Esztergom és Vidéke, 1921
1921 / 40. szám
2 1921. április 10. tóztatott. Fűzi a terhére rótt bűncselekményt tagadja és ezzel a tárgyalást teljes flegmával vezető elnököt egy pillanatra kihozta sodrából. Az elnök felmutatta a vádlott saját kezével aláirt letartóztatási parancsot. Fűzi azzal próbált védekezni, hogy azt csak a letartóztatás után a direktórium felszólítására küldte be. Vichort, mivel megszállott területen lakik, kihallgatni nem lehetett. Födi Félix letartóztatásának rövid tárgyalása után Roszival Rezső bank- tisztviselő ügyét tárgyalta a törvényszék. Roszival u. i. hangosan adott kifejezést a hercegprimási bútorok elharácsolásáért, valamint a bencés tanárok kilakoltatásáért. Véleményének ezen nyilvánításáért két vörös katonával letartóztatták és 4 napig fogva tartották. Vallatásánál dr. Kar- tali István direktóriumi elnök volt az, aki sugalmazta a vallatást és ezt szemébe is mondotta Kartalinak. Az eddig lefolytatott tárgyalások alatt most találkoztunk először dr. Kartali István nevével. Amig Kartali igy belekerült a csávába, dr. Perler vádbiztos azzal akart enyhíteni sorsán, hogy mentségül hozta fel, miszerint ő mindent elkövetett Roszival sza- badonbocsátásának érdekében és határozott Ígéretet is telt erre nézve Roszival anyósának. Győri beismeri a bűncselekményt. Roszival letette az esküt vallomására. A kir. ügyész Bonifert Alajos nyug. csendőrőrmester, kőbányai alkalmazott, pilismaróti lakos ellen emel vádat ugyancsak személyes szabadság megsértése címén, mert Urbán János pilismaróti korcsmárost szesztilalom áthágásáért és lakásösszeirá sának megtagadásáért letartóztatta és a forradalmi törvényszék 4 napig fogva tartotta, majd 1000 korona pénzbüntetés és 50 korona futárdíj megfizetésére ítélte. Bonifert tagadta a letartóztatást, de a lefoglalt iratokból ez is bebizonyosodott. Urbán vallomására esküt tett. Köpödi Lajos halász ügyében zsarolás miatt emelt továbbá vádat a kir. ügyész Győri és társai ellen, mert Köpödi Lajost 1000 korona pénzbírságra Ítélte, amiért az drágábbért árusította a halat. Köpödi Lajos helyett felesége jelent meg és előadta, hogy nem férjét, hanem őt ítélték el, tehát a forradalmi törvényszék Ítélete téves. Győri beismerte, hogy a dolog igy áll és a törvényszék ennek folytán a kir. ügyész indítványára Köpödinét fogadta el tanúként. Győri megsajnálva a kisgyermekes asszonyt, nem Ítélte el elzárásra, hanem csak 1000 korona birságra, amit a megszorult asszony meg is fizetett. Markovics Gyulát, mivel az bér- letbirtokanak szocializálása ellen kifakadt, a tanácskormany iránt tiszteletlenül nyilatkozott, a termelési biztos vádjára pénzbírságra Ítélte a forradalmi törvényszék. Győri és Zajáé beismerik az ügyet. Markovics nem jelent meg a tárgyaláson és ezért a védő, dr. Török László a tanú előállítását indítványozza, de az elnök elveti az indítványt, mivel be- igazoltnak látja a vádat. Urbanics György pilisszen tlélelci direktóriumi tag vádjara Horváth József pilisszentléleki gazdát, mert ezen kijelentést tette: „Úgyis letörik már szarvatok“ Horváth Józsefet 500 korona pénzbírságra Ítélte a f. törvényszék. Győri és Zajác beismerik az itéletetHorváth az elnök kérdésére kijelenti, hogy nem esett nehezére a pénzbírság, mert azt fehérpénzben fizette be. Neumann Szerént 1000 kor., Hurai Etelt 1000 kor. birságra Ítélte el a f. ESZTERGOM is VIDÉKE. törvényszék árdrágítás miatt mig Schalkház Irmát 1000 kor. ugyancsak pénzbírságra Ítélte el a f. törvényszék, mert nem engedelmeskedett a kilakoltatási rendeletnek. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor még többeket ítéltek el súlyos pénzbírságra. Ugyancsak 500 korona pénzbírsággal sújtottak egy szegény szakácsnőt, Dianovszky Máriát, amiért az nem akart az eladott varrógépért 400 kor. fehérpénzt elfogadni. Bezárással fenyegették meg a szegény nőt, ha nem adja át a varrógépet. Győri és Miklósi beismerték a vádakat. Lencsés Józsefné esztergomi lakost a f. törvényszék elé állították, amiért Erdélyi Jánosné dömösi lakosnőnek nem akart 2 drb 25 koronást felváltani. Az utóbbi meggondolva a dolgot és nem akart terhelőleg vallani Lencsésné ellen, akit 110 kor. napi díj megfizetésre Ítéltek, de Erdélyinét is 110 kor. birságra Ítélték. Győri beismeri a vádat és kölcsönös megegyezésnek minősiti az egész ügyet, de a jegyek beváltásának megtagadását elejtette. A kir. ügyész 10 rendbeli zsarolásért emel vádat Győri, Miklósi és dr. Perler ellen, akik Nagy János, Dudik Mihály, Szlovák József, Hert ük Mihály, Mincér Mihály, Verboczky János, Siska Márton, Nebehaj Márton, Fűzik Károly és Navratill kesz- tölci lakosokat, amiért azok nem állították elő lovaikat fejenkint 2000 korona pénzbírságra Ítélték. Az elitéltek legnagyobb része azonban nem fizette meg a bírságot, hanem addig kértek haladékot, amig a proletárdiktatúra megbukott. Mind a három vádlott beismeri a bűncselekményt. Pénteken a főtárgyalás határozottan Bartfai napja volt. Zsarolás vétsége miatt emel pá- naszt a kir. ügyész Győri és Miklósi ellen, mert Vojacsek Jakab kesztölci lakost, ki a direktóriumot megfenyegette 2000 kor., Vallovics Servác csévi lakost pedig, mert tiszteletlenül nyilatkozott a proletárok felől, 3 havi elzárás és 2000 kor. birságra ítélte a f. törvényszék. Ez utóbbinál azon bán tekintettel a sürgős mezei munkára és több tagú családjára, a 3 hónapot 4000 kor. birságra változtatta és igy 7000 koronára Ítélték el. Győri és Miklósi beismerik az ügyet. Ügyész vádat emel Győri, Miklósi és Perler ellen törvényesen elitéit foglyok szabadlábra helyezése miatt, mert Lázár Mihály és társát, akiket a komáromi kir. törvényszék 1 évre ítélt és a helybeli fogdában voltak, a f. törvényszék szabadlábra helyezte. Ezen ügyben dr. Biró Zoltán jbirót is kihallgatta a kir. törvényszék. A tanú igazolja, hogy Faszler vádbiztos kényszeritette ki a szabadlábra való helyezést. Szentéit sikkasztással vádolja a kir. ügyész, mert Párkányban lefoglalt levelek közül az egyikből 3 drb 10 koronás bankjegyet vett ki. Szentéi ellen zsarolás miatt emel vádat az ügyész, mert a helybeli regatta csónakházat és csónakjait birtokba vette, Zsiga János dr. tesz vallomást és Szentéi vallomásával ellenkezőleg valja, hogy erőszakkal nyittatta fel a csónakházat. Szentéi az erőszakos felnyitást nem ismeri be. Bártfait magánlaksértéssel vádolja az ügyész, mert éjjel fél 3 órakor Placsek Györgynek a Háromszere - csenben felnyitatta a lakását és oda behatolt. Bártfai tagadja, mert nem ő, hanem Feigl nyittatta fel a lakást és igazoltatta. Placsek