Esztergom és Vidéke, 1921

1921 / 89. szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja, XLHI. évfolyam 89. szám. Keresztény magyar sajtó, Vasárnap, 1921. augusztus 7. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési * hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatársi FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K„ félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K, Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. ■i Szeret,... nem szeret,... szeret, . . . nem szeret, játszik Zü­rich, ó nem a pásztortáska levelével, hanem a magyar korona értékével. Nagyon szeszélyes, szemtelenül ön­hitt és előkelő egy hölgy lehet az a Zürich. Ha bal lábbal kel fel az ő finom svájci arany frankokkal kisely- mezett ágyából, akkor ad egy koro­náért két és fél centimest is, (ejnye, de gálánt), ha pedig migrainje van, akkor egy ideges ajkmozdulattal ke­serűen lemosolyogja a mi Hegedűs­féle hullámunkat és ettől a mandu­lás mosolytól hanyat-homlok „esik“ a korona és menekül a „hullám“ is, hogy még nagyobb „hullámot“ ver­jen a drágaság. Hogy mi történik őnagyságával az utóbbi időben, az pontosan meg nein állapítható, de az egy bizonyos, hogy Hegedűstől egy kicsit meg­vonta a kegyeit. Vagy talán nem is itt van a hiba ? Talán azokat az ura­kat nem szenvedheti, akik oly na­gyon magyar miniszterek akarnak lenni és labdáznak a magyar élettel, hogy egy-két napos szenzáción tőkét gyűjtsenek az^ ő kis egyéni érvénye­sülésükhöz? Őnagysága nagyon ké­nyes, mert sértésnek veszi a törtető urak „handa-bandaházi-beniczky rup- pert-rasssayázásait“ és ilyenkor el sápad az arca, megremegnek orrcim- pái s egy hisztériás sikollyal kijelenti : „a magyar korona húsz centimest esik.“ És széjjel viszi az egész vilá­gon a drót őnagysága hatalmi kije­lentését és hiába csinál aznap akárki akármit, a magyar korona „esett“ a bécsi és a budapesti tőzsde baissre játszó hiénái örömmámorban úsznak és fogy a magyar erő. De elmúlik ezek öröme is. A szerzációk elsimul­nak, Beniczky is, Ruppert, Andaházy és Rassay is rájön utólag, hogy még sem lett miniszter, pedig akart, az eső áldást hint a magyar rögre és terméssé, kenyérré, értékké dagad a munka és az erő. S az aranynyoszo- lyáju svájci dáma meglátja a nap- barnitotta dolgos magyart, figyeli egy ideig, a kezével már emeli a szá­mot és mosoly cikkázik végig az ar­cán, mikor lendül a kasza. S amint nőnek a kalászkeresztek, úgy nőnek a mosolygós asszony szájában a zü richi számok. De meddig ? Ismét mi­niszter akar lenni az egyik képviselő ur s akkor ismét hisztériát kap őnagy­sága ? Nem nagy baj, csak dőljön a kalász és izzadjon termést a ma­gyar rög. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország menyország. Nyári erkölcsök! (f) Hát vannak az erkölcsök te­rén is évszakok?... Persze, hogy vannak 1.. . Az erkölcs kizárólagos emberi tulajdonság s az ember tu­lajdonságaiban alkalmazkodik a kör­nyezethez, alkalmazkodik sok egye­ben kívül a szokatlan nyári hőség­hez is. Németül azt mondják, hogy Gewohnheitsthier az ember; tényleg sok mindenféléhez hozzászokik, leg­nehezebben a keresztény erkölcshöz, mert ez a lélek vértezete a test állati ösztönével szemben. Minden destrukció az embernek ezt a gyengeségét használta és hasz­nálja ki a maga romboló céljaira s teszi ezt annyira meggyőző érvekkel, oly tetszetős módon, annyi termé­szetességgel, hogy eszükbe sem jut még a legszebb, legépebb lelkeknek sem a támadás ellen való védekezés. Ugyan ki ütközik meg most a szo­katlan nagy hőségben azon a ked­ves, ártatlan, vonzó képen, amit az öreg Duna annyi változásban nyújt szegett partján végig, — mondjuk — Komáromtól Esztergomon át Bajáig J... Strand !.. . van-e ennél szalonképe­sebb műszava a zamatos magyar­nyelv szótárának s van-e ennél tar­talmasabb fogalma bármely gyökere­sen magyar kifejezésnek ? 1 ... És a magyar meg is szokta, meg is sze­rette, annyira magáévá tette, mint a ghettó többi nemes hajtásait, sőt — lefoglalta már a keresztény kur­zus számára is, kisajátította, meg­tette a keresztény morál a keresz­tény világnézet paradicsomának és I lángpallossal hajtja ki belőle az oda nem való zsidót!. .. Risum teneatis amici 1 . . . klasz- szikus nyelven mondom, hogy — nevessetek barátaim, mert hiszen a nekünk állított kelepcéből kergetjük ki azt a fajzatot, amelyet mindig ha­ragra ingerelt a keresztény morál, nem tudta befogadni két évezreden keresztül! . . . Csodálom, hogy annyi remekbe készült kelepcében vergőd­tünk már az utolsó háromnegyed századon át, amióta reá bírtuk köz­életünk, politikánk, irodalmunk, mű­vészetünk — és erkölcsiségünk föl- frissitését ezekre a gerjesztő kozmo politákon s még sem ismerünk rá a teljesen az ő Ízlésükre valló remekre — a strandra ! . . . Én mérget veszek rá, hogy 6 éves kortól 80 éves korig minden tisztes­séges keresztény lánykát, asszonyt és matrónát ma még megölné a szé­gyen, ha a strandon kivtil úgy kel­lene megjelennie vegyes társaság előtf, mint ahogyan ott a strandon szeméremérzetének legkisebb meg­zavarása nélkül megjelenik! . . . Mit gondolnak barátaim, szüksége van-e a keresztény társadalomnak a sze­méremérzetre, vagy nincsen ? . . . És ha igen, meddig szorul majd a sze­méremérzetnek ezen beállt süketsége tisztán a strandra ! ? j|| Teleíoa.- Távirat. j|| Kivonulnak Marokkóból a spa­nyol csapatok. Bécs. Marokkóban most kitört lá­zadás egyre terjed s a spanyolok újabb és újabb vereségeket szenved­tek. A spanyolok helyzete annyira megrendült, hogy illetékes helyen valószínűnek tartják, hogy egyáltalán nem maradhatnak meg Marokkóban. A szerb kommunisták akna­munkája. Belgrád. Tegnap letartóztattak itt egy kommunistát, akinek kilétét még nem sikerült megállapítani. Azt val­lotta, hogy Pribicsevics belügymi nisztert akarta meggyilkolni és Sán­dor régens ellen is uj merénylet van készülőben, amely mindenesetre sike­rülni fog. A szerb kormány tagjai közül az utóbbi időben öten fenye­gető levelet kaptak ezzel a szöveg­gel : Halálra van Ítélve 1 A merény­lők Moszkvában a szovjet-kormány­tól megkapták a szükséges pénzt és a papírokat, hogy Belgrádba utaz­hassanak. Magyarország és az olasz-jugoszláv egyezmény Róma. Scioglia volt miniszter a szenátusban kijelentette, hogy javas­latot tesz arra nézve, hogy a pal- lanzai egyezménybe Olaszország és Jugoszlávia közé vegyék be Magyar- országot is. Magyarország részvétele az egyezményben rendkívül döntő fontosságú volna kereskedelmi és politikai tekintetben. Fiume kereske­delme egészen Magyarországtól függ és végeredményben Magyarország­nak köszönhet mindent. Ezért szük­séges, hogy Magyarország is szere­peljen az egyezményben. Pogromm Oroszországban. Varsó. Az orosz nép béketűrése véget ért. A lakosság véres kegyet­lenséggel áll bosszút szenvedéseiért s kormányzóságokszerte folyik a zsidó­üldözés. Poweli kormányzóságban volt a legnagyobb öldöklés, hol 1000 zsidót öltek meg. A perkowi kerü­letben a parasztok megszállták a va­súti vonalakat s a kommunista vezé­reket legyilkolták. A permi kormány­zóságban a választásoknál egy kom­munista sem győzött. A lakosság ennek örömére nagy hálaadó isten­tiszteletet rendezett. — Az elnyo­mott vallási érzés mindenütt fellán­golóban van. A legutóbbi moszkvai körmeneten 170 ezer ember vett részt. Tüntetések Horvátországban a kommunisták ellen, Grác. Eszéken nagy tüntetések voltak a kommunisták ellen. A kom­munista munkásotthon elé nagy em­bertömeg vonult és teljesen szétrom­bolta az épületet. Horvátország más vidéki városaiban is kommunistaelle­nes kihágásokról érkeznek jelentések. VBQTEM «¥AHI CIPŐT, mig meg nem nézi JUf NBEIOI, JÓZSEF saját készitményü férfi-, női- és gyermekcipőit, Ferenc József-út 4. szám alatt, hol mélyen leszállított árért beszerezhető. ■ A mai szám ára 2 kor

Next

/
Oldalképek
Tartalom