Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 36. szám
Szombat, í 922. március 25. XLIV. évfolyam336. szám. Keresztény magyar sajté. Szerkesztőség és kiadóhivatal t SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési a hirdetési dijak gtb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője! Főmunkatársi FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős i LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik betenklnt háromszor, kedden, csütörtökön'és vasárnap. Előfizetési áraki egy évre . 240 K„ félévre . . 120 K. negyedévre 60 K., egy hóra . 20 K Egyes szám ára i hétköznap 1.50 kor,, vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Hullaszag terjed a magyar politikai levegőben. A régi Munkapártnak az a része, amely rossz szelleme volt ennek a pártnak is, amely a legcsunyább korrupció, panamákkal, vesztegetések és etetésitatással szervezte még a maga érdektöbbségét. halottaiból feltámadva cifra uj köntösbe bújva, mint Nemzeti Polgári Párt lépett ki a porondra. Bármennyire is beparfümirozta magát a „Nemzeti“ jelzővel, bármennyire mutatja magát fiatalnak, újnak, hullaszagot terjeszt maga körül és ezen szagot meg kell éreznie minden magyar orrnak. Egy uj párt régi emberekből, régi szabadkőmives liberálisokból, akik megrontották a néperkölcsöt, akiknél a vesztegetés, erőszak panamából csinált pártkassza volt a politikai erő. Lukács Lászlóékra még élénken emlékezünk. A sópénzt sem felejtette el a magyar nemzet. És most ezek az urak jönnek „Nemzeti“ jelszóval úgy a keresztény egységes, mint a többi keresztény pártok ellen. Most mondják, hogy a mindenáron való kormánybuktatást elvetve, tárgyilagos alapon óhajtják bírálni a kormányzást. Mi, akik ismertük Lukácsék szerepét, nem tudunk hinni szavaiknak. Hogy tudjunk hinni nekik, mikor láttuk azt, hogy ezek az urak egyidőben paktáltak a nemzetközi szociáldemokrata párttal. Felvonultatták maguk mellett azokat a szocialistákat, akiknek gomblyukában ott virított a vörös szallag. Nemzetközi, idegen elemekkel szövetkeztek a hatalomért és ezek az urak most „Nemzetinek. Becsapták a szociáldemokrata pártot is. Mikor ugyanis céljaikat elérték részben a szociálisták hatalmával is, akkor begombolkoztak és hallani sem akartak a választójog kibővítéséről. így forradalmositották mégjobban az amúgy is forradalmi szociáldemokrata pártot. Ezek a jó „Nemzeti“ urak voltak azok, akik tömör sorokban vonultatták fel a nemzetiségeket a szinmagyar- ság ellen. Szarvat adtak nekik azért, hogy tömegesen szállítsák a bécsi zsoldban álló munkapárti képviselőket. Hát bizony a császári kegy, az udvari kitüntetések ideje lejárt. Nincs sem bárósitás, sem titkos tanácsosság és most ezekneK az uraknak jó a „Nemzeti“ jelszó is. Csakhogy a magyar nép nem hisz ám az ilyen frázisokban I Nemzetiségeink pedig nincsenek, sóbányáinkat is elvitték, kire és mire támaszkodnak most Lukácsék ? Vagy igen, mégis van kire támasz- kodniok. A szabadkőmives szervezetekre 1 Magyarázatul is szolgálunk mindjárt. A legutóbbi időben, amikor az egységes párt megalakulása a megvalósulás stádiumába jutott, a volt Munkapárt jobb érzésű és értékes része belépett keresztény jellegű pártba. Követve mindenesetre azon meggyőződésüket, mely nyíltan és világosan hirdeti, hogy csak keresztény alapokra fektetett kormányzás tarthatja fenn az országot. Lukácsék nem tették ezt, mert a szabadkőmives szervezet ellensége mindennek, ami keresztény. A szabadkőmives libera- ralismus nem tűri meg a „keresztény“ szót, jelleget, kormányzást, mert szerintük ez lelkisötétség és butításra vezet. Mindezeket ismerve nem hiszünk a Nemzeti Polgári Párt „nem mindenáron kormány buktató“ szándékainak. A szabadkőmives kovász még eddig mindég megtette hatását és megfogja tenni ezúttal is, ha elejét nem vesszük. Nem mint kifejezetten szabadkőmives szervezet, hanem mint szabadkőmivességgel átitatott liberalizmus „Nemzeti“ jelszóval felcicomázott párt. Nem voltunk és nem vagyunk hívei a terrornak, de ‘bizonyos gondviselői büntetésnek látjuk Lukácsokat ért vasárnapi támadást. Eszükbe juthat Lukácséknak, amikor csendőrökkel verették szét a magyar ellenzéki választókat. Akkor jogtalanságot követtek el és most nekik is fáj a jogtalanság. Csak vonuljanak vissza sóval bélelt Panama-sírjukba. Az élő, fej lődő életben kellemetlen a hullaszag. N...Ó. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország menyország. f~ Telefon. - Távirat. Pasics tanácskozni akar a dél- magyarság vezéreivel. Zágráb. Pasics miniszterelnök legközelebb értekezletre hívja össze a vajdasági magyar társadalom vezető tagjait. A tanácskozások a magyarság politikai szereplésével lesznek összefüggésben. Az internáltak ügyét újból felülvizsgálják. Budapest. A belügyminiszter elrendelte a zalaegerszegi internáló táborban fogvatartottak ügyének újabb és sürgős revízióját. A belügyminiszter egyúttal intézkedett a rendőri felügyelet alatt állók helyzetének enyhítéséről, illetve a rendőri felügyelet teljes megszüntetéséről. A rendeletek végrehajtására záros határidő van kitűzve. Ötmillió frank Mária Terézia nyakékéért. Páris. A Habsburgok családi ékszerei közül Mária Teréziának 196 gyöngyszemből álló nyakéke most ismét gazdát cserélt: öt millió frankért vette meg egy Franciaországban tartózkodó angol versenyistálló-tulajdonos. „Esztergom és Vidéke“ tárcája. Elnöki megnyitó beszéd. Mondotta: dr. Waltor Gyula c. püspök, nagyprépost, 1922. március 18-án az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank RT. közgyűlésén. Mélyen Tisztelt Közgyűlés 1 Melegen üdvözölvén a m. t. Urakat, van szerencsém tudatni, hogy a mai 'szabályszerűen kihirdetett közgyűlésre ,66 részvényes, 350 részvény képviseletében jelent meg. A közgyűlés ennélfogva az alapszabályok 23. §-a értelmében határozatképes. Mélyen Tisztelt Közgyűlés I A közgazdasági élet mezején a múlt év folyama alatt oly természetű meglepetések, csalódások, gondok és küzdelmek fonódtak a napi események láncolatába, amelyek sem megnyugvást, sem bizalmat nem keltettek. Szilárdították azonban Newton lord szavainak igazságát, hogy a ránk erőszakolt trianoni béke: „A legborzasztóbb és legeszeveszettebb dolog, amelyért nemzetközi államférfiak eddigelé felelősséget vállaltak.“ Világosan és félelmesen tárták fel a megaláztatás, a függés, a nyomor és szenvedés szinte feneketlen örvényét, amelybe szerencsétlen hazánkat döntötte. Borzalmasan éreztették lépten- nyomon a kegyetlen területcsonkitás végzetes csapásának gyászos következményeit. Midőn a példátlan világégés dühöngő lángjai még magasan lobogtak, a nemzetgazdászat zászlóvivői fennen hirdették, hogy a háború és a vele karöltve járó pusztulás nem fog érezhetőbben romboló hatást gyakorolni a közéleti viszonyokra, a pénzügyi helyzetre. Jóslatok tekintélyével kérkedő ábrándos kecsegtetéseket hangoztattak. Azt a hitet és reményt igyekeztek belopni a keblekbe, hogy a harctereket elárasztó vérpatakok nagy arányú fejlődés, általános fellendülés és virágzó jólét gazdag forrásai lesznek. A jóhiszeműség azonban sajnálatos tévedésnek bizonyult. A kitartásra lelkesítő remény meghiúsult. A kedélycsillapitó, megnyugtató bizakodás hajótörést szenvedett. A felcsigázott várakozások légvárai összeomlottak. Nehogy azonban vétséget kövessek el az igazság ellen, sietve jegyzem meg, hogy van jelentékeny fejlődés a drágaság terén. Fellendülés az adózás mezején. Haladás a pénzromlás lejtőjén. Meddig fogják e sanyarúságok ízetlenné tenni, keseríteni az életet; meddig fogják a súlyosan beteg hazát vergődéseinek gyötrelmei kínozni; mikor fog az a bölcs, bátor és erős találkozni, aki a hallatlan bonyodalmak gordlusi csomóját szerencsésen kettészeli : azt azon kitűnő nemzet- gazdászok, kimagasló pénzügyi tekintélyek, lángeszű államférfiak sem voltak képesek eddig megállapítani, akik az elhatalmasodott bajokat alapos tudásuk, széleskörű tapasztala tűk és mélyreható tekintetük Röntgen sugaraival vizsgálták és tanulmányozták. „A nyomor — igy szól Frank A. Vanderlipp — amelynek betegségében Európa sinlődik, progresszív nyomor. Mikép lehet belőle kigázolni, azt bizonyossággal megmondani senki sem tudja.“ Szerencse, hogy nem ismeretlen a varázsos szer, amelyet hosszas búvárkodásai után az öreg Faust fedezett fel és e szavakban hagyományozott az utókorra: „Csak az érdemel szabadságot és életet, aki azt naponként megújuló küzdelmei és harcai árán megvásárolni buzgólko- dik.“ Ha az ország közgazdasági megújhodását, izmosodását, talpraállitá- sát komolyan óhajtjuk és szivvel-lé- lekkei kell óhajtanunk: a munka meleg felkarolását szoros kötelességnek kell tekinteni. Azt a záporkö- nyükkel megsiratott területet, függetlenséget és szabadságot, amelytől az ádáz viszonyok megfosztottak ; amelyet az önzés, erőszak és boszú gonosz szellemei elraboltak : csak ezen fegyver ügyes és lelkes forgatása által szerezheti vissza a leverő megpróbáltatások békóiban 'sinlődő haza I Ha tehát eddigelé a költő jelszava irányított: „Kevés dolog, úri élet“; a jövőben a komoly megfontolás tanácsának kell érvényesülnie: „Túlsók munka, szerény élet.“ „A több munka fegyverét eldobni — irja egy jeles publicista — annyi, mint lemondani a gazdasági konszolidációról és ablakot nyitni a rothadás fertőzött levegőjének, növelni a drágaságot és tovább rontani pénzünk vásárló erejét.“ Esztergom vármegye hivatalos lapja.
