Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 95. szám
XLIV. évfolyam 95. szám. Keresztény magyar sajté Vasárnap, 1922. augusztus 20. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-ucca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LA1SZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 360 K, félévre 180 K, negyedévre 90 K, egy hóra . 30 K. Egyes szám ára: hétköznap 3 korona, vasárnap 5 korona. Kéziratot nem adunk vissza. Szent István napján. Nemzeti ünnepeknek az a közös vonásuk, hogy mellőzve a szertartásos formákat az egész nemzet ünnepe gyanánt szerepelnek. Szent István napja is a nemzeti ünnepek közé tartozik s bár a katholi- cizmus legnagyobb előharcosa volt a király, kinek emlékét e napon ünnepeljük, mégis távol áll a felekezetiség jellegétől e nap, mely minden magyar embert arra emlékeztet, hogy e nemzet koronás királya, Szent István volt az, aki a kulturális haladás alapját megvetette e hazában. Szent István királyt egy cél lelkesítette : célul tűzvén ki magának Magyarország állami és nemzeti konszolidációját. És ezt a célt el is érte. Az ő uralkodása alatt lépett Magyar- ország amaz európai népcsaládok közé, melyek államot képezve a civilizáció menhelyévé lettek. Európának szüksége volt Magyar- ország államiságára, mert ezzel erős gátat épített a kelet barbár népeinek beözönlése ellen. Magyarország évszázadokon át híven teljesítette ezt az európai missziót és ezzel nagy érdemeket szerzett magának a civilizáció terjesztése körül. De amellett, hogy európai feladatot kellett megoldania, saját népe haladásáról is gondoskodott. Szent István király áldásos uralkodása alatt lőnek megalapítva azok az intézmények, melyek a további fejlődés kiindulási pontjai lettek. És midőn a magyar nép e napon ezrével zarándokol a fővárosba, a szent király emlékének megünneplésére, akkor ebben olyan hazafias tényt látunk, mely biztosítékot nyújt az iránt, hogy a magyar nép a kegyelet emlékeit soha sem fogja szem elől téveszteni és hogy méltán számíthat nemzetének örök hálájára, aki a nemzet jótevője volt. A budai vártemplomban, ahol ma, Szent István napján az ország minden vidékéről megjelennek a honfiak, istentisztelet lesz a nagy király emlékére és ima száll az éghez ezrek ajkáról hozzá, aki Magyarország államiságát megalapította. Az a kéz, amelyet a templomban őriznek s amelyet a nép riadó lelkesedése között, az ország főpapja, a hercegprímás az ünnepi diszmenetben körülhordoz, sok jót tett az országnak. A dicső kar megküzdök a nehézségekkel, melyek elébe tornyosultak. Magyarország népe leborul nagy királyának dicső emléke előtt és hálával gondol a hősök küzdelmeire, akik vérükkel szerezték meg a diadalt, melyet a civilizáció aratott a szellemi sötétség fölött. Szent István ünnepe e diadalnak emléknapja és azért nélkülözi a felekezeti jelleg kizárólagosságát. Szent István napja nemcsak katho- likus, hanem nemzeti ünnep, melyet minden magyar ember tartozik hazafiasán megünnepelni. A tanítónőképző Esztergom kultnrális életében. A helyi sajtó közleményei alapján ismeretes előttünk a vizivárosi zárda érdemes főnöknőjének s egyben a rend helyettes tartományi főnöknőjének az a nemes törekvése, hogy a bölcs vezetése alatt álló nőnevelőintézet iskoláit tanítónőképzővel egészítse ki, hogy így egyrészt a magyar leánynevelésben nagy érdemeket szerzett s országszerte áldásosán működő irgalmas nővérek társulatának további értékes munkálkodását rendi tanítónők képzésével lehetővé tegye, másrészt módot és lehetőséget nyújtson Esztergom város és vármegye leányainak egy magasabb műveltség s egyben a tanítónői oklevél megszerzésére. A tanítónőképző szervezésének szükségességét vármegyénk tan- felügyelőjének avatott tolla ugyancsak a helyi sajtó hasábjain meggyőző érvekkel bizonyította. Azóta a tanítónóképző létesítésének kérdése állandóan foglalkoztatta az érdekelt köröket, szükségessége meggyőzte az illetékes tényezőket. A szervezés munkálatai megindultak, sőt már be is fejeződtek s ma már azt az örvendetes hirt közölhetjük, hogy kultúrintézményeink száma eggyel több lett, mert a hercegprímás, érsek úr ő eminenciája az érseki címmel is kitüntetett tanítónőképző I. és II. osztályának a f. é. szeptemberében leendő megnyitására az engedélyt kegyesen megadta. Egy-egy új tanintézet létesítése Esztergomban örvendetes jelenség az egyetemes művelődés, de főképen a helyi kultúra szempontjából. A magyar lélek alakításában és művelésében Esztergom városa mindig nagy történeti szerepet játszott. Predesti- nálta erre egyházi és politikai jelentősége. A születő magyar kereszténység a fejlettebb nyugatnak ösz- szes kulturális intézményeit itt helyezte el, itt találtak termékeny talajra a plébániai, a kolostori és a székesegyházi iskolák s innen áradt szét széles e hazára a hét szabad művészetnek és a magasabb tudományoknak lelket nemesítő és értelmet fejlesztő árja, amely a hitben megszentelt hazafiságot és a faji teremtő erőt kifejlesztvén, a történelmi idők során nemcsak arra képesítette a magyart, hogy a nyugati műveltség jnívóján megmaradjon, hanem egy Nagy Lajos és Mátyás korában arra is, hogy kulturális fölényével és vele járó nemzeti erejével kivívja Európa elismerését sőt bámulatát is. Esztergom politikai jelentősége a királyi székhely áthelyezésével csökkent, bár az érsekek nagy közjogi méltósága és egyéni súlya miatt soha meg nem szűnt, de kulturális jelentősége megmaradt, sőt a város nevéhez fűződő történeti események következtében a századok során még nagyobbodott is. A múlt értékes hagyományaival, a keresztény és nemzeti műveltség emlékeivel megszentelt Esztergomnak nevelő-értéke felbecsülhetetlen. Itt adva van minden, ami keresztényi és nemzeti öntudatra nevelhet. Itt nem tanítjuk, hanem látjuk, érezzük, és lélegezzük a múltat. Itt van Sión orma, ahol a kereszt fénye fellobbant, itt az első szent király s a magyar királyság születési helye. Itt minden rom egy darab múlt, minden maradvány és emlék egy darab kultúra, itt szentekről, vértanukról, tudósokról, hadvezérekről, mondákról és legendákról regél a kő, a rög; itt van az építészetnek, szobrászatnak és ötvös- művészetnek sok remeke ; itt vannak a hatalmas bibliotékában a könyvírásnak felbecsülhetetlen példányai, itt vannak a levéltárak, amelyek a kutatási vágyat éleszthetik, szóval itt van Esztergomban mindaz, ami egy keresztény és magyar tanulónak lelkét megilletheti, nevelheti, fejlesztheti. Ezt a keresztény- és nemzeti szellemet, amelyet Esztergom múltja lehel, a magyar nevelésben kiaknázatlanul hagyni nem szabad, nem lehet. Esztergomnak kultúrgócpont- tá kell lennie, ahonnan ismét győzelmes, hódító útra indulhat a magyar hit, a magyar remény, a magyar jövő. A forgalomtól elzárt, gazdaságilag gyenge és végvári helyzetében mindinkább sorvadó Esztergomnak jövőbeli fejlődése szempontjából is eminens érdeke, hogy a múlttal igazolt kultárális jelentőségét mindinkább fejlessze azzal, hogy — még a legmagasabb fokú iskolák létesítésével is — kiaknázza azokat az erkölcsi és nemzeti értékeket, amelyek Esztergomban fekszenek s ezzel nagy tanulótömeget vonzván a városba, egyúttal a maga anyagi boldogulását is munkálja. Ezért jelent örömet számunkra az uj tanitónőképző megnyitása is, mert egy középfokú szakiskolának lótesi- tésével ismét gyarapodott a lehetősége annak, hogy legaláb kulturális téren tölthetünk be vezetőszerepet megcsonkított hazánkban. De a helyi nőnevelés terén is nagy haladást jelent a tanitónőképző megnyitása. Ezideig ugyanis városunk előkelő leányainak vagy be kellett érniök a ma már nem elégséges polgáriiskolai műveltséggel, vagy a gimnázium és reál, részben nem nekik való, részben fölösleges anyagával megbirkózva kellett egy magasabb műveltség régióiba feljutniok. A nőképzésre jelenleg a tanitónőképző a legalkalmasabb, mert leányokat leendő női, nevelői és anyai hivatásukra képezi ki tantárgyaival: a test- és egészségtannal, a lélektannal, a nevelés- és tanitástannal, a háztartás- és gazdaságtannal, a női kézimunkával, vagyis mindazzal, amit egy magasabb műveltségű nőnek, jó gazdasszonynak és anyának tudnia kell s emellett megszerezheti a szükséges ismereteket a humánus és reális tudományokból is. Növeli az új tanítónőképző értékét, hogy mindezeket az ismereteket olyan értékes nevelőktől és tanerőktől szerezhetik meg, mint a milyeneknek mindenha bizonyultak a vizivárosi zárda irgalmas nővérei, a kikben a pedagógiai rátermettség mellett a tudománnyal az erkölcsi szellem tisztasága a mély vallásossággal a hazafias érzés bensősége egyesül. Nem kételkedünk, nem kételkedhetünk, hogy Esztergom városának és vármegyének e város felvirágzásáért fáradozó vezetősége, feltörekvő polgársága és minden jóért lelkesedő intelligenciája magáévá teszi fejtege Elsőrendű női tambura zenekar hangversenyez esténkint a „Három Szerecsen“ vendéglő kerthelyiségében.
