Esztergom és Vidéke, 1921
1921 / 146. szám
Keresztén? magyar sajtó. Kedd, 1921. december 20, Esztergom vármegye felvaíalos lapja XLIII. évfolyam 146. szám. Szerkesztőség; és kindóhivata!: üIMOR JÁNOS UCCÁ 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Főmunkatársi VITÁI. ISTVÁN. á hivatalos ídsz szerkesztője i FEKETE REZSŐ. Laptnlajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Hegjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Sopron a mienk! Sopron és környéke lakosságának 65*l°/o-a szavazott Magyarországhoz való csatlakozás mellett. Szent Tamás. A Szépítő Társulat minapi ülésén, a befásítás ügyével kapcsolatban, sok szó esett Szt. Tamásról. Ezen városrész mai elhelyezkedésének eredője a Rákóczi mozgalmak leverése után kezdődik, mikor a várostól környezett domb aljára s oldalára visz- szatérő lakosság letelepedik. A púp építkezése s terjeszkedése arra az időpontra öszpontosul, mikor az érsekség s káptalan visszatérésével megkezdődött monumentális építkezésekre, számos építőmunkás tódult Esztergomba s ezek leszármazottjai a nagy építkezések után is itt maradtak s magvát képezik ma is Esztergom aranyiag nagyszámú kőmi- ves munkásságának, amelynek tekintélyes része, dicséretükre legyen mondva, kér. szociális alapon szervezkedik. A múlt század második felében, a 70 es évektől, a főváros közelsége s a fokozódó fővárosi nyomor sajnos elég nagyszámú munkátlan existen- ciát hozott Esztergomba, akik a papságra s a szegénykasszára számítva, Szt. Tamáson letelepedtek. Tehették ezt annyival inkább, mert az alig 25 éve megszűnt községi jelleg miatt, a közigazgatás a betódulas meggátlá- sára gyönge volt s a bejelentő hivatal az egész városra nézve, csak az újabb idők produktuma. Ipari telepek nem lévén a városban, a sok betelepedett munkásnép nagyon szegény sorsra jutott s Esztergomnak egy fejlődésre képtelen szegény városrésze, a nyomorúságáról szinte hírhedt Szt. Tamás alakult ki, amelynek helyzete a háború után csak kirívóbb s bomlasztóbb lett. Nincs most itt az ideje s helye annak, hogy Carmen míserabilé-t, : siratót mondjunk a Szt. Tamás fölött. Hisz tisztán látható a kép. Fölösle- l ges most azzal foglalkozni* hogy: í hol és merre történtek mulasztások? Tény, az említett társulati ülés is I konstatálta, hogy Szt. Tamás rendőri í s közrendészeti tekintetben is nagyon i mostoha viszonyok között van. Vilá- pgos tény az is, hogy szociális szem1 pontból nem eléggé foglalkoztunk 2 Szt. Tamással és bármely lelkipász- J tori vagy közigazgatási munkálko- ) dás, tevékenység a helyzet szanálása s érdekében csak alig félmunka, ha azt egyben szociális intézmények, keresztény alapon nem kisérik. Megállapítani ezt vagy amazt, ma már elkésett dolog. Ma tenni kell elsősorban. A szegény ügy alamizsnaszerű osztással már a múltban sem felelt meg igazán ; sokszor üzletszerűen űzte akárhány koldusnak nevezett család. Ma már csakis intézmények létesitésévél lehet a nyomort vagy eldurvulást föltartóztatni. • Mint örvendetes jelenséget, az első fecskék között üdvözöljük a keresztény gyermekvédő egyesülettől, („Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve.“) a szenttamási káptalani szegényházban létesített napközi gyermekotthont. Régebben hangoztatott ideám valósult meg vele s legyen áldás az egyesület vezetőségén, mely azt szociális érzékkel foganatosította. Minden keresztény szociális akciónak alulról fölfelé kell fejlődnie. A gyermekvédelem tehát a legalapvetőbb keresztény szociális munkája minden szociális tevékenységnek. Hisz a gyermekből alakul ki a jövő társadalom képe. Hogy a gyermek mindnyájunké, ezt akkor érezzük különösen, amikor látjuk az uccán azokat a kis lerongyolt, kiéhezett gyermekeket, vagy hallunk a nagy gyermekhalandóságról. Szt. Tamás ilyen gyermekekben gazdag. Ez az egyedüli gazdagsága. Mikor a gyermekvédelem belenyúl az alsóbb néposztályok családi életébe s a gyermek megmentésére is siet, hogy ezen útszéli virágokat össze ne tapossák, tulajdonképen a társadalom mentésére is siet. Minél több a züllésnek, kitett, vagy már annak indult gyermekek száma, annál veszélyesebb a társadalom betegsége s annak jövője. Azért arra az erős bordázatra, melyet a keresztény gyermernekvédelem felépít, a tetőt, a társadalom közremunkálása s támogatása teszi fel. Amig az emberek, a nagy társadalom törődik a gyermekkel, addig lesz életfolyama; amint azt elhanyagolja, korhad az ő belső ereje is. Az a szegény szenttamási gyermek ép oly része a nemzet testének, a ke resztény testvériségnek, mint mi. Az a kujtorgó, sokszor a szülei el fásultság miatt útszélre dobott gyermek lelkileg-testileg elsenyvedve, ha felnő, azért lesz a mai társadalmi rendnek ellensége, mert nem tartjuk mienknek, mert száműzzük a kultúrából, melybe ő is tulajdonképen beleszületett. Nem elég ócsárolni Szt. Tamást, bele kell plántálódni Esztergom társadalmának szivébe a gyermekmentő szellemnek is, mely nem azt nézi, hogy hol, hanem hogy kit és mit kell menteni. Tudom, hogy van sok jogosult panasz a szülőkre s a munkásvíszonyokra. De azért ne általánosítsunk. Van Szt. Tamáson nagyon sok drágakő a családok között, vannak ott keresztény szempontból is szép számmal csiszoltabb lelkek, kiket az élet hullámai dobnak ide-oda. A szt. tamási iskola sokat ellensúlyoz a gyermekrontáson, de megállítani az sem képes egyéb támogatás hiányával. Minden megmentett gyermek vagyont, minden elhagyott gyermek csődöt jelent. Kárácsony előtt állunk. Tömörüljön Esztergom minden társadalma ez akció körül szeretettel s áldozat- készséggel. Szt. Tamás, Esztergom szociális bajainak úgyszólván fészke. Az alapnál, a gyerrrieklélek megmentésénél álljon oda Esztergom társadalma. Sok itt a mulatság, előadás minden jó célra. Gondoljunk a sok szórakozás között aggódó lélekkel Szt. Tamásra is. Keményfy K. D. hírek. Eljegyzés. F. hó 25-én Sztraka János auguszta-aknai bányahivatalnok eljegyezi Dágról Putz Ágoston kedves leányát Pannykát. Betegágyon. Magyarász Béla állampenztari tanácsos súlyos betegen fekszik. Karácsonyfa ünnepély a belvá rosi kisdedóvóban Az Esztergomi Kisdedóvó Társulat által fentartott belvárosi (Bottyán János-u. 7.) kisdedóvóban a szokásos karácsonyfaünnepély december hó 22-én, csütörtökön délután 5 órakor tartatik meg, melyre a társulat vezetőségét, tagjait, az intézet feiügyelőbizottságát s a szülőket ez utón hivja meg az intézet igazgatósága. A karácsonyfa-ünnepélyt rendező hölgybizottság szerdán délután 3 órakor összejövetelt tart a kisdedóvóban, melyre a bizottság tagjait tisztelettel meghívja s megjelenésüket kéri özv. Marosi József- né elnöknő. Jutalmazás. A m. kir, földmive- lési miniszter Szolár János főkáptalani hajdút 35 éven keresztül folytatott hűséges szolgálatainak elismeréséül és mások buzdítására 500 korona jutalommal és díszoklevéllel tüntette ki. E jutalmat és okmányt f. hó 18-án d. e. 11 órakor Palko- vich László alispán nyújtotta az illetőnek szép szavak kíséretében, a melyek a jelenlevők körében élénk visszhangot keltettek. Majd dr. Walter Gyula c. püspök mondott kö szönetet a magas kormánynak, hogy egyik alkalmazottját kitüntette és az Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K Egyes sxám ára: hétköznap 1 kor,, vasárnap 2 kor. Kéziratot rsera adunk vissza. alispánnak az ügy körül kifejtett fáradságaiért. Örömét fejezte ki afelett, hogy Szolár János szolgálatának hosszú ideje alatt sohasem feledkezett meg kötelességeiről. Buzdította társait, véssék mélyen szivükbe, hogy az előmenetelnek, boldogulásnak két elengedhetetlen feltétele: a következetes munka és a legcsekélyebb foltot sem tűrő becsület. A szerény, de hatásos ünnepség, melyen dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok, a főkáptalani tisztikar, Lakner László gazd. felügyelő, dr. Brenner Antal gazd. tanácsos, Kósik Ferenc, Vodicska István építőmesterek és sokan mások vettek részt, a kitüntetett köszönő szavaival déli 12 órakor ért végett. Hálaadó Istentisztelet. Antóny Béla dr. polgármester, a soproni népszavazás eredménye felett érzett általános örömnek kifejezést adandó, a város közönsége nevében elrendelte, hogy ez alkalomból ma, kedden d. e. 9 órakor a belvárosi kegyúri templomban hálaadó Istentisztelet tartassák. Az Istenliszteletre az egész város hazafias közönsége hivatalos és kívánatos, hogy azon minden a hazáját szerető magyar érzelmű polgártársunk jelen legyen ! Auguszta-bányatelep ünnepe. Az elmúlt vasárnap impozáns ünnepély keretében búcsúzott el bálványozott üzemvezetőjétől Korompay Lajos, a Dorogra költöző h. bányaigazgatótól a telep lakossága. A bányász zenekar kisérő hangja mellett érkezet meg — a diszkapu alatt áthaladva — az ünnepelt a bánya kaszinóba, ahol a Himnusz eléneklése után a tiszti és altisztikar, a munkásság és az iskolás növendékek hodolatát és bucsúüdvözlését fogadta, miközben az örök hála jelképéül az ünnepelt életnagyságu arcképéről lehűlt a lepel. A hálás szívből jövő és lankadhatatlan hűségről tanúskodó beszédekre könnyekig megható szavakban mondott köszönetét a távozó bányaigazgató, biztosítva őket, hogy a jövőben is hatalmas szószólója lesz a hű augusztaiaknak. Bankettal fejeződött be e lékekemelő ünnepély, mely örökre feledhetetlen lesz a résztvevő ünneplő közönség emlékezeteben. Jótékonyság. K. S. szerkesztőségünkben Kolos kórháznak 100 K-t, Simor-kórháznak 100 K, Szegényháznak 100 K, Főgimn. deákasztalnak 100 K, Tanítóképző deákasztalának 100 K és özv. Kiss Józsefné árváinak 100 K-t adományozott. A fenti összegeket rendeltetési helyére juttatjuk. If j, Zsolt Nándor uj szimfóniája. Zsolt Nándor, varosunk fia, a budapesti Zeneakadémia nagytehetségü fiatal tanára, január 2-án este 8 óra-