Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 46. szám

XLIV. évfolyam 46. szám.

Keresztény magyar sajté

Csütörtök, 1922. április 20.

Szerkesztőség és kiadóhivatal i

SIMOR jANOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21.,

hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési « hirdetési dijak stb. küldendők.

A hivatalos rész szerkesztőjel Pőmunkatársi

FEKETE REZSŐ. VITAL ISTVÁN.

Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős *

LAISZKY KAZMÉR.

Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és fasárnap.

Előfizetési árakt egy évre . 240 K„ félévre . . 120 K. negyedévre 60 K., egy hóra . 20 K Egyes szám ára i

hétköznap 1.50 kor,, vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza.

A villamvilágitásról.

Az „Esztergom és Vidéke“ március 28-i számában vezető helyen két hosszú cikk jelent meg a villamos világításról.

A cikkek az esztergomi villamos világítási áram magas árait kifogásolják és ezen magas árakért elsősorban a dorogi bányatársulatot okolják.

Mielőtt a cikkekben foglalt ténybeli állításokkal és az azokból levont következte tésekkel foglalkoznék, legyen szabad egy általános megjegyzést tennem.

A villamos áram ára — sajnos — úgy Esztergomban, mint a mai Magyarországon mindenütt, lényegesen magasabb, mint a régi béke időben volt. De ha meggondoljuk, hogy mig az általános drágaság — mint mindnyájan tudjuk — megközelíti már a békebeli árak százszorosát, nem is említve, hogy igen sok legfontosabb cikkben a drágaság lényegesen nagyobb, igy pl. a búza, a liszt, a hús, a zsir, a tej, a cipő, minden ruhanemű stb. ára a béke ár kétszázszorosát megközelíti, vagy túlhaladja, addig a villamos világítási áram ára Esztergomban, mely békében kilowattóránként 60 fillér volt és ma 26 korona, a békebeli árnak csak cca 43'5 szeresét erte el.

Ebből következik, hogy mig a legtöbb fogyasztási cikk árának emelésénél az árdrágításnak meglehetős szabad utat engedtek és tág határokat szabtak, addig az óriási felelősség mellett és nagy gondok között termelt villamosáram árát éber szemekkel kisérik és ellenőrzik az arra hivatott tényezők.

A jelenlegi nagy drágaság közepette tehát legkevésbé jogosult a zúgolódás a villamos ára ellen, de legkevésbé van oka erre az esztergomi polgárságnak, mert — amint a megjelent cikkek is felemlítik — Esztergomban az áram lényegesen olcsóbb mint más városokban.

Áttérve már most a cikkekben foglalt ténybeli állításokra, fájdalmasan érinti a dorogi bányaigazgatóságot azon szemrehányás, hogy az esztergomi áram magas árának oka abban található, hogy a bányatársulat túl drágán adja el az áramot Esztergom városnak.

Ezen állítás bizonyítására a cikkek Írója felhozza, hogy a Dunagőzhajc- zási Társaság bányája Pécsett lényegesen olcsóbb áron adja az áramot Pécs városának, mint a dorogi bánya Esztergomnak.

Jelen sorok Írója véletlenül azon helyzetben van, hogy alaposan ismeri a pécsi áramszolgáltatás minden körülményeit, A tény az, hogy a Du- nagőzhajózási Társaság és Pécs város között egy még a háború előtti

időkből származó szerződés áll fenn, mely az áram árát azon időknek megfelelő rendkívüli alacsony értékben állapította meg. Pécs város egészen a legutóbbi időkig nem volt hajlandó áramért többet fizetni, mint e szerződésben kikötött kilowattóránkénti 6’6 fillért.

