelyre állami javadalmazást nem kap vármegyei pótadóból fedezi, A m. kir. Belügyminiszter ur Esztergom vármegye 1922. évi háztartási költségvetésének megállapítása tárgyában megküldött 31.575/ 1922. III. b. számú leiratával a pótadó utján fedezendő hiányt; 451.000 kor. azaz Négyszázötvenegyezer koronában állapította meg. Ez alapon varható 3.000.000 kor. adóalap figyelembe vételével a háztartási alap 1922. évi vármegyei pótadóját 16 azaz Tizenhat°/o-al állapítja meg a törvényhatósági bizottság. Egyben a vármegye alispánja bejelenti, hogy az 1922. évi háztartási költségvetés elkészítéséé óta úgy az anyagárak, mint a munkadijak oly abnormis nagy mértékben emelkedtek, hogy mindennek ára 200%-tól 400%-ra szökött fel, úgy hogy az 1922. évi költségvetésben megállapított hitelösszegek a I közigazgatás zavartalan menetének biztosítására szolgáló rendes szükségletek fedezésére nem elégségesek. Ennek bizonyosságára előterjeszti a számvevőségi kirendeltségnek az 1922. évi háztartási alap költségvetésében engedélyezett hitelösszegek felhasználásáról az 1922. évi január hó 1-től az 1922. évi augusztus hó 8-ig utalványozott szükségletekről és az 1922. december hó 31-ig terjedő időben előreláthatólag felmerülendő szükségletek fedezésére szükséges hitelösszegekről szóló kimutatást, mely szerint az 1922. évi augusztus hó 8-ig a dologi kiadások fedezésére kiutalványoztatott 619.942 kor. az 1922. évre a költségvetésileg engedélyezett hitel volt 457.606 korona, hitel- túllépés 162.836 korona. A folyó évi augusztus 9-től 1922. évi december hó 31-ig terjedő időben előreláthatólag felmerülendő szükségletek fedezésére szükséges hiíelöszeg 376 000 j korona, összesen; 588336 korona. Az 1922 évi költségvetéshez előirányzott fedezet 6606 korona, marad: 531.739 korona, a 2953| 1922. ai. és 1922. kgy. szému határozattal engedélyezett póthitel összege az 1922. évre 166.000 korona, mutatkozik az 1922. évre fedezetlen hiány; 365.730 korona. A törvényhatósági bizottság a vármegye alispánjának ezen előterjesztesét a maga részéről is indokoltnak tartja, tekintettel a minden téren mutatkozó rendkívüli nagy drágaságra s minthogy belátja, hogy a köz- igazgatás menetének zavartalan biztositása érdekében a számvevőség javaslatában kellően indokolt 365.730 kor. szükségletre az 1922. évre még feltéti énül szükség lesz, mely fedezetlen hiány fedezésre más mód nincs, mint az 1920. évi XXVII. t.-c. 2. §. alapján a megfelelő vármegyei pótadó kivetése, ennélfogva az ezen 1922. évi 365.730 koronát kitevő fedezetlen hiány fedezésére a várható 3.000,000 kor. adóalap figyelembe vételével az 1922. évre a fentebb megállapított pótadó százalékon felül még 12%-os vármegyei pótadót állapit meg, úgy, hogy a háztartási alap 1922. évi pótadóját; 28®/#-ban állapítja meg. Felhatalmazza egyúttal a vármegye alispánját, hogy ezen pótadó kivetése és behajtása iránt a saját hatásköreben intézkedjék. Ezen véghatározat jóváhagyás végett a m. kir. Belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Az ezen határozatra nézve a névszerinti szazazás elrendeltetvén igennel szavaztak; Balog István, Bleszl Ferencz, Faul Sebestyén, Fekete Rezső, Gottmann István, Hartmann Péter, dr. Hulényi Győző, Klein Endre, dr. Major Ödön, Osváth Andor, Palkovics László, Pánczél Sándor, ifj.Pfluger Ferenc, dr. Reviczky Gábor, Zsiga János, nemmel nem szavazott senki. Mely végkatározat a Vármegyei Hivatalos lapban közzéteendő azzal, hogy jogában áll ellene a vármegye összes adófizető polgárainak — a megjelenést követő 8-ik naptól számított 15 napon belül — a vármegye alispánjánál benyújtandó s a ro. kir. Belügyminiszter úrhoz címzett felebbezéssel élni. Kelt Esztergomban a vármegye törvény- hatósági bizottságának 1922. évi augusztus hó 30-án tartott rendes közgyűlésében. Kiadta; REVICZKY vm. II od főjegyző. Izabella főhercegnő Esztergom bán. Hétfőn délután rendkívül előkelő vendégeket láttak Esztergom ezeréves falai. Izabella főhercegnő leányával, Gabriella főhercegnővel meglátogatták Magyarország hercegprímását. Megtekintették a hercegpri- j más és dr. Meszlényi Zoltán herceg- primási titkár kíséretében a bazilikát, a kincstárt és néhány percet töltöttek a képtárban is. A bazilika bejáratánál dr. Walter Gyula c. püspök, dr. Kiinda Teofil prelátus-kanonok és dr. Trinkl Kálmán fogadták a főhercegnőket. A bazilika megtekintése alatt dr. Kohl Medárd püspök is csatlakozott a kísérethez. Rövid 5 órai tea után a látottaktól elragadtatva utaztak vissza a főhercegnők Budapestre. Városok kongresszusán f. hó 9-én Esztergom várost dr. Antóny Béla polgármester képviselte. A kong- i resszuson az új adótörvényjavaslatokkal kapcsolatban a városi háztartási törvényt tárgyalták. A városokat közelről érdeklő törvényjavaslat, valamint annak előkészítéséről lapunk legközelebbi számában számolunk be bővebben. Halálozás. Özv. Toldy Gáspárné szül. Ikhardt Anna életének 92-ik évében f. hó 11-én elhunyt. Toldy János jónevű építkezési vállalkozó édes anyját gyászolja az elhunytban. — Kisóczi Balás József tinnyei gyógyszerész f. hó 13-án életének 61-ik évében meghalt. Jótékonyság. Alig léptünk az új í tanév küszöbére, már is megkezdődött az Istennek tetsző munka, a szegény tanulók istápolása. Nemes szivükről tettek tanúságot az adományozók, amikor az érs. tanítóképző szegény növendékeinek segélyezésére az alábbi összegeket juttatták az intézet vezetőségének kezeihez : dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost 500 K, az Esztergomi Ért. és Fogy. Szövetkezet 1000 K, dr. Kiinda Teofil és Brühl József praelatus-kanonokok 10,000—10,000 K-t. Fogadják a nagylelkű adakozók e helyről is az ;intézet vezetőségének és tanulóinak őszinte szívből fakadó hálás köszönetét. A jó Isten fizesse meg! Alapító tagság. Tóth János molnármester 1000 koronával a Turista Dalárda alapító tagjai közé lépett. A vidéki színészet új felügyelője. A kultuszminiszter dr. Sallay Gézát, a vidéki színészet országos felügyelőjének teendőivel megbízott középiskolai rendes tanárt a vidéki színészet orsz. felügyelőjévé kinevezte. M.T. E. irredenta ünnepélye Dobogókőn. Borongós őszi hangulatot keltő időben a múlt vasárnap Dobogókőre rándultak ki a budapesti turisták, hogy a tiszta hegyi levegőben megtisztulva a budapesti mérges gázoktól, megerősödve a magyarsáHÍREK,