Esztergom és Vidéke, 1921
1921 / 138. szám
XLIII. évfolyam 138. szám. Keresztény magyar sajtó Csütörtök, 1921. december 1 A hivatalos rész szerkesztője} Főraankatársi FEKETE REZSŐ. ViTÁL ISTVÁN, ÍJipttílajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. legjelenik hetenklnt háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁft* TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési * hirdetési dijak stb. küldendők. Gyakorlati politikaJ Valamely politikai irányzat tartóssága az életben felmutatható eredményektől és sikerektől függ. A legszebb jelszó is elhalványodik, a legerősebb meggyőződés is felőrlődik, ha nem valósítja meg a hozzátüzött reményt. Ha a kurzusnak gúnyolt fajvédelmi politikát ebből a szempontból nézzük, mint hirdetői és hívei, kénytelenek vagyunk némely fogyatkozását felfedni és annak pótlására azokat, akiket illet, felhívni. — „A kurzusnak“ elévülhetetlen érdeme, hogy sikerült neki egészséges irányba terelni a közszellemet. Megalkotta a nemzeti, a keresztény sajtót, mely a politika kérdéseit a magyarság legsajátosabb érdekeinek álláspontjából vitatja meg. Nagy dolog ez, mert hiszen végre is mindenben a szellem vezet, de mégsem minden. A gyakorlati politikának az élet közvetlen átformálásából is ki kell venni a maga részét. Az eszmék mellett a gazdasági kérdésekről sem szabad megfeledkeznie. Azt hisszük, hogy a legfontosabb fajvédelmi feladat az volna, hogy a magyarságot az idegen tőke elnyomása alól felszabadítsuk, gazdaságilag megerősítsük. Történtek ugyan e téren is szépigéretü kezdeményezések, de nem elegendő módon és nem minden téren. Itt a szövetkezeti mozgalomra gondolunk. A mi főbajunk az, hogy a közvetítő kereskedelem a legális üzlettől kezdve a láncolásig idegen kézen van s annak kereskedői hasznából a magyarság ki van zárva. Nyers terményeinket idegen veszi, idegen közvetíti; miénk az izzadás, a munka — az övé a nyereség. Látjuk, hogy a búzát, bort, burgonyát, gyümölcsöt stb. mind, de mind más ügynökösködi és vásárolja össze s mi keresztény magyarok csak robotoljuk az élet országutját anélkül, hogy le akarnánk, vagy le tudnánk hajolni az ut mellett heverő aranyért. Ennek azonban nem szabad igy maradni! Ha a magyar nép ur kiván lenni a maga portáján, mi sem fontosabb, minthogy szövetkezés u'ján a maga kereskedőjévé is váljék. Meg kell alakítani az értékesítő szövetkezeteket. Búzára, borra, gyapjúra, gyümölcsre. Minden megmozgatható keresztény tőke, minden tisztességes igyekezet, minden szakértelem egyesüljön a szövetkezetek zászlója alatt. Itt e helyen erre a munkára hívunk fel minden keresztény intézményt, társadalmi és gazdasági egyesületet. Az idei termelési év már elsikkadt a kezünkből, de a jövőre nézve fel lehet és fel kell készülni. m Hivatalos rész. « ____ E sztergom vármegye állandó választmányától. 5110. ai. 558. áll. vál./1921. szám. Esztergom város polgármest ér ének s a vármegye valamennyi községi elöljáróságának Hirdetmény. Esztergom vármegye háztartási alapjanak 1922. évi költségvetése az állandó választmány véleményes jelentésével a jelen hirdetménynek a Vármegyei Hivatalos Lapban való megjelenésétől számított 15 napra a vármegyei főjegyző irodájában közszemlére kitétetik. Amely idő alatt az egyes adózók a költségvetésre észrevételt tehetnek s azt hozzám beadhatják. Kelt Esztergomban, , Esztergom vármegye állandó választmányának az 1921. évi október hó 28. napján tartott ülésében. Palkovich s. k. alispán. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságától. 4561. ai. 605. kgy./1921. szám. Tárgy-; Vm. alispán előterjesztése Esztergom varmegye törvényhatósága által a fogadó, vendéglő stb. iparokról szóló 4843/1914. sz. alatt hozott vm. szabályrendelet módosítása tárgyában. Határozat. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága tekintettel arra, hogy a háború alatt és óta a fogadók, vendéglők stb. tisztasága elhanyagoltatott, a fehérneműek elkopván, újakkal nem pótoltattak, a vendégszobák elférgesedtek s ez által nagyban veszélyeztetik a közegészséget, az alispáni előterjesztés elfogadásával a 4343/1914. sz. a. hozott szabályrendeletét a következőkép módosítja, illetve egészíti ki. Az 5. §-hoz a következő rendelkezés szúrandó ; „A vendégszobák minden 4—5 évben újra festendők, vagy minden évben kétszer kimeszelendők. A használt ágyneműek kimo- sandók úgy, hogy minden új vendég frissen mosott ágyneműt kapjon. A szobákban esetleg található férgek (poloska, tetű stb.) kiir- tandók. A szoba padlója hetenként legalább egyszer felsurolandó. A klozettek vizöblitő készüléké működőképes állapotban tartandó. A 17. §. első bekezdése után második bekezdés gyanánt a következő beszúrás esz- közlendő ; „A szobákban a helyiség nagyságához mérten egy vagy több hygienikus köpőcsésze helyezendő el. Ugyanazon §. 2-ik bekezdése után negyedik bekezdés gyanánt a következők veendők fel: Tilos a már egyszer használt asztalkendőt kimosás nélkül uj vendégnek teríteni. Minden vendégnek használatban uj papír szalvétát kell adni. A 18. §. azon szavai után, „aki a 17. §- bán“, a következő beszúrás eszközlendő : „és 5. §-ban“. Mely határozatát a Vm. Hiv. Lapban azzal rendeli meghirdetni, hogy jogában áll ellene bárkinek a megjelenés utáni 8-ik naptól számitott 15 nap alatt a vármegye alispánjánál beadandó és a m. kir. munkaügyi i és népjóléti miniszter úrhoz intézendő feleb- bezéssel élni. Kelt Esztergomban a vármegye törvény- hatósági bizottságának 1921. évi október hó 29. napján tartott rendkívüli ülésében. Kiadta ; Reviczky s. k. vm. b. főjegyző. Eljegyzés. Klátik Károly gyümölcskereskedő, eljegyezte Csem- niczky Margitkát Lábatlanról. Halálozás. Mihalik Antal f. évi november 29 én életének 60 ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése ma, csütörtök délután fél 4 órakor lesz Szentgyörgymezőn a Sánc-uccai gyászházból. A Kath. Kör hangversenye, mely f. hó 26. és 27-re volt tervezve, december hó 3. és 4-én lesz megtartva. Az esték színvonalát csak emelni fogja a betegségéből felgyógyult művésznőnek, Szilagyi Rózsinak fellépte, ki táviratilag jelentette be jövetelét a rendezőségnek. Az estélyek iránt városszerte nagy az érdeklődés. Jegyek még kaphatók Brutsy Gyula ur üzletében. Padányi Andor névestélye. Esztergom bankettörténelmében nagyon vissza kell forgatnunk a lapokat, amig csak hasonlót is találunk a keddi Padányi banketthez. Régen, jobb, csendesebb, rendezettebb viszonyok között egyszer volt boldogult Horánszky Nándor tiszteletére arányaiban hasonló bankett Esztergomban. Most, amikor mindenki lelke tele van keserűséggel, amikor mindenkinek faj valami, amikor csak sóhajunk szálhat az ország kétharmadába, amikor Rákóczi kurucaiként keservünkben fakadt dalba zengünk imát: most érezte Esztergom város közönsége