Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 56. szám
Melléklet az „Esztergom és Vidéke“ 1922. évi 56. számához. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságától. ad. 4392. ai. 587. kgy. —1921. sz. Tárgy : A m. kir. belügyminiszter az Esztergom vármegyei községi kör- és segédjegyzői, községi uti- biztosai, valamint azok özvegyeinek és árváinak nyugdíjintézetéről 1981. ai. 140. kgy. 1921. sz. határozattal alkotott szabályrendeletet 63588/1921 V. szám alatt jóváhagyja azzal, hogy 1.) a szabályrendelet 4. §-ának a) pontjában, a 5. §. c) pontjában, a 14. §. első bekezdésében és a 15. §-ban előforduló fizetés, lakbér, vagy természetbeni lakás egyenértéke, illetőleg fizetés, személyi és korpótlék helyett a 14. §. szerint beszámítható javadalma értendő, 2.) a 7. §-ban előforduló leírási hiba helyesbitéseképen ezen szakasz harmadik sorában „túl“ és „terjedő“ szavak közé a „nem“ szó iktatandó. Végzés. Esztergom vármegye tör vény ható sági bizottsága a belügyminiszteri jóváhagyást tudomásul veszi és elrendeli, hogy a most már jogerős szabályrendelet a V. H. L.-ban köz- zététessék és kimondja, hogy az 1886. évi XXI. t. c. 11. §-a értelmében a V. H. L.-ban való közzétételtől számított 8 napot követő 30 nap leteltével hatályba lép. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizottságának 1921. évi október hó 29. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Zsiga s. k. vm. II. o. aljegyző. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságától. 1981. ai. 140. kgy. 1921. sz. Szabályrendelet Esztergomvármegye községi-, kör- és segédjegyzői, községi utbiztosai, valamint azok özvegyeinek és árváinak nyugdíjintézetéről. 1. §. Esztergom vármegye közönsége az 1886. évi XXII. t.-c. 66. §-a alapján az elaggott és munkaképtelenné vált községi-, kör- és segédjegyzők, községi utbiztosok, valamint azok özvegyei és árvái sorsának biztosítása céljából nyugdíjintézetet létesít oly rendeltetéssel, hogy az itt megállapított feltételek beállta esetén a rendes tagok s azok özvegyei és árvái ellátásban (nyugdíj, illetve segély) részesüljenek. 2. §. A nyugdíjintézet tagjai: pártoló és rendesek. Pártoló tagok azok, kik az intézet alaptőkéjéhez adományaikkal alapit- ványszerűleg járulnak. , ' Rendes tagok : a vármegyében ez időszerint alkalmazásban álló minden községi és körjegyző, valamint rendszeresített állásra élethossziglan megválasztott segédjegyző (aljegyző, jegyzősegéd) és községi utbiztos. 3. §. A nyugdíjintézet évről-évre növekedő alapvagyona azon az 1871. évi XVIII. t. c. alapján képezett s az 1908. évi számad. szerint 124,508. korona 12 fillérnyi tőke összeg, mely jelenleg is külön alapként kezeltetik. 4. §. Az alaptőke gyarapítására szolgálnák: a) a belépési illetékek, minélfogva minden a vármegye területén ezentúl választandó községi-, kör- és segédjegyző, valamint községi utbiztos, mint hivatalánál fogva köteles nyugdijintézeti rendes tag tartozik hivatalba lépése alkalmával egyszer és mindenkorra és pedig tekintet nélkül arra, hogy előzőleg más vármegye területén ily hivatalt már viselt-s a viszonyosság álapján ott eltöltött éveinek beszámítására igénnyel bir (8. §) fizetésének (14. §.) és lakbére, vagy természetbeni lakása egyenér- tékének 30 (harminc) %-át, valamint minden ezután elért magasabb és előbbi alacsonyabb fizetése közti kü- lömbözetnek, személyi és korpótlékának is 30% át a fizetés, személyi és korpótlék élvezete napjától számított két félévi előleges részletben a nyugdíjintézet pénztárába befizetni. b) A nyugdíj alap törzstőkéinek kamatjövedelméből évenkint 10% az alaptőke szaporítására fordítandó. c) Nyugdíjintézet rendes tagjai és a község elöljárói ellen hivatali mulasztás folytán e célra esetleg kiszabandó rendbírságok és pénzbüntetések, ' melyek az illető törvénykezési vagy közigazgatási hatóság által behajtatván, alispáni végzéssel utaltatnak be a nyugdíjintézet pénztárába. d) Egyesek, testületek és egyletek alapítványai, jótékony adományozások, mi célból minden rendes tag erkölcsileg hivatott a nyugdíj intézeti pénztárt gyűjtések és minden egyéb tisztességes utak és módok felhasználásával gyarapítani. Mindennemű adományok, alapítványok, hagyományok, gyűjtések stb. az alispán utján juttathatók a nyugdíjpénztárba. 