Esztergom és Vidéke, 1921

1921 / 112. szám

XLHI. évfolyam 112. szám. Keresztény magyar sajtó. Vasárnap, 1921. október 2. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs i VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. megjelenik faetenkint háromszor, kedden, csütörtökön ós vasárnap. Előfizetési árakt egy évre . 120 K., félévre . . 80 K. negyedévre 30 K., egy hóra , 10 K, Egyes szám árat hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Pártpolitika „Justitia est regnorum fundamen­tum“. „Az igazságosság a birodal­mak alapja“. Ez a mély értelmű föl- irás pompázott a bécsi Burg egyik kapuján, amely mellett bizony nem egy államférfiunk haladt el, anélkül, hogy e felírás tanúságait megszívlelte volna. Újabb politikusaink javarésze, még hozzá homo novus, akiknek régente nem igen volt alkalma ezt a feliratot látni és tartalma fölött gondolkodni. Ez a bizonyos igazságosság három­féle : osztó, melynek értelmében az állam a közjavakban mindenkit ré szesit s a vezető pozíciókat nem protekció, hanem erkölcsi és szellemi rátermettség szerint tölti be, kölcsö­nös, vagyis az, hogy egyik honpol­gárt a másik zsebében vajkálni nem engedi, hanem a gyöngéket és ügye- fogyottakat a hatalmasokkal szemben megvédi, végül büntető, amely abban áll, hogy az állam az igazságosság ellen vétőkkel a törvény szigorát ki­vétel kizárásával egyformán érezteti. Valljuk meg őszintén, hogy a Jus­titia istenasszonya hazánkban soha nagyon otthonosan nem érezhette magát. 1848. előtt a törvény különb séget tett nemes és nem-nemes kö­zött. Az adó s a deres intézménye csak a jobbágyok részére létezett, a kutyabőrös urak részére nem. A li­berális korszak gazdasági elvei az uzsorások, népnyúzok, a szatócsok boldogulási lehetőségét tartották szem előtt; a fogyasztó közönség a másod­rendű polgárok kategóriájába lévén sorozva, arra volt kárhoztatva, hogy fizessen, mint a köles. A vezető állá­sokba rendszerint tökfilkókat ültettek és mig a kis tolvajokat buzgón fel­akasztották, a nagy gazembereket futni engedték. Minden országban ahol az igazsá­gosság erénye veszendőbe megy, elébb- utóbb a pártélet rákfenéje harapódzik el s a közéletet teljesen megfertőzted. Miért? Egyszerűen azért, mert ha a törvény őrei gyöngék, az emberek pártszövetkezeiekbe tömörülnek, ame­lyek kereteiben a protekció s az össze köttetés sokkal jobban biztosítják érdekeiket, mint minden törvény. Magyarország politikai pártjai soha sem folytattak elvi harcokat, hanem minden párt fogott egy nagyfejü mu­must, akik elvi harcok őrve alatt saját érvényesülésük kedvéért veszekedtek egymással. Innen van, hogy egyik­másik politikusunk minden lehető pártba beállt s amint észrevette, hogy kilátásai csökkennek, menten odébb is állt. A pártok programmjaikban minden jót Ígérnek, de Ígéreteikből és korrupció. rendszerint semmit meg nem valósí­tanak, mert a pártkeretek nem eszmé­ket, hanem a párttagok politikai érvényesülését, hatalmát és meggaz­dagodását szolgálják. A nemzetgyűlési pártok kölcsönös viszonya a jelenben is csak az, ami régen volt, azzal a különbséggel, hogy a keresztény párt a városok népére, a kisgazdapárt ellenben a falura, vagyis a termelőkre támaszkodik. A két párt írott programmja lényegesen nem különbözik egymástól; a vezetők hatalmi törekvései azok, amelyek voltak régen, de a két pártot ez egy­szer áthidalhatatlan ellentét választja el éppen a jelen legaktuálisabb kér­désében : a drágaság letörésének kér­désében. A keresztény párt a városi iakosság képviselője lévén, drágaság­ellenes ; a másik, a termelő kisgazda- párt természetesen drágaságpárti; mi­vel pedig a kormány a kisgazdapártra támaszkodik, a drágaság elien nem tehet semmit. A drágaság letörése érdekében folytatott ankétozás tisztán porhintés a buták és a könnyenhivők szemébe. A keresztény párt ellenzékbe nem fog menni a drágaság miatt, mivel ez hatalmi érdekeivel ellenkezik. Beéri szelíd böstörködéssel. Te pedig városi polgár fizess; amig utolsó ingedet el nem adtad. A nemzetgyűlési honatyák közben minden lehetőt megtesznek, hogy egy­mást mennél alaposabban lejárassák. S 'ez, hála nyelvelő képességeiknek, oly alaposan sikerült, hogy legnagyobb részük hitelét vesztett hamis próféta színében tündököl az ország színe előtt. Ma-holnap gyanús lesz minden ember, aki a politika küzdőterére lép. Jellemes és becsületes ugyanazt fogja mondani, ha azt kérdik tőle politikus-e, amit Ámosz próféta felelt: „nem va­gyok én hamis próféta, hanem ökör­hajcsár“. A parlament nem lesz más, mint üres szájhősök, hazug távszóno­kok tülekedő helye, a közéleti korrup­ció melegágya, a társadalmi béke, a nemzeti eszme, a legnagyobb és boldo­gabb Magyarország sírja, amelynek bejárata fölé Dante poklának felírását kellene függeszteni: Lasciate ogni speranza. É—e. Hiszek egy Istenben, hiszek egy házában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. S Hivatalos rész. S Esztergom vármegye alispánjától. 