A szerb megszállás megszűnte után a Dunagőzhajózási Társaság kénytelen volt bíróság elé vinni az ügyet és a bíróság érvénytelennek jelentette ki a szerződési árakat, elmarasztalta a várost abban, hogy az

1918. évi szeptembertől kezdve szolgáltatott áramért utólagosan cca 17 millió koronát fizessen meg a Dunagőzhajózási Társaságnak, egyúttal a bíróság 1922. január 1-től kezdődő- leg az áram árát kilowattóránként 5 korona 21 fillérben állapította meg. A bíróság ezen egységárat, mely a bányának kimutatott önköltségi ára alatt van, arra való tekintettel szabta ily alacsonyra, mert tekintetbe vette azon óriási összeget, melyet a város utólag tartozik megfizetni a Dunagőzhajózási Társaságnak és tekintetbe vette azt is, hogy a bánya a várostól az áramszolgáltatásból kifolyólag egy értékes bányát kapott bérbe. Ezekre való tekintettel méltányosnak tartotta a bíróság, ha egyelőre az áram árát redukálja/:

A Dunagőzhajózási Társaság tehát egy rossz szerződés következtében nemcsak hogy haszon nélkül, de egyelőre önköltségi áron alul kénytelen adni a villamos áramot Pécs városának. Nemsokára el fog következni azon idő, amikor jogában lesz a Dunagőzhajózási Társaságnak az áram árát magasabb értékben megszabni.

Ettől eltekintve meg kell jegyeznem, hogy a Dunagőzhajózási Társaság üszögi villamos telepe sokkal nagyobb, mint a dorogi, fel van szerelve olyan gazdaságos berendezésekkel, melyek sajnos egyelőre a dorogi telepen még nincsenek alkalmazva, továbbá a pécsi szén kalorikus értéke jóval felette van a dorogi szén kalorikus értének.

Pécs városa amig az áramért kilo wattóránként 6 6 fillért fizetett, azt 14 majd 20 koronáért adta el. — Most a bíróság Ítélete után a város 521 koronát fog fizetni, de hogy mennyiért fogja a lakosságnak adni, az még kérdéses, miután a bíróság Ítéletét csak március 7-én hozta meg.

Az elmondottakból világos tehát, hogy a pécsi áram árából levont azon következtetés, hogy a dorogi bányatársulat túlzott hasznot szed Esztergom városától, teljesen téves alapra van fektetve.

Evvel szemben tény az, hogy a dorogi bánya a várossal szemben elment a méltányosság szélső hatá-1

ráig és önként, a város kiküldöttjeinek kérésére, a szerződés által megállapított árból b5°/o engedményt adott s ily módon Esztergom városát azon helyzetbe hozta, hogv a mai súlyos viszonyok mellett Magyarországon egyike azon városoknak, ahol a villamos áram a legolcsóbb.

A megjelent cikkek Írója elismerte, hogy Esztergomban az áram ára még mindig alacsonyabb, mint más városokban és elismerte azt is, hogy a hálózatban és annak tartozékaiban kimutatott veszteség Esztergomban nagyobb mint más városokban. Mivel ezen két megállapítás igaz, abból az következik, hogy Esztergom lényegesen olcsóbban szerzi be az áramot, mint más vidéki város.

Esztergom a villamos áramhoz minden gondtól, minden felelősségtől, minden költséges befektetéstől megszabadulva jut és emellett az áram kevesebbe kerül neki, mint más városoknak.

Mindez a dorogi bányának köszönhető és azért a dorogi bánya szemrehányás helyett joggal tarthat igényt elismerésre.

Valatin István.

Hivatalos rész.

Esztergom vármegye közigazgatási bizottságától

298. kb. 93 ü. 1922. szám.

Tárgy ; Gajotto Orsolya volt nyergesujfalui állami elemi iskolai tanitónő [fegyelmi ügye.

Határozat.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. min. ur 1922. évi április hó 3-án 191947—1921. Vili. d. sz. alatt kelt rendeletével Esztergom vármegye közigazgatási bizottságának 1921. évi junius hó 20-án 587. szám alatt hozott és föllebbezéssel meg nem támadott azon határozatát, mellyel Gajotto Orsolya nyerges- ujfalusi állami elemi iskolai tanítónőt az 1907. 197. évi XXVI. t. c. 14. §-ának 1. a) b) és c) pontjába ütköző fegyelmi vétség elkövetésében bűnösnek mondotta ki és azért az idézett törvényszakasz 4. f) pontja alapján fegyelmi büntetésképen állásáról való elmozdításra Ítélte, helytálló indokainál fogva jóváhagyólag tudomásai vette annak hozzáadásával, hogy a tanitónő miután a szabály- szerű módon háromizben közzétett felhívás ellenére sem jelentkezett, a fegyelmi szabályzat 6. §-a értelmében különben is elvesztette állását.

Miről 1., a nyergesujfalui áll. el. iskola gondnoksága. 2, a Vármegyei Hivatalos Közlöny, 3., a kir. Tanfelügyelő határozati- lag értesittetnek azzal, hogy a miniszter ur egyidejűleg a tanító illetményének beszüntetése és az állami tanítók névjegyzékéből, valamint az Országos Tanítói Nyugdíjintézet kötelékéből való törlése iránt intézkedett.

Kelt Esztergomban, 1922. év április hó hó 11-én a közigazgatási bizottságnak rendes havi ülésén.

Palkovich s. k

alispán. 1

HÍREK.

m

Kinevezés. A helybeli államrendőrségnél dr. Perger Kálmán rendőrtanácsost a m. kir. belügyminiszter előterjesztésére a kormányzó úr Ő- főméltósága rendőrfőtanácsossá nevezte ki. A m. kir. belügyminiszter ugyancsak a helybeli államrendőrségnél Palkovich Miklós segédfogalmazót fogalmazóvá és Polgár Ottót segédtisztté nevezte ki.

Eljegyzések. Jakus Erzsikét eljegyezte Polakovits Gyula. (Minden külön értesítés helyett.) — Mihalo- vics Gyula nyergesujfalui állami tanító eljegyezte Meisermann Ilonkát.

Béla-estély. Az Esztergomi Polgári Egyesület, amelynek egyik főcélja a polgárok közötti egyetértés, tisztelet és szeretet ápolása, már régebben hozott egy határozatot, mely szerint a mindenkori polgármester névünnepét megünnepli. A jelenlegi mostoha viszonyok nem engedik meg, hogy ünnepi bankettet rendezzen az egyesület, ezért a következő meghívót bocsájtotta ki: „Az Esztergomi Polgári Egyesület 1922. évi április hó 22-én (szombaton) este 8 órakor nagyságos dr. Antóny Béla polgármester úr névünnepe alkalmából a Magyar Király nagytermében ünnepi estélyt rendez, melyre címzett urat tisztelettel meghívja az elnökség. Étkezni étlap szerint lehet.“ Az egyesület mindenkit szívesen lát, aki dr. Antóny Béla polgármester tisztelői közé tartozik.

Jótékonyság. Bagi Ferencné hus- vét hétfőn 8 szegényházi öreget hivott házához és jó ozsonnával megvendégelte őket. Nemesen érző szívre vall e ritka szép cselekedet.

Gyászhir. Özv. Chuboda Ernőné szül. Vass Jolán 17 éves fia Sándor f. hó 12-án hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. Temetése I. hó

15-én volt a budapesti új köziemében. — Özv. Laiszky Lénárdné sz. Csenky Emília f. hó 17-én rövid szenvedés után 69 éves korában elhunyt. — Henczy Ferencné született Litsauer Mária életének 63-ik, házasságának 35 ik évében f. hó 17-én meghalt.

Adományok. Az aggok házában lévő szegényeknek Brühl József pre- látus-kanonok 200 koronát juttatott húsvéti pirostojásban, az esztergomi szalámigyár pedig 2 darab marhatüdőt, amikért hálás köszönetét mond a főnöknö.

Vaskapu. A hús vét két ünnepén remek verőfényes tavaszi napokon ismét forgalmas volt a turista menedékház. Nagy társaságok rándultak ki és gyönyörködtek remek kilátás-