Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 42. szám
XLIV. évfolyam 42. szám. Keresztény magyar sajté Vasárnap, 1922. április 9. Esztergom vármegye hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal í SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét Illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztőjel Főmunkatársi FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonoü és a szerkesztésért felelős » LAISZKY KÁZMÉR. legjelealk heteaklnt háromszor, keddsa, csütörtökön és vasárnap. B 30 Előfizetési árakt egy évre . 240 K., félévre . . 120 K. negyedévre 60 X., egy hóra . 20 X Egyes szám ára i hétköznap 1.50 kor,, vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Ezeréves városunk tradícióihoz méltóan ülte meg koronás királya elhunyta feletti gyászát. D. e. 9 órakor s belvárosi kegyúri templomban Mátéffy Viktor prépost plébános mondott nagy segédlettel gyászmisét IV. Károly király lelkiüdvéért. Az egész szentély gyászdrapériával volt bevonva, középen diszes ravatal nem- zetiszinű szalagcsokorban elhelyezett koronával. A templom hajója teljesen megtelt gyászoló közönséggel, melynek élén ott láttuk a vármegye vezető tisztviselőit, a polgármester vezetésével a városi tisztikart és a képviselőtestület tagjait. A gyászmise után a város képvi- zelőtestülete tartott gyászközgyülést. A képviselőtestület tagjai, valamint megjelent közönség szorongásig megtöltötte a termet, amikor dr. Antóny Béla polgármester mély megilletődés- sel megnyitotta a gyászközgyűlést. Megnyitó beszédjében rendkívül találóan mutatott ra Esztergom város közönségének mélységes gyászára, mint olyanra, amelynek városában 1000 év előtt először érintette a Szent Korona királyi főt. Innét indult ki „Egtergom és Vidéke“ tárcája. D. Bosco nevelési módszere. ív. A tanároknak meghagyta : „Legyetek az elsők megjelenni az iskolában s utolsóknak hagyjátok el azt.“ A felügyelőknek: felügyeletetek folytonos legyen mindenhol, különösen esténként vacsora után. A munka legnagyobb részét azonban saját magának tartotta fönn. A tanárok s a felügyelők minden héten átadták neki a magaviseleti jegyeket. Annyi listája volt, ahány felügyelő s tanár volt. Ezeket a listákat megkövetelte a hálóterem, a kápolna, az ebédlő s a műhelyek felügyelőitől is. A rendes magaviseleti jegyek könyvén kívül neki volt még egy egészen bizalmas ilyen könyve az összes fiúk neveivel, s ha egyiknél vagy másiknál egy olyan hibát hallott, amely egy előre látó embert, mint amilyen ő volt, gondolkodóba ejthet, annak a neve után bizonyos jelet tett, amelyet csak ő maga értett. Megeshetett, hogy egy név után egy hónap alatt 15 vagy 20 különböző jel került, amelyek talán mind ugyanazt a dolgot jelentették. Néha-néha beletekintett abba a könyvbe Száz fiú közül kilenc1000 éves hóditó és fenntartó útjára a királyság eszméje és innét kell újra útrakelni a Korona és a koronázott király iránti ősi hűségnek. Dr. Antóny Béla polgármester felhívására dr. Gróh József. Keresk. és Iparbank igazgatója, ügyvéd a következő gyászbeszédei mondotta : „Mi Esztergom város egy begy ült közönsége alattvalói hódolattal és megtört lélekkel küldjük e napon a részvét koszorúját a háborgó Óceán parányi szigetén egy frissen lezárult sírra, ahol mindenkitől elhagyatva a legelső magyar ember, az utolsó magyar király pihen. 35 éves ifjú ember halála, ki hátrahagyja hitvesét hét gyermekével és a nyolcadik gyermek reményeivel,—mindig tragédia. De amikor egy nagy birodalom uralkodója, évszázadokon át sok dicsőséggel és sok szenvedéssel uralkodott dinasztia utolsó sarjadéka és a szétszaggatott ezeréves Magyarország megtestesítője Szent István koronájától megfosztva hal meg igy, ez olyan tragédia, amit történelem nem ismer. Hiába fűződik a Habsburg dinasztia uralkodásához nemzetünk annyi keserűsége, e napon nem nyílik meg arra emlékezetünk. Ne említse nekünk senki Karaffa kegyetlenségeit és Aradot, mert mi csak azt tudjuk, hogy a Habsburgok uralkodása alatt vennek nem volt semmi jele, a többi neve után több jel volt. Akkor különös felügyelet alá helyezte őket, megfigyelte, hogy kivel szöktek társalogni, többször magához hívta őket. Nagyon ritkán esett meg, hogy célját el ne érte volna. Felügyelet! Ez volt az a szó, amelyet D. Bosco legtöbbször hajtott. Megkívánta, hogy minden fiúnak meg legyen határozva a helye tanulóteremben, a templomban, az ebédlőben, az iskolában, sőt még a heti séta alkalmával is. Szigorúan megkövetelte, hogy pénzt ne tartsanak maguknál; s igy elejét vette igen sok kihágásnak. Az iskolai év elején minden növendék köteles volt egy listát készíteni összes könyveiről s azt neki átadni. „Ez nem lesz felesleges, mondja ő egy 1883. évi levelében, mert igy könnyebben meg lehet vizsgálni, kinek milyen könyvei vannak s meg lehet tartani ezeket a listákat s egy hatalmas érv lehet azok ellen, akik esetleg rossz szándékkal kihagytak volna egy rossz könyvet.