vallomása szerint nagyobb összegű pénz tűnt el a razzia alkalmával. Bártfai ellen személyes szabadság megsértése miatt emel vádat az ügyész, mert Nagy Károly pénzügyi főfelügyelőt a direktórium elé vezette. Bártfai tagadja bűnösségét, de Nagy szemébe mondotta, hogy a direktórium parancsára jelent meg lakásán és csak később tudta meg, hogy egy lényegtelen kijelentésért vezették elő. Bártfai annyit megtett, hogy engedve Nagy kérésének és bizonyos távolságból kisérte Újvári detektivvel együtt. Nagy esküt tett vallomására. Bártfai ellen zsarolás miatt emel vádat az ügyész, mert Szántai Im- réné lakásán házkutatást tartott, mely alkalommal 2 pár cipő, egy öltöny katona ruhát vittek el és 4000 korona pénz tűnt el. Bártfai tagadja a terhére rótt cselekményt és itt tényleg szerencséje volt, mert Szántainé állítása szerint nem Bártfai járt lakásán, hanem vörösőrők. A kir. törvényszék a tanú vallomása alapján Bártfaival szemben ezen vádat elejtette a kir. ügyésszel egyetemben. Győri, Miklósi és Perler eilen zsarolás vétsége miatt emel vádat az ügyész, mert dr. Mahovics Gyula prelátus kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelőt 3 havi fegyház és 10,000 korona pénzbírságra Ítélte a f. törvényszék azért, mert dr. Machovics nem volt hajlandó a tanácsköztársaság rendelete nélkül az egyházmegyei tanfelügyelőség iratait kiadni, amiért Köszegfalvi tanügyi megbízott őt feljelentette. Győri, Miklósi és Perler beismerik az Ítélet meghozatalát. Dr. Machovics valja, hogy Perler a vád képviseletében nem volt megelégedve az esztergomiak eddigi enyhe eljárásával, keményen kifakadt, mert a hatalom, úgymond, az ő kezükben van és ők parancsolnak és ellenvéleményt nem tűrnek. Győri azzal enyhíti eljárását, hogy ő mentette dr. Machovicsot, mert Köszegfalvi arra akarta rávenni a f. törvényszéket, hogy a prelátust hosz- szabb időre zárják el és 50,000 koronára büntessék. Csak nehezen sikerült neki kivinni a fenti büntetést, amelyből a fegyházi büntetést felfüggesztette. Mert Perler tagadta a neki tulajdonított súlyosbító körülményt, a kir. ügyész kérte a vádirat felolvastatását. Dr. Török elenzése dacára a kir. törvényszék felolvastatta a lefoglalt vádiratot. Dr. Machovics prelátus a 10.000 koronát le is fizette és tudomásul vette fegyházbüntetésének felfüggesztését azzal a figyelmeztetéssel, hogy a legkisebb cselekmény miatt azonnal lezárják. Bártfai ellen személyes szabadság megsértése miatt emel vádat a kir. ügyész, mert Mátéffy Viktor plébánost, jelenlegi nemzetgyűlési képviselőt letartóztatta, minek következtében Mátéffyt Budapestre szállították és — mint ismeretes — hosz- szabb ideig szenvedett vizsgálati fogságot, mig szabadlábra helyezték. Bártfai nem érzi magát bűnösnek, mert ő Szabó István városparancsnok utasítására járt el, Mátéffyval szemben a legnagyobb figyelemmel viseltetett. Mátéffyt a direktórium utasítására szállították Budapestre. Tagadja, mintha ő és Szabó . István visszavonultak volna tanácskozni. A reá terhelő kijelentéseket nem tette, csak kihallgatta Mátéffyt, sőt figyelmeztette Szabó Istvánt, hogy nem helyesen cselekedtek, mert Mátéffyra semmi komoly dolgot a tanuk kihallgatásából kifolyólag megállapítani nem lehet. Ezen kedvező színezetet azonban összezavarta az elnök ke- resztkérdósei alatt. A kir. ügyész kéri ezen fontos ügyben Mátéffy személyes kihallgatását és mert Mátéffy Budapesten van a nemzetgyűlésen, indítványozza, hogy szombaton hallgassák ki. A törvényszék hozzájárul az ügyész indítványához. Ezután a kir. ügyész több kérdést intéz Bártfaihoz, melyekre ép oly bizonytalanul felel, mint az elnök kérdéseire és folyton mellékkörülményekre tér ki. Az elnök elsőnek felolvastatja Szabó István volt városparancsnok írásba foglalt vallomását. Első tanú Gauszky Szaniszló itt maradt orosz fogoly volt, aki Bártfait felismerve, bizonyította, hogy ő hallgatta ki, Szabó pedig fejbelővetessel fenyegette, ha nem vall, de annak dacára sem tudott terhelő vallomást tenni Mátéffy ellen. Szabó János tanú szemébe mondta Bánfainak azt, hogy az a „gazember“ Mátéffy megvonta tőle a káptalani tejet, de most készített róla olyan jegyzőkönyvet, hogy az Úristenhez internálják. Bártfai indignálódva jelenti ki, hogy az ellenkezik az ő vallásosságával, ő ezt nem mondta és egy kérdést akart intézni Szabóhoz, melyet azonban az elnök nem engedett meg. Az ügyész kéri a tanú megesket- tetését. Dr. Kőmives László, Bártfai részére kirendelt védő ellenzi az esküt, de a törvényszék mégis elrendeli azt. Jelen nem levő Újvári József, az időközben elhalt id. Nagy János Írásban foglalt vallomását felolvassák, melyek nagyon súlyosbították a vádat. Ifj. Nagy János vallja, hogy Mátéffy egy ízben náluk volt hivatalosan és akkor mondotta, hogy a piros szallag helyett lesz még fehér is. Ez volt tulajdonképen Mátéffy bűne. Hegedűs Marta, Polgár Ottó és Vérén János lényegtelen vallomást tesznek. Bártfai beszédjéből tudtuk meg, hogy Szabó város parancsnok először 50, azután 12 túszt asrart Budapestre vitetni, és Mátéffy is köztük volt, de ők beszélték le ezen borzalmasságról. (?) Mátéffy Viktor plébános, nemzet- gyűlési képviselő mintán megjött Budapestről, megjelent a .kir. törvényszék előtt szombaton reggel és a törvényszéki elnök kérdésére előadta letartóztatásának történetét, amely teljesen fedte a már eddig is beigazolt tényeket. Előadja, hogy tényleg beszélt fehér uralomról és ezt rótták fel neki bűnül. Ezért kísértették le Budapestre Lantos politikai megbízott felügyelete alatt két detektív kíséretében, miután Bártfai felvette vele a jegyzőkönyvet. A kir. ügyész még egy vádat emel Győri és Miklósi ellen személyes szabadság megsértése címén, melyet Varga Dezső József terhére követtek el. Mivel a két vádlott beismeri tettét a tárgyalás röviden befejeződött. Reggel 9 óra még nem volt egészen, mikor a kir. törvényszék elnöke felkérte a kir. ügyészt, hogy terjessze elő vádját Győri János, Miklósi György, Szentéi Sándor, Bancsó László, dr. Kartali István és Bártfai Géza ellen gyilkosság bűntettének ügyében. A megtelt teremben szokatlan csend támadt, semmi mozgolódás, semmi köhögés és ebben a fagyasztó csendben szinte félelmetesen csengett a kir. ügyész borzasztó vádja. A vád felolvasása előtt a nem érdekelt vádlottak eltávolíttattak a teremből és csak a fent említettek maradtak a vádlottak padján, de csakhamar Győri Jánost kivéve ezek is elhagyták a termet. És most kezdődött Győri János bünperének izgalmas tárgyalása. Az idő rövidsége miatt nem állt módunkban ezen tár
