Esztergom és Vidéke, 1921

1912 / 14. szám

XLII!. évfolyam 14. szám. Keresztény magyar sajtó. Szerda, 1921. február 2 Esztergom vármegye hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., nova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VíTÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Magyar Jövő. (V. I.) Sok és változatos sorsot szánt már nekünk a végzet és még többet jósoltak ellenségeink, mely azonban ha ideig-óráig be is teljese­dett és már-már a megsemmisülés sötét ürege tátongott felénk — újra talpra állottunk. Bátran mondhatjuk, hogy megsemmisüléssel vivott gi­gászi harcokban edzettük magunkat es lettünk nagyokká. A négy évig tartó világháború összes borzalmai sem birták meg­törni energiánkat, belső bomlást kel­lett közénk becsempészni, hogy tár­sadalmilag hasonuljunk meg és igy tegyük lehetetlenné hadseregünket* az általános felfordulással. És mű­vünk hatalmasan sikerült — elvesz­tettük 1000 éves országunk két­harmadát. Ez a mostani férfikorban lévő generáció bűne és annak köte­lessége a visszaszerzés munkája is. Mi nem nyugodhatunk meg addig minden ratifikáció ellenére sem, amig országunk nem lesz egészben a mienk. Ha az elnyomott magyarság egyik képviselőjének volt bátorsága a cseh parlamentben papirrongynak nevezni a trianoni békeszerződést, minek tekintsük akkor mi, akik sza­badok vagyunk ? Nekünk erkölcsi kötelességünk beleedzeni lelkűnkbe a visszaszerzés vágyát, készen kell lennünk minden pillanatban erre, de ez még nem elég. Gondoskod­nunk kell az ország megtartásáról is. Úgy kell nevelnünk mindkét nem­beli ifjúságunkat, hogy az nevelteté­sénél fogva erős nemzeti érzéstől áthatva magas kultúrával a jövőben képes legyen meg is tartani az or­szágot és azt a Magyar Jövő tűzte ki célul maga elé. Munkás, kemény- akaratú nemzedéket kell nevelnünk menten minden léhaságtól. Nem egy, kiváltságos osztály ifjúságának nevel­tetéséről van itten szó. A nemzeti nevelésnek intenzívnek kell lennie a munkás gyermekétől kezdve a felső tízezrek gyermekéig. A Magyar Jövő fényesen oldja meg feladatát. Ifjúsági irodalmat te­remt meg és mindenkinek azt nyújtja, amire annak szüksége van. Irodal­mat teremt meg a falusi földmives- ifjuság számára is, amely eddig tel­jesen el volt hanyagolva. De nem­csak irodalom útján óhajtja szolgálni a magyar ifjúság ügyét, hanem fej­leszteni kívánja az ifjúságot a kul­túra minden eszközével. Megszeret­teti vele a művészetet és ezáltal már is elvonja a káros befolyások elől. Az ily nemes cél szolgálatában he­lyet kell foglalnia mindenkinek, akinek érzéke van az ifjúság he­lyes nevelése iránt. Áldozatot kell hoznia mindenkinek, akinek szivén fekszik az ország jövő sorsa. Akik pedig közömbösek, azokat minden erkölcsi eszközzel kényszeríteni kell az áldozatra. Ily módon leszünk képesek Ma­gyarország fennállását biztosítani. Ez lesz az a hatalmas bástya, amely útját állandja majd mindenkor annak a nagyon szomorú folyamatnak, amelyet a Gallileisták űztek és amely oly rettenetes következményekben nyilvánult meg a közelmúltban. Hivatalos rész. §5 Esztergomi járás föszolgabirájától. 2823/1920. szám. Pályázati hirdetmény. Esztergom vármegye esztergomi járásához tartozó csolnoki körjegyzőségben lemondás folytán megüresedett segédjegyzői állásra pá­lyázatot hirdetek. Az állás javadalma a következő : Csolnok községtől természetbeni lakas és fűtés, évi fizetés 400 korona. Jóváhagyás esetén 3600 korona működési pótlék. Dág községtől : Évi fizetés 200 korona, ál­lami fizetés kiegészítés 1000 kor., drágasági pótlék 4800 korona, háborús pótlék 1200 ko­rona. Felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t.-c. 6. §-a, illetve az 1900 XX. t.-c. 3. §-ában előirf minősítést és az eddigi alkalmaztatást igazoló okmányokkal kellően felsorolt pályá­zati kérvényeket hozzam 1921. évi február hó 10.-ig annyival is inkább nyújtsák be, mert a később érkezőket figyelembe venni nem fogom. A választás határidejét február hó 16-ik napjának d. e. 9 órájára tűzöm ki. Esztergom, 1921. évi január hó 22.-én­Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság. Hirdetmény. A m. kir. állami rendőrség esztergomi ka- tánysága kebelében egy uj bejelentő hivatal állíttatott fel. Ennek folyamanyaként Eszter­gom város területén tartózkodó összes sze­mélyek (úgy állandóan, mint ideiglenesen itt tartózkodók) újból bejelentendők lesznek. Hogy a város közönsége a felesleges idő pa­zarlástól és utánjárásoktól megóvassek, rend­őrök lettek megbízva, akik házrol-házra járva a bejelentő lapokat a helyszínén kitöltik és azt a családfő, a házigazda, vagy házfel­ügyelő aláirja s igy a bejegyzett adatok he­lyességéért felelős. Egyes bejelentő lapért 2 korona dij fize­tendő. Az újonnan felállított bejelentő hivatal na­ponta reggel 9 órától 12-ig, a felek rendel­kezésére all. Értesitetik a város közönsége, hogy f. évi február hó 7.-ik napjától be és kijelentő lapokat egyes rendőröknél is kap­hatnak, a kitöltött be és kijelentő lapok is ugyanott leadhatók, ahonnan azutan az őrs fogja a bejelentő hivatalba továbbítani. A bejelentő hivatal bárki kívánságára 1 korona dij lefizetése mellett bárki lakcímét kiadja. Felhívom a város közönségét, hogy min­den alkalommal a kötelező bejelentést el ne mulassza, annál is inkább mert ellen esetben az 1914. évi 5112. számú B. M. rendelet 3. §-a alapján két havi elzárással és 600 koro­náig terjedhető pénzbüntetéssel fgg sujtatni. A szálló tulajdonosok felhivatnak, hogy a bejelentő lapok átvétele végett az államrend­őrkapitányság bejelentő hivatalában (4. sz. ajtó) folyó évi február hó 7. napján jelent­kezzenek. Esztergom, 1921. január hó 24.-én. Államrendőrkapitányság. Esztergom szab. kir. város tanácsától. 11.151/1920. tan. szám. Hirdetmény. A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló 1920. XVIII. t.-c. alapján a mezőgazdasági bizottsági tagokat választók névjegyzékének közzététele tárgyában. Értesítem a mezőgazdasági munkásokat, cselédeket, az említett t.-c. 4. §-ában felsorolt 10-nel, 30-nál, 100-nál kisebb, illetve 100 kát. holdnál nagyobb birtokok haszonélvezőit, végül a gazdatiszteket és a szoros értelem­ben vett mezőgazdasági alkalmazottakat, hogy az Esztergom szab. kir. város területére meg­alakítandó mezőgazdasági bizottság tagjainak választására jogosultak névjegyzéke elkészült és 1921. évi február hó 1.-től »számított 15 napra (bezárólag febr. 15.-nek déli 12 órá­jáig) a városházán a kiadóhivatalban köz­szemlére kitétetett és a fentebb említett érde­keltek által a hivatalos órák alatt délelőtt 8—12 óráig megtekinthető. Az összeírás ellen az érdekeltek a város polgármesteréhez f. évi február hó 15.-nek délelőtt 12 órájáig írásban benyújtható fel­szólamlással élhetnek. Esztergom, 1921. január 31. Esztergom szab. kir. város tanácsának kiküldetésében : Osváth s. k. városi főjegyző. Búcsút mondott Románia az Erdős-Kárpátoknak. Prága, A cseh-román határ vég­leges megállapítására kiküldött bizott­ság elvi megállapodása szerint az Erdős Kárpátok egyetlen faluját sem fogják Romániához csatolni. A bolsevikiek vérengzése. Bécs. A Lenin elleni legutóbbi me­rényletnek 48 halottja és sebesültje volt. Két nappal később az igazság­ügyi rendkívüli bizottság elrendelte, hogy a börtönökből sorshúzás utján 48 foglyot válasszanak ki. A foglyo­kat nyomban agyonlőtték. Pasics súlyos beteg. Belgrádi. Pasics miniszterelnököt, amikor szombaton a nemzetgyűlés ülésére készült, hirtelen rosszullét fogta el. Eszméletlen állapotban ágybafektették és most súlyos bete­gen fekszik. Népszavazás Sziléziában. Berlin. A német külügyminiszter a Wolff-ügynökség számára adott in­terjúban kijelentette, hogy a felső­sziléziai népszavazás kilátásai Német­országra kedvezőek. Az entente lefoglalja a német vámokat. Páris. A katonai jegyzékkel egy­idejűleg elküldötték a német kor­mánynak a jóvátételről szóló jegy­zéket is. A jegyzék a már ismeretes negyvenkétévi részletfizetés megálla­pításán kivtil azt a tilalmat tartal­mazza, hogy Németországnak a jó- vátételi bizottság beleegyezése nélkül nem szabad határain kívül pénzügyi műveleteket keresztülvinnie. A rész­letfizetések biztosításául a jóvátételi bizottság lefoglalja a német vámjö­vedelmeket. Négy magyar tisztet halálra Ítéltek a csehek. Miskolc. A kassai katonai biróság négy halálos Ítéletet hozott. Az el­ítéltek mind volt magyar tisztek. Egyikük, Lindner, a 34. gyalogezred­ben volt ezredes. Őt és öt tiszttársát a csehek kémkedés gyanúja miatt már háromnegyed évvel ezelőtt le­tartóztatták. Az Ítélet az egész Fel­vidéken nagy megdöbbenést keltett. A cseh és szerb megállapodás a nyugat-magyarországi kér­désben. Zágráb. Itteni politikai körök ér­tesülése szerint a cseh-szerb szerző­dés azokon a katonai kényszerintéz­kedéseken kívül, amelyeket Magyar- ország ellen akkor léptetnének életbe, ha Magyarország a trianoni szerző­dést hiánytalanul meg nem tartaná, külön rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha Magyarország az Ausztriá­nak Ítélt nyugat-magyarországi terü­letet nem volna hajlandó önként ki­üríteni. Magyarországot ebben az esetben cseh és jugoszláv csapatok szállnák meg. A cseh csapatok elő­nyomulásának vonala Pozsony— Komárom — Salgótarján — Miskolc volna. Telelőn. - Távirat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom