Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 100. szám
XLIV. évfolyam 100. szám Keresztény magyar sajté Csütörtök, 1922. szeptember 7 Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-ucca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. Felvidékről. (1.) A szétdarabolt ország egyik megszállott részében jártam, nyitott szemekkel és fülekkel. Azért irom „megszállotténak, mert magyar ember soha sem fog belenyugodni abba, hogy ezeréves, természetes határainkon belül más, mint a Szent Korona lehessen az úr, jogos birtokos. Felvidéken jártam. Olyan helyeken, ahol a Kárpátok bércei szelíd dombokkal ölelkeznek a Kis-Alföld rónájával, a magyarság tótnyelvű testvéreinkkel. Olyan városokban tettem szert tapasztalatokra, ahol ősi magyar kultúra virult és olyan falvakban, amelyekben szorgalmas, munkás nép jólétnek örült a „magyar elnyomatás, iga alatt. “ Szomorú sivár képet láttam, melyet nem so- vén magyar lelkem festett meg, hanem rideg valójában teremtett meg a cseh uralom. Szegénység, elkeseredett munkanélküliséget láttam ijesztő mértékben, igazságtalanságot mindenütt a magyarság és tótság között egyaránt. Ezeket a képeket akarom leírni, melyek ha egyformák is, de tárgyuk szerint mégis más és mást mutatnak. Szándékosan nem fogok személy- és helységneveket említeni, nehogy kellemetlenséget okozzak ottani barátaimnak és ismerőseimnek. A cseh megszállott területen 38 féle adó van, melyet nem a község jegyzője dolgoz ki, hanem a viszonyokkal teljesen ismeretlen, legtöbbször vadidegenekkel túltömött „státny berny urad“, vagyis az adóhivatal. Ezer koronáig a községi elöljáróságnál lehet lefizetni az adót egy rendszerint semmi adót nem fizető kinevezett biztos jelenlétében. Több adót- fizetőnek be kell vinnie az adóösz- szeget a távol fekvő adóhivatalba. Jellemző az államegységre a következő eset, mely legjobban mutatja, hogy a cseh kormánynak a felvidék teljes kiszipolyozása a célja. Marhakereskedők kimentek Morvaországba állatokat vásárolni és ott figyelmeztették az eladókat, hogy a forgalmi adót fizessék be. Legnagyobb meglepetésükre Morvaországban semmit sem tudtak a vásáron történt adás-vételi forgalmi adóról. A kereskedők, akik Felvidéken már két év óta fizették a forgalmi adót, szóvá tették ezen ügyet és 8 napra rá megjelent egy kormányrendelet, mely szerint azontúl a Felvidéken A hivatalos rész szerkesztője : FEKETE REZSŐ. Tőmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. sem kell állatok vásáron történt eladása után forgalmi adót fizetni. A rendkívül súlyos adók megbénították különösen a kisbirtokos osztályt. A 100 koronás búza, a 80 koronás rozs, 70—75 koronás árpa- árakkal szemben ott áll a súlyos adók tömkellege. Amig nálunk a kisbirtokos osztály teljesen megszabadult a háború előtti nyomasztó adósságtól, sőt jólétre tett szert, addig az ottaniak már most a cseh uralom negyedik évében határozottan elszegényedtek. Egy elsőrendű termővidéken volt alkalmam betekinteni egy takarékpénztár váltókönyveibe és ott ezrével láttam paraszt váltót elhelyezve. Nagyon csekély százalék hiányzik, hogy a parasztváltók el ne érjék a békebeli létszámot. A kereskedelem, az. ipar szintén nincs jobban a kisbirtokos osztálynál. A magas valuta különösen a határokhoz közel nagyon érezteti hatását az ipar és kereskedelem terén. Pang minden. Amíg az ottani régi kereskedők és iparosok túl vannak terhelve adókkal, addig a letelepedett cseh iparos és kereskedő három évig adó- mentességet és állami szubvenciót élvez. Hogy ez mit jelent, azt mindenki elképzelheti. Voltam egy gépgyárban, amely a megszállás előtt 180—200 munkással dolgozott. Most 16 ember lézeng az álló gépek között és a raktárakban nem lehet mozogni a felhalmozott árutól. Egy butorgyáros látva az áru folytonos szaporodását, kénytelen volt saját anyagi érdekeiben az üzemet beszüntetni és munkásait elbocsáj- tani. A hatóság kényszeritette a bútorgyár üzemének folytatására és cseh iparmunkásokat küldött a nyakára. Az egyik határszéli városban hetenkint 15.400 munkanélkülit fizet az adóhivatal. Ugyanannak a városnak hatalmas pályaudvarának mellékvágányait övig érő gaz fedi. Különben ezt minden pályaudvaron tapasztaltam. A hivatalokban persze a hivatalfőnökök csehek, de mert a cseh nemzet nem képes annyi képzett embert küldeni, amennyire a megnagyobbodott területen szükség volna, tehát jó akárki. Egyik járási főszolgabíró 51 éves koráig nem birta letenni az ügyvédi vizsgát, örökös ügyvédjelölt volt, jó lett főszolgabírónak a