Esztergom és Vidéke, 1921

1921 / 71. szám

XLIII. évfolyam 71. szám Keresztény magyar sajtó. Csütörtök, 1921. junlus 23. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS ÜCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hava a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatársi FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Iparos árvaház. A fejünk felett elvonult rettenetes vihar hatalmas romhalmaza elterelte figyelmünket pillanatnyilag, a romok közül gondtalanul játszadozó, futká- rozó kis ember-csemetékről, kik eb­ben a szörnyű világfelforduiásban kenyérkeresőjüket, támaszukat, fen- tartójukat, édes apjukat vesztették el. Látni őket nap-nap után az uccán, lerongyolódva, sápadtan, éhesen egy- egy élelmiszer kirakat, egy-egy gyü­mölcsös-sátor előtt, az éhségtől hajtva, az ucca erkölcsétől megfertőzve, egyéb elfoglaltság híján lesve-várva a kedvező alkalmat a bűn öntudat­lan elkövetésére, — Ezek a kis ár­vák, kikre a sors már gyermek ko­rukban teljes súlyával nehezedik rá. A társadalomnak az a része, mely emberbaráti célokért még lelkesedni tud, az a része amelyiket még nem verte béklyóba a pénz ördöge, ame­lyiknek szivéből nem irtotta ki a realitás a könyörületesség érzéseit, szívesen áldozott és áldoz pénzt, időt ezeknek a kis emberkéknek a meg­mentése érdekében ... Sajnos, hogy minden jótékonyság gyakorlásánál ugyanazokat az embereket találjuk, sajnos, hogy a társadalom egy és ugyanazon része veszi ki az ember­baráti munkából a részét. — Pedig mikor irredentizmust hirdetünk és csinálunk, mikor elnyomott testvé­reink sóhajtását és jajveszékelését hozza mindenünnen a nyári széllő, mindannyiunknak gondolnunk kell a jövő generációra, s ezekben a kis emberkékben az irredentizmus egy- egy erős oszlopát, szeretett Hazank visszaszerzésének egy-egy hősét kell látnunk. De első kellék, hogy ezt a Hazát velük megszerettessük, hogy belőlük hasznos polgárokat neveljünk, kik ha kell nem csak szóval, de tet­tel is készek a nagy, a szent Ma­gyarország visszaszerzésére. Az önálló iparosság hazafiasságát és áldozatkészségét nem kell bőveb­ben ismertetni. Aki a történelem lap­jait forgatja, ismeri azokat a kivált­ságokat, melyekkel a királyok és az erdélyi fejedelmek az iparosokat ha­zafias szolgálataik elismeréséül jutal­mazták. A legutóbbi világháborúban is a hazafias iparosság derekasan ki­vette a részét. Haza iránti köteles­ségének teljesítése közben sok iparos családapa vesztette életét, sok család maradt kenyérkereső nélkül, szapo­rodtak az árvák. A mai nehéz meg­élhetési viszonyok, az általános ipari pangás nagy nyomorba döntötte a hátramaradt özvegyet s vele együtt a gyermekeket is. Az anya kényte­len a mindennapi kenyér után járni, felügyelet nélkül hagyván a gyerme­keket, kik felügyelet hiányában ma­gukba szívják az ucca erkölcsét, megszokják a munkátlanságot, a foglalkozásnélküliséget, ártatlan lel­kűket beszennyezi a rossz környezet, sziveikben gyökeret ver a jómódúak irigylése, a birvágy s vele együtt egész sorozata azoknak a rossz haj­lamoknak és előre nem látható go­nosz tetteknek, melyek elkövetésére az uccától s a rossz pajtásoktól meg- fertőzötten képesekké válnak. Az esztergomi ipartestület elöljá­róságát a dolgoknak ilyetén ismerete ösztönzi arra, hogy tisztán az ipa­rosságra támaszkodva kezdeményező lépéseket tegyen egy Magyarországon felállítandó iparos árvaház érdekében. Az elöljáróság lelkes tagjai be fognak kopogtatni minden önálló esztergomi iparoshoz, kérve őket, hogy tehetsé­gükhöz mérten járuljanak hozzá a kezdeményező lépés megtételéhez, mellyel példát mutatva csatlakozásra kívánjuk felszólítani Magyarország összes önálló iparosait. Az eszter­gomi iparosok minden gyűjtésnél derekasan kitettek magukért. Hisz- szük, hogy most, mikor az iparosság érdekében cselekesznek, fokozottabb áldozatkészséget fognak tanúsítani. Érdeke ez úgy a szegény, mint a gazdag iparosnak, az ifjúnak ép úgy mint az elaggottnak, mert a jövő mindenki számára tartogat meglepe­téseket s a sors kíméletlenül és vá­logatás nélkül szokta csapásait osz­togatni. Gondolkozzunk a szivünkön keresztül s úgy meg lesz minden re­mény arra, hogy az esztergomi ipa­rosságnak sikerülni fog az Iparos Árvaház alapját lerakni ! —Ali.— Hivatalos rész. Esztergomi járás főszolgabirájától. 8261/1921. szám. Pályázati hirdetmény. Esztergom vármegye Esztergomi járásához tartozó Tát községben ujonan szervezett se­gédjegyzői állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalma a következő: Készpénzfizetés évi 1400 korona. Állami háborússegély és drágasági pótlék. Állami természetbeni ellátás. A lakás vagy lakbérügy tárgyalás alatt. Felhívom mindazokat, kik ezen állást el­nyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t.