5. §. A nyugdíjalap felhasználható bevételei: a) Az alapvagyon gyümölcsöző kezeléséből eredő (kamat) jövedelem. b) A községek a náluk előirt állami egyenes adók arányában a vármegye közönsége által a szükséghez képest megállapított és a községi költségvetésbe felvett járulékokkal tartoznak évenkint a nyugdíj alap folyó kiadásához hozzájárulni, mely hozzájárulási összeget két egyenlő részletben és pedig minden év január és julius havában kötelesek a községek az esztergomi m. kir. adó, mint nyugdíjpénztárba befizetni, ezenkívül lakbérnyugdijra 1%-ot. c) A tagdijak. A nyugdíjintézet rendes tagjai tagdíj címén a község és állam által kijárultatott összes fizetéseik, — személyi és korpótlékaik (14. §.) 4 (négy) %-át, mig lakbérük, vagy természetbeni lakásuk egyenértékének ezen szabályrendelet módosítása életbeléptétől kezdve évente állandóan a vezető jegyző évente 30 K-át, ez adó ügyi jegyző 20 K-át, a segédjegyző 10 K-át fizet negyedévenkint, január, április, julius és október hónapok elsején a nyugdíjintézet pénztárába. A tizéven belül nyugellátásban részesülő tag vagy özvegye, a tizedik év végéig járó tagdijakat a még hátralevő időre egy összegben lefizetni tartozik, illetve a nyugdíjpénztár által ezen tagdíj összege, az első hat, esetleg tizenkét hónapra kiutalt járulékból levonásba hozandó. A községi utbiztos évente 20 korona lakbér- nyugdij járulékot fizet. * Azoknak a rendes tagoknak belépési illetéke és tagdija, kik fizetés- kiegészítésben részesülnek, 12 havi egyenlő részletben a m. kir. adóhivatal utján fog levonatni. 6. §. Ha valamely rendes tag a terhére eső dijakat, illetve belépési illetéket az előbbi § bán megállapított határidőig be nem fizetné, a hátralékos összegnek az alispán kimutatása alapján |az esedékesség napjától számított 5%-os kamatokkal együtt a főszolgabiro által közigazgatási végrehajtás utján felelősség terhe mellett behajtandók, illetve a kir. adóhivataltól húzott járandóságból alispani rendelvénnyel letiltandók. 7. §. A belépési illetékek és tagdijak fizetésére nézve valamely tagnak az esedékesség napja előtt előterjesztett indokolt kérelmére az alispán egy éven túl terjedhető ha lasztást engedélyezhet. II. rész. 8. §. Nyugdíj szempontjából a más vármegyében eltöltött jegyzői (segédjegyzői) szolgáiat beszámíttatik anélkül, hogy az illető által az előbbi vármegyében befizetett nyugdíjintézeti járulékok átutalása követeltet- nék, feltéve természetesen, hogy az Illető vármegye szabályrendeletében a viszonosság hasonlóképen szintén meg van állapítva. 9. §. Ha pedig valamely nyugdíjintézeti rendes tag jegyzői, segédjegyzői állásáról lemondva olyan állást vállalna, mellyel nyugdíj jogosultság nem jár, vagy ha jár is, de a két nyugdíjalap között viszonosság nem áll fenn, Ily esetben az illető befizetett járulékainak kamat nélkül való visszafizetését kérheti. Ezen §. rendelkezései a községi utibiztosokra is kiterjesztetnek. 10. §. Nyugdíjazásnak van helye az ezen nyugdíjalap létesítésétől vagyis 1887. évi január hó 1-étől fogva az egyfolytában eltöltött 10 (tiz) évi szolgálat után. a) Ha valamely községi kör- és segédjegyző, valamint községi úti biztos előhaladott kora, testi vagy lelki fogyatkozás miatt hivatalos kötelezettségeinek teljesítésére képtelenné válik. b) Ha valamely nyugdintézeti rendes tag 36 évi szolgálata, vagy 65 éves korának betöltése után nyugdíjaztatását önmaga kérelmezi. 11. § Ha valamely nyugdijintézéfi rendes tag hivatalos eljárás közben szenvedett baleset folytán válik szolga latképtelenné és szolglálati ideje 10 évre még nem terjedne is, ő, illetőleg özvegye és árvái oly elbánásban részesülnek, mintha már 10 évet szolgált volna, ha pedig beszámítható szolgálati ideje a 10. évet meghaladja, az ellátmány kiszabásánál szolgálati éveihez további 3 év számítandó. 12. §. A szolgálati idő azokra nézve, kik már 1877. évi január hó 1 e előtt szolgálatban álltak, ettől a naptól egyébként pedig a hivatalba lépés, illetve eskütétel napjától szá- míttatik. A már előbb szerzett nyugdíjigényeket ezen szabályrendelet rendelkezései. nem érintik. 13. §. A szolgálatnak megszakítás nélkülinek kell lennie, a megszakítás előtti nyugdíjazási vagy ellátási alapul nem szolgálhat. A vármegye területén helyettesi minőségben eltöltött szolgálati idő is beszámítható, ha az igényjogosult az ezen időre járó díjakat lefizeti, 14. §. Az évi nyugdíj és lakbérnyugdíj 10 évi beszámítható szolgálat után az élvezett fizetés és lak bér 50%-ában állapíttatik meg, melyhez minden további szolgálati év után 19% járul, úgy hogy 36 évi szolgálat után nyugdíj gyanánt a teljes fizetés és lakbér jár. A jegyzők és segédjegyzők nyugdíjának kiszabásánál minden esetben olyan összeget kell alapul venni, mint amely az 1913. évi LX. törvénycikk 1. és 7. §-ai értélmében legkisebb alap illetmény és korpótlék címen jár. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a fent hivatkozott törvény életbelépte előtt magasabb összeg alapul vételére szereztek igényt. Beszámítandó ezenkívül a lakbéregyenérték címen a vezető községi és körjegyzőknél 600 korona, a nem vezető jegyzőknél 400 korona, a segédjegyzőknél pedig 200 korona, a nem vezető és segédjegyzőkre nézve azzal a megszorítással, hogy ezek csak akkor részesülhetnek lakbér- számításban, ha természetbeni lakást vagy lakért tényleg élveznek. A lak bérnyugdíj jogosultsága 1912. la- nuár hó 1 tői visszamenőleg állapit- tatik meg. A községi utibiztosok beszámítható javadalmazását az 1892. évi 44,799 sz. K. M. rendelet alapján a vármegye alispánja által megállapított törzsfizetés (személyi pótlék) képezi. Beszámítható ezenkivül 400 korona lakbéregyenérték. 15. §. Ha egy rendes tag a 11. §. esetét kivéve 10. évi beszámítható szolgálat eltélte előtt válik szolgálatképtelenné s ezen szolgálatképtelensége a 17. §-a alapján megállapítást nyer, végkielégítésre tarthat igényt. És pedig 1—5 évig terjedő szolgálati idő után fizetésének (14. §) egy évi összegét a betöltött 5 évtől kezdve a 10. év végéig pedig fizetésének két évi összegét kapja végkielégítésül. 16. §. Az ellátásra, illetőleg nyugdíjaztatásra való igény végleg megszűnik : a) ha a nyugdíjintézeti (rendes) tag hivatalból fegyelmi úton vagy bűncselekmény miatt® bírói Ítélettel mozdíttatott el, b) ha 36 évi hivataloskodása előtt munkaképesség dacára hivataláról önmaga lemondott kivévén 65 éves korát. (10. §. b. p.) 17. §. Nyugdíjazásért az igazoló választmányhoz kell folyamodni. A 10. §, a) pontjában és a 11. §-ban emiített szolgálatképtelenség megállapítására az alispán, tiszti főorvos, az illetékes járási főszolgabíró és 4 választmányi tag együttesen vannak hivatva s ha a segédjegyző (aljegyző, jegyzősegéd) szolgálatképte- lenségéröl van szó, a választmányi tagok egyikének segédjegyzőnek kell lennie. 18. §. A nyugdíjazás a fizetés megszűnése napjától veszi kezdetét és a megállapított nyugdíj havi előleges részletekben a helyi hatóság által láttamozott nyugta mellett fizettetik ki. A lakbérnyugdíj pedig negyedévi nyugtára előleges részletekben. III. rész. 19. §. A jelen szabályrendelet értelmében nyugdíjra jogosított községi, kör- és segédjegyzők, valamint községi utibiztosok özvegyei nyugdíjra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idején vagy még azelőtt törvényesen egybe kelt és vele haláláig törvényes házasságban együtt élt. 20. §. Az pzvegyi nyugdíjra való igény be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett, b) ha a férj a házasságkötés idejében községi kör, vagy segódjegy- zői, vagy községi utibiztosi minőségben tényleg működött is de 60. életévét már túlhaladta, c) ha a házasság a férj halálát okozó betegség tartama alatt köttetett és legalább egy évet törvényes házasságban nem éltek. 21. §. Az özvegyet özvegyi nyugdíj címén azon összeg fele illeti, mely a férjet elhalálozása idejében nyugdíjként illette volna, vagy amely nyugiját a férj halálakor tényleg élvezett. Ez a rendelkezés a már előbb (még a szabályrendelet 28. §-a alapján szerzett jogigényeket nem érinti,
