Esztergom és Vidéke, 1921
1912 / 18. szám
Keresztény magyar sajtó XLIII. évfolyam 18. szám. Vasárnap, 1921. február 13. Esztergom vármegye hivatalos lapja, Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét Illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Mi végre jutottunk? Csodálatos nép vagyunk mi magyarok. Egyszer a mellünkre ütünk s úgy sikoltjuk bele a világba, hogy ki a legény a gáton és mindjárt ölre mennénk azzal, aki kétségbe merné vonni, hogy bennünk nincsen semmi hiba és fogyatkozás, hogy mi vagyunk a világ legszebb, legnagyszerűbb nációja. — Máskor ? Majmok leszünk s szolgai utánozással ver- senyzünk egymással divatban, irodalomban, művészetben, politikában és remegve kérdezzük minden meg nem tett lépés előtt: mit szól hozzá a külföld ? Középeurópa vagy az antant hatalmasságai ? Csakhogy az a legényes kuruc- kodás, az erő büszke öntudata mintha egészen kiveszne belőlünk s helyébe valami gyáván vinnyogó, pipogyaság telepedett. Az a magyarság, mely a világháború borzalmai között ragyogott a hősiesség, a lovagias erények teljében, ma már ott van, hogy nagy angol lapok sajnálattal, de megvetően állapítják meg rólunk: a magyar a világ legrongyabb nációja. Hiszen mit törődnénk mi vele, hogy mit ir ^z angol, mert történetesen nem tetszik neki az ábrázatunk: ha nem éreznők, hogy ebben a kegyetlen lesajnálásban van igaz is. Az, hogy nem merünk, de nem is próbálunk magyarok lenni. Állítólag nemzeti irányzat volna nálunk. És éppen ez a nemzeti irányzat tiltott be hónapokon át minden hazafias gyűlést, szerelt le hazafias mozgalmakat, nem mert elmenni az irredenta-szobrok leleplezésére és frics- káztatja magát a baranyai köztársasággal. — Itthon sietnek lejáratni mindenkit, aki mert valamit kezdeni, de komoly munkára már nem vállalkoznak a nagy kritikusok, mintha csak halványka nimbuszuk megőrzése előbbrevaló volna a nemzet érdekeinél. — „Kikapcsolnak“, de mindjárt le is akarják kapcsolni, akiknek meggyőződésében gomblyukfájdalmaik és cimkórságaik gyógyításának akadályait látják. Függetlenségieknek, de legalább is függetleneknek hirdették magukat s ime kisül, hogy közösügyek és szervilis személyi kultusz nélkül nem is tudnak gondolkodni, sőt függetlenségnek merik hir detni, ha helyzetünket egyszerűen előre lekötöttnek mondják. — Begu- bózunk és várjuk a jószerencsét: hátha kapunk valami morzsát az antant-kegyek dús asztaláról, hogy a magyar gyereket majd talán jóllakatják és felruházzák az idegen missziók, vigan tűrjük a láncolást, az uzsorát, a kijárást, rendszerre tesszük a bak- sist, de azért megmutatjuk, hogy tudunk nem mulatni, hanem dőzsölni, pénzts zórni és etetni-itatni főként az előkelő idegent, persze úgy, hogy idehaza minél több embernek kopjék fel az álla. — Beszélünk menekültekről, de nem törődünk avval, hogy a kegyetlenül meghurcolt és meggyötört testvérről csakugyan gondoskodjunk s viszont a menekült cim alá bujt konjunktura-lovagokat és svindlereket a társadalom megvetése sújtsa s hogy lenne arra gondunk, hogy az őrállomásokon kitartó harcosok megmaradhassanak s védhessék a rájok bízott szent értékeket. — Beszélünk nemzeti kultúráról, de sietünk mindjárt ráütni az idegen import bélyegét még az iskolánkra is ; hirdetjük a magyar termelő-munkát és nemzeti vagyonosodást, de ha- nyatthomlok vásároljuk az idegen valutát és árut idestova csak külföldről rendelünk. Azt mondjuk, hogy ' hiszünk Magyarország feltámadásában, de alighanem csak mint csodában. Mert tenni, cselekedni bármily irányban nem szabad, hiszen csak napról-napra szabad élnünk, nem a magunk emberségéből, hanem valakinek vagy valaminek a kegyelméből. Belénk nevelődik a defaitismus: a lemondás az önállóság, a cselekvés, az akarás vágyáról is. Persze hogy igy étvágyat kapnak kedves szomszédaink s amitől két éve még visszariadtak, ma újra . programmba vették : Magyarország teljes feldarabolását. Csak az alkalmat lesik, hogy aztán — mint akik mar úgy is belenyugodtunk a dicstelen pusztulásba — belénk döfjék a kést és végleg kiirtsanak az élők sorából. S a sirt, hol nemzet sülyed el, népek veszik körül, de a miijók szemében gúny s káröröm ül. Ilyen végre jutottunk, feleim ; ilyen az új esztendő eddig. És mégsem merünk, mégsem akarunk magyarok lenni? —ß— SEB Hivatalos rész. i w—... m j Esztergom vármegye alispánjától. 431/1921. szám. Tárgy : Szerencsejátékok megakadályozása. Rendelet. A főszolgabíró urnák és a községi elöljáróságoknak. Felhívom a Cim figyelmét a Belügyi Közlöny 3. számában 1926/1921. sz. belügyminiszteri rendeletben foglalt szerencsejátékok megakadályozására. Esztergom, 1921. január hó 26. Alispán h. Reviczky s. k. vm. h. főjegyző. Másolat: Magyar királyi Közélelmezési Minisztérium. 6694|l921. IV. sz. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének és valamennyi közvetlen ellátásba vett rendezett tanácsú város polgármesterének. A vezetésem alatt álló minisztériumhoz gyakran érkeznek panaszok, hogy a hatósági kenyérlisztből készült kenyér ehetetlgnül pépes. Minthogy az ily esetekben megejtett lisztvizsgálat többnyire azzal az eredménnyel végződött, hogy a liszt jóminőségü és igy a liszt minősége nem lehet oka a kenyér élvezhetetlenségének, a legszélesebb körben leendő közhirrététel végett »a következőkre hivom fel alispán (polgármester) ur figyelmét: Az idei gabona különösen a rozs, a legtöbb esetben nyirkos volt, mikor az már őrlésre került, ezért a lisztet feldolgozás előtt tűzhely felett jól meg kell szárítani. Burgonyát rozsliszttel keverni nem szabad. A tengerilisztet dagasztás előtt mintegy 8—10 órával okvetetlenül nagyon forró vizzel kell leönteni. A viz annyi legyen, fiogy meglehetős hig pép keletkezzék. E pép edényben letakarva éjjen át, illetőleg 8—10 órán keresztül állva hagyandó azután azt a búzalisztből készült tésztához kell hozzáadni, azzal együtt átgyürni és a szokott módon keleszteni es megsütni. Az élesztő mennyiségének valamivel nagyobbnak kell lennie mint a tiszta búzalisztből készült kenyérnél. A tengerilísztből ilyképpen készült kenyér kifogástalan minőségű és remélem, hogy a fentiek figyelembevetele mellett a közönség részéről oly gyakran felmerült panaszok meg fognak szűnni. Budapest, 1921. január hó 25. A miniszter rendeletéből: Olvashatatlan aláírás s. k. miniszteri osztálytanácsos. 77j 1921. K. É. szám. Határozat. A közélelmezési m. kir. Miniszter urnák fenti számú rendeletét másolatban tudomás és miheztartás végett közlöm. Esztergom, 1921. február 6. Dr. Antóny s. k. polgármester. Esztergom vármegye alispánjától. Szám : 5691/1920. Tárgy: Esztergomnak határátlépési állomásként való kijelölése. Rendelet. Az I. fokú és helyi hatóságoknak. Tudomásulvétel végett közlöm, hogy Esztergom általános átkelési hely. Útlevelekkel és 24 órai érvénnyel bíró átkelési igazolványokkal az átkelés az Esztergom-Párkányt összekötő dunai hídon köznaponként délelőtt 8—10 és délután 3—4 óra között. Esztergom, 1920. december hó 14. Alispán h. Reviczky s. k. vm. h. főjegyző. M Tele{0D- ~ Távirat. ^ Amerika tárgyal Európa leszereléséről. Washington. Root, volt amerikai tengerészeti államtitkár, az elnökvál- tozas megtörténte után, Európába fog utazni, hogy Harding elnök képviseletében Európa kormányaival a leszerelés kérdéséről tárgyaljon. Bajor városokat akar megszállni az entente. Páris. A legfelsőbb tanács külön foglalkozott azokkal a katonai intézkedésekkel, amelyek akkor kerülnének végrehajtásra, ha Bajorország megtagadná a népőrségi szervezetek lefegyverzését. Megállapodás történt arra nézve, hogy ebben az esetben milyen bajor városokat szállana meg az entente. München nincsen a megszállásra kiszemelt városok között. Román-lengyel katonai szövetség készül. Bukarest. Románia és Lengyel- ország között katonai szövetségre vonatkozó tárgyalások folynak. A külföldiek kintasitása Csehországból. Prága. A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében Csehországból minden külföldi kiutasítandó, főként azok, akik ellen alapos a gyanú, hogy a népszámlálás eredményét a németek javára befolyásolhatják. Háromszázezer angol bányamunkást elbocsájtottak. London. Angliában a széntöbbter- melés miatt nyolcvannyolc szénbánya megszüntette az üzemet s közel háromszázezer munkást elbocsátottak. A széntultermelés következtében már az európai piacra is kínálnak amerikai szenet. Föllázadt az orosz kelet-tengeri flotta. Páris. Kopenhágán át Kronstadt- ból az orosz keleti tengeri flottában kitört nagyarányú lázadásokról érkezik -hir. A lázadók állítólag Pétervár ellen vonulnak. Briand gyanakodva néz Bajorországra. Páris. Briand a kamara bizottságában kijelentette, hogy a bajorországi forradalmi mozgolódások arra kényszerítik a szövetségeseket, hogy az ott történő eseményeket a legnagyobb figyelemmel kisérjék. Bolsevik merénylet a mexikói érsek ellen. Mexikó. A mexikói érsek legutóbb egyik szentbeszédében éles hangon támadta meg a bolsevikokat. Erre tegnap ismeretlen emberek gyújtó- bombát dobtak a püspök házára, mely a házat erősen megrongálta.