megszállott területen. Ez a főszolgabíró tette meg azt, hogy a szolgabiró által kihágási ügyben hozott Ítéletet az elitéit kedvéért egyszerűen minden kihallgatás nélkül összetépte és annak szája- ize szerint hozott egy felmentő ítéletet. Az egyik adóhivatalban az adótárosnak összes képzettsége abból áll, hogy dragonyosoknál számvevő őrmester volt. Ennél az adóhivatalnál az egész háború alatt 18 magyar tisztviselő dolgozott és ma 147 ember van beállítva, de még mindég az 1920-as adókkal vesződnek. Egy 11 tisztviselővel biró pósta- hivatalnak ellenőri rangban levő főnöke asztalossegéd volt, de a háború alatt a tábori postánál szolgált. Természetesen a nép ezt mind tudva — hivatali tekintélyről szó sincs. Hogy csendőr szolgálat közben betér egyik-másik gazdához és ott enni és inni kér áz napirenden van. Nem különb a fegyelem a katonaságnál sem. Láttam egy katonai diszfelvonulást. Náiunk az ilyen diszfelvon ülésért a vezénylő tiszt fejbelőné magát szégyenletében. Volt alkalmam egy barátom révén teljesen ismereüen helyen meghallgatnom egy jómódú tót paraszt véleményét a csehek felől. Az illető nem tudta ki vagyok és azt sem tudta, hogy tótul tudok, mert letagadtam. Az atyafi annak idején összacsődi- tette az egész falut és ünnepélyesen vonultak a „felszabadító csehek“ elé. Most agyonveréssel fenyegeti őket. Különben általános felfogás az a tótok között, hogy nem ki, hanem agyon fogják verni a cseheket. Cseh disznó, cseh tolvaj, cseh kutya jelzők oly közönségesek a tótság között, hogy már fel sem tűnik. Az interparlamentáris bizottság tagjai jól tennék, ha a megszállott felvidéken eloszlanának a nép között és meghallgatnák az ottani hangulatot, majd akkor tudnák meg, hogy milyen testvériség áll fenn a csehek és tótok között. *g Hivatalos rész. g ———P i'lln —8——B—MU 3931—493 kgy. szám. Tárgy: Vármegye alispánjának előterjesztése a vámagyi teendők ellátásával megbízott tisztviselő tiszteletdijának újbóli megállapítása iránt. HATÁROZAT. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága annak megállapításával, hogy a vármegye várnagyi teenElőfizetési árak: egy évre . 360 K, félévre . 180 K, negyedévre 90 K, egy hóra . 30 K. Egyes szám ára: hétköznap 3 korona, vasárnap 5 korona. Kéziratot nem adunk vissza. döi annyi munkát adnak, hogy azok pontos ellátása egy tisztviselő körültekintő és nagymérvű elfoglaltságát veszi igénybe az e tárgyban ad. 348 ai. 369 kgy. 1921. számú határozatot megújítva a m. kir. belügyminiszter ur 78785—III. b. 920 szám allatti rendelkezését szem előtt tartva a várnagyi teendők további ellátásával 1922. szeptember hó 1-től kezdődőleg egy év tartamára Gottmann István vármegyei főlevéltárnokot bízza meg s ezen külön munka fejében részére a változott gazdasági viszonyokra való tekintettel, a m. kir. belügyminiszter uj jóváhagyásától feltételezetten 3600 kor. tiszteletdijat állapit meg a vármegyei háztartási alap terhére, mely a vármegye alispánja által utólagos havi részletekben Mutálandó. Mely határozatát a törvény- hatósági bizottság a vármegye alispánjával, a számvevőségi kirendeltséggel, valamint érdekelttel közölni, egyben mint közérdekűt a vármegyei hivatalos lapban azzal rendeli közzétenni, hogy jogában áll ellene bárkinek a megjelenést követő 8. naptól számított 15 nap alatt a m. kir. besKigy- miniszter úrhoz intézendő s a vármegye alispánjánál beadandó felebbe- zéssel élni, jogerőre emelkedés után pedig a m. kir belügyminiszter úrhoz felterjeszteni rendeli. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1922. évi augusztus hó 30. napján tartott rendes közgyűléséből. Kiadta: dr. REVICZKY vm. II. főjegyző. Kinevezés. Rudolf Béla kir. Ítélőtáblái birőt a kormányzó a helybeli kir. járásbíróság elnökévé nevezte kL Halálozás, özv. Persa Győzőné szül. Rencz Janka hosszú szenvedés után elhunyt. A megboldogultat kiterjedt rokonság, köztük Szabó, Frey és Hessky családok gyászolják. Áthelyezés. Dr. Neurohr Gyula helybeli járásbirósági titkár a békéscsabai járásbírósághoz helyeztetett át s egyúttal járásbiróvá lépett elő. Adomány. Brühl József prelátus- kanonok, a jótékonyságáról általánosan ismert főpap, a Keresztény Sz-e- retet Országos Gyermekvédő Művének 5000 K, a szenttamási szegény gyermekek felruházására pedig szintén 5000 K-t adományozott. Használt üveget a legmagasabb árban veszek. Kívánságra a legkisebb meny- nyiségért is házhoz jövök. SS* Lakáscím bejelenthető: Frommer Géza csemege-üzletében Esztergom, Kossuth Lajos ucca 16. szám alatt. Frommer Gyula. HÍREK.