azt, hogy szerény, de annal buzditóbb, törhetlen hazafiság- tól izzó, mélységes vallásosságtól áthatott lelkű embert, egész férfit veszített Padányi Andorban. Amig,itt volt, nem volt a társadalomnak olyan jóravaló törekvése, amelyet ne támogatott volna leikének egész, nagy erejevel. És ezt az odaadó társadalmi munkát köszönte meg Esztergom város közönsége, amikor társadalmának minden rétege nagy számmal jelent meg a turista egyesület által rendezett néves'élyen. Nem a mulatni vágyó, hanem a belső tartalmat kere°ő, nem a konvencionális vacsorázó, hanem tiszteletet adó, de tiszteletet meg is érdemlő közönsége ült bár szerény, de annál ünnepélyesebb vacsorához a Mdgyar Király nagy- i termében, hogy lerója tiszteletét, beEÜŐfizetési áraki egy évre . 120 K., félévre , . 80 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K Egyes szám ára: hétköznap 1 kor,, vasárnap 2 kor. Kéziratot nem adunk vissza. csülését, ragaszkodását, szeretetét Padányi Andorral szemben. Nem a turista egyesület, a dalárda iránt mindenkor tapasztalt rokonszenv, hanem Padányi nemes személye iránt érzett tisztelet hozta össze Esztergom város közönségét kedden este. A bankett várakozáson felül sikerült. Városunk minden társadalmi osztályából körülbelül 200-an vettek részt az ünnepi banketton. Az első szónok a turista egyesület és a város nevében dr. Antóny Béla polgármester volt, aki remek beszéd kíséretében nyújtotta át Padányinak — azt hisszük — értékes ajándékul azt a feliratot, amelyet Nadier István tanitóképezdei tanár szerkesztett meg, a vallás és közoktatásügyi rn. kir. miniszterhez, amelyben Esztergom minden egyesülete kérte a minisztert, hogy vonja vissza előléptető áthelyezési rendeletét. Sajnos a kérelem nem teljesült. Második szónok Palkovich László alispán volt, aki Padányi vármegyei érdemeit méltatta, valóban a kifejtett nemes munkához méltó szavakban. Szölgyémy Gyula igazgató-tanitó, Esztergom város tanítósága nevében üdvözölte a népszerű kir. tanfelügyelőt és utána megszűnt minden tányér csörömpölés, beszélgetés, csend lett. Padányi emelkedett szólásra. Elhárítva magától minden érdemet köszönte meg a figyelmet, de most is, mint mindég gyönyörű perspektíváját nyújtotta magyar és keresztény lelkének. A sokszor tetszéssel félbeszakított beszédet orkánszerű taps és éljenzés követte. Végül Vitái István éltette Esztergom város minden szépért és jóért lelkesedő közönségét a turista egyesület nevében. A vacsora alatt és után a Turista Dalárda, amely még a vacsora előtt szerenáddal lepte meg elnökét: Padányi Andort, remek dalokkal szórakoztatta az ünneplő közönséget. Padányi rendkívüli népszerűségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy számos hölgy is részt vett a banketton. — Nagyon szeretnék, ha ezen halvány színekkel ecsetelt ünnepély hire eljutna a legilletékesebb fórumhoz is, ahol Esztergom város osztatlan óhaja nem talált annak idején meghallgattaíást. Mi egy értékes férfit és Padányi megértő közönséget veszített. Kongregációi gyűlés. A Tanult Férfiak iMária-Kongregációja f. évi december hó 2. napján, pénteken d. u. 3/é7 órakor tartja rendes gyűlését a főgimn. fizikai termében. Szives megjelénést kér a vezetőség. Közgyűlés. Az Ébredő Magyarok Esztergomi Csoportja f. évi december hó 4-én d. e. fél 11 órakor tartja évzáró közgyűlését a Magyar Király szálloda nagytermében a Következő HÍREK.