“ Ép ilyen éber figyelemmel kell kisérni évközben is a növendékek kezén forgó könyveket. Megkivánni, hogy minden új könyvet megmutassanak, amelyet akármilyen módon szereztek. • Kísérjetek szintén nagy örömben és szenvedésben is a török rabságtól megszabadítva egységes volt a nagy Magyarország. És most, amidőn szét van darabolva országunk, amit az ő jogaruk összetartott, most, amidőn koronás királyunk életével kialudni látszik az utolsó mécsvilág, ami Szt. István koronájának, birodalmának részeit összetartotta, érezzük, hogy ez a történelemnek egy nagy perspectiv pontjához jutottunk. Arra a pontra, amire csak nagy nemzeti szenvedések árán, régi dicsőség és remények romjain lehet eljutni, arra a pontra, ameddig ki kellett üríteni a keserűség minden poharát, ahová ha egy nemzet eljut, meg kell, hogy tisztuljon a lelke minden indulattól annyira, hogy elméjéből csak igazságos bírálat sugározhaíik. Ne engedjük magunkat zavartatni a mai politikai élet vezetésre nem hivatott férfiainak torzsalkodásaitól és egy bűnbánó nemzet gyermekeinek őszinte érzésével álljunk a funchali királyi sirhoz. Ez a sir koronás királyunk holttetemét takarja; nemzeti keserűségünk nagy tengerében sem lehet hozzá semmi zokszavunk. Az ő sorsa a mi sorsunk és a mi sorsunk az övé. Amikor 35 év előtt megpillantotta a világot, senki sem hitte, hogy a Habsburg trónoknak lesz örököse. figyelemmel a nekik érkező csomagok burkolatait, mert bizony sokszor nem a legjobb újságot használják erre a szülők. „Néha-néha általános vizsgálatot tartottak a hálótermekben, a tanulótermekben s az iskolákban. Itt az éberség sohasem felesleges. A tanár, a tanulóteremi felügyelő figyel- •me még a templomban, a hálóban s az iskolában olvasott könyvekre is terjedjen ki. Bizonyos szótárak, kiküszöbölendők, mert igen sok ifjúnak itt kezdődik a lelki veszélye. A rossz könyv hasonló a pestishez, mert megmérgezi mindazokat, akik hozzá nyúlnak. A legnagyobb szerencsének tartsa az jigazgató, ha sikerült neki egy ilyen könyvet kivenni a fiúk kezéből. Nagyon nehéz, hogy az ilyen könyvek tulajdonosai engedelmesek legyenek, minden huncutságot kitalálnak, csakhogy ezeket elrejtsék. Többször kell a rossz könyvekről beszélni évközben is, elébük kell állítani a rossz olvasmányok rettenetes lélek romboló hatását; meg kell értetni a fiúkkal, hogy nem akarunk mást mint lelkűk üdvösségét. Ne legyünk szigorúak, csak abban az esetben, ha valamelyik veszélyes volna a többiekre. Ha egyik másik csak évközben adna át egy rossz könyvet, amit egész addig rejtegetett, felejtsük el Rudolf trónörökös szomorú végzete és Ferenc Ferdinand trónörökös se- rajevói meggyilkolása nyitották meg számára a trónt, amely számára kevés örömet, csak bánatot hozott. Nem készült az uralkodásra és a'jleg- nagyobb világégés és földrengések idején vette át I. Ferenc József örökét. Az 50 éves uralkodói tapasztalatokkal gazdag király után 30 éves korral, uralkodói iskola és tapasztalatok nélkül vette át a trónt, ami körül minden csak vér és szenvedés volt. A bölcs öreg király az élet gazdag tapasztalataival a háború borzalmai közepette is uralkodni tudott még hűtlen népei galádságai felett is, utódja ebben erőtlennek mutatkozott. A 30 éves ifjú nem lehetett erős arra, hogy népei boldogulásának más irányt adjon, mint ami sors által már adva volt. A fiatalsággal együtt járó határozatlanság, a hű nép sze- retetében és az áruló megbüntetésében, a hadviselésben és békekeresésben, úgyszintén környezetének megválasztásában, hamar éreztették hatásukat. — A könnyű befolyásolhatóság, a határozott irány nélküli pillanatnyi döntések, amelyek nem a dolgok mélyéből eredő alapos mérlegelésből eredtek, türelmetlenség a cselekvésre alkalmas időpont megválasztásában jellemzik egész uraimég az engedetlenséget is s fogadjuk azt mint egy ajándékot. Meglehet ugyanis, hogy a gyóntatója kötelezte őt erre, nekünk azonban nem szabad tovább kutatnunk. Az ilyen könyveket azonnal el kell égetni, ne tartogassuk magunknál. Ha mi igy cselekszünk, azt hiszem a mi intézetünkbe nem fognak bejutni rossz könyvek, vagy ha igen, hamar ki is lesznek küszöbölve. A kimondottan rossz könyveken kívül vigyáznunk kell továbbá azokra a könyvekre is, amelyek magukba nézve nem rosszak, de veszélyesek lehetnek, mert nem felelnek nek meg a még fejletlen gyermekkornak, a végzett tanulmányoknak s különösen mert túlságosan felizgatják a már úgyis heves gyermeki képzeletet. Ezeket is ki kell venni a fiúk kezéből.“ Egy ilyen folytonos felügyelet talán kissé felizgatná a gyermekkedélyt, de ha a gyermek tudja, hogy mindez saját ideiglenes s örökké tartó javaiért történik, akkor csakhamarrjő maga is megszereti azt. Amint említettem D. Bosco nagyon ajánlotta minden alkalommal a kölcsönös segítséget s nagy szeretetet kívánt a növendékek iránt. (Folyt köv.) (c. j, dr,) Esztergom gyásza.