3621/1931. szám. Tárgy : Nyílt közkutaknak fedő szerkezettel való ellátása. Sendetet. Valamennyi I.foku és helyhatóságnak. Az a tapasztalat, hogy az országszerte használatban levő nyitott kutakba szennyező, sőt esetleg fertőző anyag juthat és hogy ezek a kutak közbiztonsági tekintetben is aggoda­lomra adnak okot, olyan szerkezetek feltalá­lására és alkalmazására adnak ösztönt, ame­lyek a jelzett bajok ellen orvoslást nyújthat­nak. Hasonló célt szolgál Füstös Birtalan kiskunmajsai jegyző kutfedő szerkezete is, mely az országos közegészségügyi tanács véleménye szerint a nyitott kutakkal járó némely veszedelmet csökkenti, illetve elhárí­tani alkalmas. Több helyen tett tapasztalat szerint e kút fedőszerkezet azonfelül kényel­mesnek és tartósnak is bizonyult. Midőn ezen szabadalmazott kút szerkezetre figyelmüket felhívom annak használatát a magam részéről is ajánlom. Közelebbi felvilágosítással a jegyzők orszá­gos árvaház egyesülete vagy a szabadalom tulajdonos jegyző szolgál. Esztergom, 1921. szept. 16. Palkovich s. k. alispán. Esztergom vármegye alispánjától. 4793/1921. szám. Tárgy: Valent József politikai fogoly f. évi szeptember hó 10-ról 11-ére eső éjjel az egri irg. kórházból megszökött. A szökés útiránya a cseh demarkációnális határ arneny- nyiben nevezett Gőmör m. illetőségű és cseh megszállott területen Korlat községben lakik. Sörözés. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. Utasítom Cimet, hogy fentnevezettet az alábbi személyleirás alapján hatósága terüle­tén sürgősen nyomozza, feltalálása esetén őrizetbe vetele iránt intézkedjen és Heves vármegye alispánját 14479 számra táviratilag értesítse. Személyleirása: Született 1895. szül és iletőségi helye Várgede Gömör m. feledi járás, lakhelye Korlát, Nógrád m. vallása ág. ev. nőtlen, nyelviismerete magyar és orosz, 265 cm. magas, arca kerek, haja barna, hagyma­kereskedő. Esztergom, 1921. szept. 20. Palkdvich s. k. alispán. Esztergom vármegye alispánjától. 4027/1921. szám. Tárgy: Szénkéneg szükséglet fedezése. Bendelet a helyi hatóságokhoz. Tudomásul vétel és hatósága területén leendő széleskörű közhirrététel végett érte­sítem, hogy Piszkén az ott felállított szén­kéneg raktárban szénkéneg kapható. A meg­rendelés is ott eszközlendő ezidő szerint az alábbi árak mellett; 100 kgr. szénkéneg ára . . 3500 kor. hordó biztosíték .... 1200 „ A raktár kezelőség ezen kívül felszámíthat a megrendelő terhére kezelési költség címén mm.-két 25 koionát. A hordók használata egy hónapig díjmen­tes, azután minden hordó után havonkint 50 korona használati dij fizetendő. A szénkéneg a bizományi szénkéneg rak­tárakból az államkincstár tulajdonát képező hordókban szállittatik, és igy a szénkéneges hordók csak kölcsön adatnak ki sértetlen és hibátlan állapotban, és ugyanilyen állapot­ban és bérmentve szállítandó vissza a kiszol­gáltató raktárnak. Miután az 1200 korona hordó biztosíték beszerzési árat nem fedezi, abban az eset­ben ha az igénybevevő nem szállíthatja vissza, a hordó biztosíték és a hordó mindenkori ára közötti különbözeiét pótlólag még megtéríteni köteles lesz. Hogy a jövőre a szénkéneg ellátás zavar­talansága biztositassék, közlendő a szőlő- birtokosokkal az is, hogy a jövő tavaszi szükségletüket lehetőleg f. évi december hó 1-ig, jövő őszi szükségletüket pedig május hó 1-ig jelentsék be fenti raktár felügyelő­ségnél. Esztergom, 1921. aug. hó 18. Alispán szabads.. Reviczky s. k. vm. b, főjegyző. Ellátatlanok névsora. ül. közlemény. Hunyady ucca: Bádi Ferenc kő­műves 3, özv. Dómján Ádámné napsz. 2, Czvikk Márton napsz. 7, özv. Botka Ferencné takarító 1, id. Kemenczik János napsz. 1, Pálfi Mik- lósné bejáró 2, Ottlik Györgyné napsz. 5, Szokob Jánosné kőműves 2, Locski Józsefné názt. 2, Móczik Mihály napsz. 3, Tóth János ucca- seprő 5, Móczik János napsz. 3, Sáska István rokkant 4, Nagy Ig- nácné mag. 4, özv. Erős Istvánná napsz. 1, Móczik József napsz. 2, Tóth Tamás uccaseprő 3, Petrás Já­nos hegyőr 3, Malejovics Anasztáz szabó s. 3. Iskola-ucca: özv. Nagy Jánosné napsz. 2, Rabli Antal napsz. 3, Rich- tarik István napsz. 4. Kovács-ucca: özv. Nyéki Andrásnó háztt. 3. Káptalan-tér: özv. Mészáros Kál­mánná nyugd. 4, Csaba Mihályné magánzó 1. Mező-út: ifj. Csatkai Mihály napsz. 3. Major-tér: Gere András napsz. 4, Dornics György cipész 5, Szatmári József kékfestő 3, Eggedi Imre festő s. 10. Molnár-sor: Markó Ferenc hidőr 2, Imelyi Géza pincér 2 Baranyai Zsig- mond szabó 5, Igali János géplaka- katos 4, Ray Gáspár szabó 4, Szo­kob József kőm. 4, özv. Szedmer A mai avám An« O 1»

Next

/
Oldalképek
Tartalom