-c. 6. szakasza, illetve az 1900. évi XX. t.-c. 3. szakaszában előirt minősítést és az eddigi alkalmaztatást igazoló okmányokkal kellően felszerelt pályázati kérvényeket hozzám 1921. évi július hó 6.-g annyival is inkább nyújt­sák be, mert a később érkezőket figyelembe venni nem fogom. A választás határidejét később fogom ki­tűzni. Esztergom. 1921, június 8. Főszolgabíró megbízásából Prikkel s. k. szolgabiró. Eljegyzés. Hegedűs Béla dorogi tanító eljegyezte Neumann Sárikát, ugyanottani tanítónőt. Adomány. Muzsik Árpád 10 kgr. szappant, Tóth Mártonná 5 liter te­jet és két névtelen adakozó babot, lisztet és füstölt húst adtak a sze­gényháznak. A jótékony adományo­kért hálás köszönetét mond ezúton a főnöknő. Halálozás. Dr. Szlávy Elemér, párkányi kir. járásbiró, városunk fia f. hó 17-én pénteken délután kedé­lyesen beszélgetve sétált egyik bíró- torsával a garamkövesdi országúton, miközben szívszélhűdés érte és azon­nal meghalt. Vasárnap temették el ideiglenesen a párkányi temetőben nagy részvét mellett a köztisztelet­ben álló járásbirót, honnan majd ké­sőbb az esztergomi temetőbe helye­zik örök nyugalomra. A simái Zsin­dely Ferenc komáromi törvényszéki elnök és dr. Tarnay József párkányi ügyvéd mondtak búcsúbeszédet. Az életének 48-ik évében elhunyt járás­biró iránt, kinek városunkban is szá­mos rokona, jóbarátja és tisztelője volt, általános a részvét. Molnár-szövetség. A közélelme­zési minisztériumban 1,500.000 méter­mázsa gabonában állapították meg az ellátatlanok szükségletét. Ezen meny- nyiséget a termelőknek kellett volna beszolgáltatniok, de hosszas tárgyalá­sok után az Országos Molnár-szövet­ség vállalta el a szükséglet beszolgál­tatását és pedig úgy, hogy a vám­malmok 1,200.000, a kereskedelmi malmok pedig 300.000 métermázsá­nak beszolgáltatására kötelezték ma­gukat. Vasárnap tárgyalta ezen ügyet az esztergommegyei molnár-szövet­ség Jakus János elnöklete alatt és egyhangúlag, egyetemes szerződés alapján kötelezték magukat arányo­san, a vármegyére eső 3000 méter­mázsa gabonának beszolgáltatására amiről távirati utón értesitették az Orsz. Molnár-Szövetséget. Képviselőtestületi közgyűlés. Esztergom város képviselőtestülete tegnap, szerdán délután 4 órakor tartotta rendes közgyűlését. Tárgy- sorozat 47. pontjából állott, melyek letárgyalásáról lapunk legközelebbi számában hozunk részletes tudósítást. Sajtóbizottság ma, csütörtök dél­után 5 órakor a Széchenyi Kaszinó­ban gyűlést tart, melyre ezúton hívja meg az egyesületek kiküldötteit az elnökség. A női kereskedelmi szaktanfo­lyam f. hó 25.-én szombaton d. u. 3 órakor tartja záróvizsgáját, ame­lyen az igen tisztelt szülőket és ér­deklődőket szívesen látja az igazga­tóság. Rex mester Esztergomban. A szuggeszció nagymestere hétfőn tar­totta első előadását a Corsó mozgó­ban. Rex mester csodákat regélő elő­adásai oly műélvezetet nyújtottak, hogy ehhez hasonlót még nem volt alkalmunk végig élvezni. A nagyhírű mester kísérletei teljesen elütnek az eddig itt járt diletánsok által bemu­tatott kísérletektől. Alkalmunk volt a mesterrel hosszabban elbeszélgetni. A mester az előadásáról a követke­zőket jegyezte meg: „Végtelen bol­dog vagyok, hogy alkalmam lesz be­vezetni az esztergomi közönséget a szuggeszció rejtelmeibe, bár komoly gondokat okoz az, hogy Esztergom­ban már hozzá nem értő egyének megpróbálták bitorolni a szuggeszió tudományát.“ De kopognak s a mes­ter szívélyesen elbúcsúzott tőlünk. A nagyhírű mester ma, csütörtökön este pontosan 8 órakor tartja a máso­dik kísérleti estélyét a Corsó mozgó­ban. Jegyek előre válthatók a mozgó pénztáránál. Viszontlátásra a mester csütörtöki előadásán. A hercegprimási süttői ura­dalmi iparvasút állandó alkalma­zottai és az összes személyzet Jandy Arthur hercegprimási erdőmérnök és neje védnöksége alatt 1921. évi jún. hó 29.-én az iparvasut fenállásának emlékére & hercegprimási uradalom tulajdonát képező alsóvadácsi erdő­részben táncmulatsággal egybekötött ünnepséget rendeznek, a következő műsorral: 1. Tábori mise délelőtt 10 órakor az ünnepség színhelyén da ­Figyelem! P ny TVTocf Or> európaszerte ismert szuggerátor kísérleti estélye ——H.CÄ IfltJo Lt/I folyó évi június tó 23.-án csütörtökön este 8 órakor lesz meg­tartva a Corsó mozgó helyiségében Jegyek előre válthatók a „CORSÓ“ mozgó pénztáránál. Siessen váltani. HÍREK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom