Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 91. szám
XLIV. évfolyam 91. szám. HOrflSZtény jUflgyHF S3jtŐ. Vasárnap, 1922. augusztus 6. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Simor János-ucca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 360 K, félévre . 180 K, negyedévre 90 K, egy hóra . 30 K. Egyes szám óra: hétköznap 3 korona, vasárnap 5 korona. Kéziratot nem adunk vissza. 27 ezer 60-nal szemben. A miniszterelnök nagy beszéde, melyet az indemnitás általános vitájának bezárásakor mondott, bővelkedik az érdekes és értékes részletekben, amelyek Bethlent a nagykészültségü politikus mellett mint elsőrangú de- battert is bemutatta. Bethlen válaszából ezúttal csak egy feleletet ragadunk ki a sok közül, melyekkel az ellenzéknek és a szociáldemokratáknak valótlan adatoktól hemzsegő, rosszakaratú támadásait pozdorjává zúzta. Ez az amnesztia kérdése, amely szoros összefüggésben áll a „jogrend“-nek a destrukti- vok részéről unos- untalan folytatott izgatásaival. A miniszterelnök kijelentette, hogy az amnesztiarendelet folytán 27.000 kommunista-bűncselekményért elitéit egyén szabadult meg a bünhödéstől s ezzel szemben az ellenforradalom utáni nagy erőkirobbanás és népitélet végzői közül mindössze 60-an jutottak közkegyelemhez. Annak a mérhetetlen bűn, gazság, rablás, gyilkosság és a szerencsétlen nemzetünk rombadöntésének bűnösei közül a nemzeti irányzatú kormányzat szinte példátlan megbocsájtó szelleme tízezreknek osztogatta a megbocsájtást. A főcinkosokat pedig az orosz bolsevisták szabadították ki a megérdemelt akasztófa alól. Azon magyar emberek közül pedig, akik a nemzetgyilkos kommun bukása után felszabadulva a rettenetes nyomás alól, jól-e, rosszu'i-e, önbiráskodtak, mindössze 60-nak jutott kegyelem a rablóvilág és országpusztitás 27.000- jével szemben. A jól szervezett destruktiv sajtó és az azok érdekkörébe szegődte- tett kalandor politikusok, a szociáldemokrata tábor mégis esztendőkön át napról-napra tajtékozva üvölt, lázit, izgat, külföldi beavatkozásért kiabál megszokott becstelenségükkel a „jogrendéért, annak a 60 elkeseredett magyarnak fej vételéért. Három év óta minden alkotó munkát, minden megnyugvást megakadályozott a parlamentben és azon kivül ez a fékevesztett izgatás a kereszténység ellen. A 27 ezer és a 60 egymással szem beállítva olyan vérlázitóvá teszi a „jogrend“ kiáltásával hatalomra törtető destrukció vakmerő gazságát, hogy tovább tűrni nem lehet. Nem folyhat tovább ez a becstelen hadjárat sem a sajtóban, sem máshol. És annak az erős kéznek, amelyet a miniszterelnök oly bátran és fennen hirdetett balra is, le kell sújtani azonnal. Mert ha nem sújt le, akkor vagy nincs erős kéz, vagy nem akar balra sújtani. A keresztény Magyarország létérdeke, konszolidációja és nyugalma nevében követeljük ezeknek az izgatásoknak azonnali gyökeres és min den lealkudásnélküli kiirtását. Hivatalos rész. £ 274—1922. Másolat: M. kir. földmivelésügyi miniszter. 151143—1921. III.—1. szám. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Rendelet. Marhalevél kezelési dijak ujabbi megállapítása tárgyában. Az 1921. XXXIX. t.-c. állatforgalmi adóról.ázóló II. fejezetének végrehajtása iránt kiadott 119.600—1921. P. M. sz. utasítás és az ezzel kaposolatban a marhalevél kezelés újabb szabályozása tárgyában kibocsájtott 80600—1921. F. M. sz. rendelet az eddiginél fokozottabb és felelőségteljes munkát követel meg a marhalevél kezelőktől. Minthogy a jelenleg szedhető marhalevél kezelési dijak s változott élet viszonyoknál fogva nem állanak arányban azzal a különös gondot és figyelmet kívánó munkával, mely a marhalevél kezelésével ja'r, ennélfogva a marhalevelek kiállítása és kezelése tárgyában kiadott 80.600—1921. számú földmv. rändelet 29. §. I. bekezdésének ideiglenes hatályon kivül helyezése mellett 1922. évi január hó 1-étől kezdődő hatállyal, a marhalevél kezelési dijakat további intézkedésig az alábbiak szerint állapítom meg : 1. Egy marhalevél kiállásának dija tekintet nélkül a rá jegyzett állatok számára 5 korona. 2. Tulajdonátruházási nyilatkozat rávezetésének dija 3 korona, 3. Az állategészségügyi bizonyítvány megújításának a külön eszközölt irányításnak, valamint cégjegyzésnek dija 2 korona. Felhívom hogy fentiek megfelelő közzététele végett intézkedjék. Budapest, 1921. december 30-án. A miniszter helyett olvashatatlan aláírás s. k. h. államtitkár. RENDELET. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának és járási m. kir. állatorvos urnák. A fenti rendeletet tudomásálvétel és alkalmazkodás, illetve közhírré tétel végett közlöm. Esztergom, 1922. január 22. REVICZKY főszolgabíró. 3026—1922. szám. Másolat: M. kir. Belügyminiszter, ad. 45093—1922. B. M. Valamennyi alispánjának, valamennyi államrendőrségi kerületi főkapitánynak, a budapesti m. kir. álllamrendőrség főkapitányának. Az 1922. évi XI. t.-c. 5. §-sa értelmében felhívom a Cimet tegyen felhívást hatósága területén arra nézve, hogy a lakosság a birokában levő puskákat, pisztolyokat, géppuskák, géppuska-alkatrészeket, lőszereket, kézigránátokat és robbantószereket az illetékes kér. rendőrfőkapitányságra haladéktalanul szolgáltassa be. A beszolgáltatás alól mentesek : a tényleges tisztek és tényleges altisztek, továbbá csendőrség, áliamrendőrség, határrendőrség és pénzügyőrség tagjainak szolgálati fegyverei. A beszolgáltatás alól kivétetnek azok a vadász és céllövő fegyverek is, melyekre vonatkozóan a tartási és viselési engedély már a tulajdonosok birtokában van. A beszolgáltatott fegyverek és hadianyagok további kezelésére nézve az e tárgyban fennálló eddigi rendelkezések irányadók. A jelen felhívás ellen vétők az 1922. évi XI. t.-c. III. fejezetében megállapított büntetéssel fognak sujtatni. Budapest 1921. március 27. A miniszter hetyett: Nádossy s. k. országos főkapitány. RENDELET. Az eszterergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. A fenti rendelet közhirrététel végett közlöm. Esztergom, 1922. julius 28. REVICZKY főszolgabíró. 2477—1922. szém. Tárgy : A hősök emlékének megörökítése. RENDELET. Esztergom sz. kir. város polgármesterének és valamennyi község elöljáróságának. Midőn a m. kir. belügyminiszter urnák fenti tárgyban 20.331—1922. B. M. sz. a. kiadott és a Belügyi Közlöny f. évi 22. számában közölt körrendeletére — tudomásvétel, miheztartás és alkalmazkodás végett — különös figyelmüket a legnagyobb nyomatékkai ez utón is felhívom, egyben a magam részéről is meghagyom, hogy a hősök emlékét megörökítő emlékműnek — mint közműnek — létesítésénél a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottságnak szakvéleményét minden egyes esetben kikérni el ne mulasszák, mert az ilyen közmüvek létesítése tárgyában hozott városi, illetve községi közgyűlési határozatok, az 1886. XXII. t.-c. 24. §. e) pontja értelmében a törvényhatósági bizottság jóváhagyására csak akkor számíthatnak, ha olyan emlékmű létesítését tárgyalják melyet a nevezett bizottság művészi szempontból nem kifogásol és amely a körrendeletben felsorolt egyéb hazafias követelményeknek is megfelel. Esztergom, 1922. május 17. PALKOVICS alispán. 4659—1922. szám. Tárgy: Esztergom vármegye gyámpénztárának 1921. évi számadása. RENDELET. A járási főszolgabírónak, Esztergom sz. kir. város polgármesterének és valamennyi község elöljáróságának ! Esztergom vármegye gyámpénzárá- nak 1921. évi számadása a gyámpénztári utasítás 97. §-a értelmében f. évi augusztus hó 10-től augusztus 25-ig a vármegye árvaszékénél közszemlére lesz kitéve, hol a hivatalos órák alatt (d. ,,e. 8—2.) bárki által megtekinthető. A számadás ellen felszólamlással lehet élni, mely a kifüggesztés ideje alatt Írásban vagy szóval a vármegye árvaszékénél előterjeszthető. Midőn az árvaszék ezt címleteknek tudomására hozza, egyben megkeresi, illetve felhívja hogy hogy jelen rendelkezést a helybeli szokásnak megfelelően a legszélesebb közben tegye közhírré. Esztergom, 1922. julius 29. DR. SCHLEIFER árv. jegyző. Olvasóinkhoz! Azon ok, amely f. hó 1-től a nagyobb fővárosi lapok árát számon- kint 10 koronára, a kisebbeket (Új Lap, Virradat, Új Barázda, Magyar Hírlap) 5 koronára kényszeritette emelni, fokozottabb mértékben kényszeríti a vidéki sajtót, hogy a lét vagy nemlét kérdésében most már a lehető legkomolyabban határozzon. Az esztergomi újságok kényszerítő szükségességből egy hónap előtt már egyértelműig emelték az előfizetési és számonkénti vásárlási dijakat, de egyben ugyanakkor ki is mondották, hogy további áremelkedések esetére kedves előfizetőiket lehetőleg kimélni óhajtják és más módot keresnek, hogy számításaikat valahogyan megtalál Elsőrendű női tambura zenekar hangversenyez esiénkint a „Három Szereoson“ vendéglő karihelyiségében.
