Esztergom és Vidéke, 1921

1912 / 13. szám

XLIII. évfolyam 13. szám. Keresztény magyar sajtó Vasárnap, 1921. január 30 Esztergom vármegye hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMÖR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési 9 hirdetést díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K, Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Eltolódások. A vagyoni eltolódások mindég na­gyobb társadalmi bajokat okoztak és csak akkor csillapodtak le a kedé­lyek, amikor némi kiegyenlítődés ál­lott be. A mostani vagyoni eltolódás nem új keletű, legfeljebb más társadalmi rétegeket is bevont érdekeltségébe. A kis és törpebirtokosság a 80-as évek elején kezdett vagyonilag ha- nyatlani és tartott ez a hanyatlás feltartóztathatlanul egészen a háború derekáig. Ezen hosszú idő alatt vi­rágoztak fel a vidéki pénzintézetek és a régiek mellé gombamódra újak keletkeztek. Ugyancsak ezidőben támadtak az új birtokosok és a ré­giek beszorultak a hivatalokba, a vasúthoz munkásokul és alantas al­kalmazottakul. A földbérlők is ez idő­tájt szaporodtak fel és kezdett lábra- kapni a pénzért való aratás és csép- lés eléggé nem kárhoztatható rend­szere. A szegénység pedig nőtt-nőtt ijesztő arányokban és gyorsasággal. A vagyoni eltolódás a háború alatt mindjobban vált érezhetővé. A had- seregszállitók milliókat raktak zsebre részint az olcsó katonai munkaerő igénybevétele következtében, részint pedig a jól megfizetett anyag silány­ságából kifolyólag. Mondhatjuk egész bátran azt is, hogy elnézett, vagy nem keményen büntetett csalás utján mérhetlen kárt okozva az államnak, jutottak egyesek és társaságok óriási vagyonhoz. A példa vonz. A konjunktúra lel­kiismeretlen kihasználása kezdett ál­talános lenni. Olyan emberek, akik azelőtt az egyszeregy elemeivel is küzködtek, kereskedők lettek és pom­pásan megtanulták a szorzási szám- müveletet. Lelketlenül használták ki az általános hiányt. Uzsora csereke­reskedést kezdtek, ami busásan jöve­delmezett és a hivatásos kereskedők teljesen leszorultak a térről. Az uj kereskedők most már egész lelkiis­meretlenségükkel vetették rá magukat a kizsákmányolásnak prédául odado­bott társadalmi rétegekre. Az általá­nos hiányt használva ki és a szál­lítási nehézségekből is tőkét ková­csoltak és kovácsolnak még most is. Az állammal szemben fennálló köte­lezettségről azonban hallani sem akar­nak. Minden eszközt, minden körül­ményt felhasználnak, hogy kibújhas­sanak állami kötelezettségeik alul. Ezek a hirtelen felgazdagodott em­berek kezdenek utálatosak lenni pöf- feszkedésük által. Eszünkágában sem volna szóvá tenni ostoba, pöffesz- kedő gőgjüket, kirívó, Ízléstelen fény­űzésüket, ha társadalmi bajt nem látnok benne. Nem vagyunk pártján az irigyke- dőknek, de ismerjük az emberi lélek gyengeségét és végzetessé válható társadalmi bajtól féltjük szerencsétlen országunkat. Alig gázoltunk ki a fel­forgató bajból s semmi szükségünk sincs újabb bonyodalmakra. Tehát hátrább az ugarakkal! Az államha­talom pedig jól teszi, ha kikuttatja a gazdagság forrásait és kérlelhetetle­nül elveszi azt a felesleget, amely az emberi nyomorúság kihasználá­sából eredt. Az ország súlyos pénzügyi hely­zetben van és erkölcsi kötelessége mindenkinek segítenie a kibontakozás nehéz munkájában. Ezt nemcsak a pénzügyi nehézségek leküzdése kí­vánja meg tőlünk, hanem megkívánja a társadalmi konszolidáció is. Nénió. Hivatalos rész. Esztergomi járás föszolgabirájától. 76/1921. szám Tárgy: Händler Sándor és Váradi István szökött katonák nyomozása. Körözés. Händler Sándor 1896. évi születésű, nyer- gesujfalui illetőségű, ev. ref. vallásu, nőtlen, beszél németül és tótul, 1920. évi október hó 13.-án csapattestétől megszökött. Váradi Ist­ván 1898. évi Bajnai születésű gyalogos 1920. évi október hó l.*én csapattestétől megszö­kött. Fentnevezettek kézrekeritése iránt az intézkedést tegye meg és kézrekeritésük ese­tén a vármegyei katonai parancsnoksághoz allitandók elő. Esztergom, 1921. január hó 7.-én. Prikkel s. k szolgabiró! Esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság. 6557/1920. ált. szám. Hirdetmény. A 9862/1920. M. E. sz. rendelet végrehaj­tását magában foglaló 83100/1920. VII. a. B. M. sz. rendelet 1. §-ának 3. bekezdese értelmében minden legyvertartási- és viselési, fegyver, lőszer, lőpor stb. tartási- vásárlási és árusítási engedély, mely nem a hivatko­zott rendelet értelmében adatott ki, érvényét vesztette. Felhívom ennélfogva mindazokat, kiknek ily engedély birtokukban van, hogy azt meg­semmisítés végett hozzám folyó hó 30.-ig szolgáltassák be. Ugyancsak ezen időn belül beszolgáltatandók mindazon fegyverek, lősze­rek, robbantó anyagok, melyek eddig a most már érvénytelen engedely alapján tartattak, viseltettek, vagy árusittattak. Figyelmeztetem az érdekelteket, hogy a jelen felhívásnak annál is inkább tegyenek eleget, mert ellen esetben ellenük, a fenti rendelet 22. §-a értelmében, a kihágási eljá­rást folyamatba teszem. Esztergom, 1921. január hó 26-án. Államrendőrség. Másolat: 175/1921. szám. Esztergom vár­megye alispánjától. Másolat. M. kir. Földmi- velésügyi Minisztérium 27615/1920. szám III. 3. o. A keleti marhavész és a ragadós tü­dőlob elleni védekezés eredményességének biztosítása céljából szükségesnek találom az iránt intézkedni, hogy az ország határa mén- tén kényszerből levágott szarvasmarhák hus- vizsgálata a legnagyobb körültekintéssel és teljes szakavatottsággal végeztessék, nehogy az ilyen állatokban netalán meglevő beteg­ségnek idejekorán való fel nem ismerése foly­tán á ragályanyag széthureolására alkalom nyujtassék. Ehhez képest további intézkedésig elrendelem, hogy a demarkációs vonal mentén vont 20 km. széles sávban eső községek te­rületén kényszervágott szarvasmarhák hus- vizsgálata minden esetben állatorvos által eszközöltessék. Ahol állatorvos nincs kéznél, ott ilyennek megérkezéséig csupán a kényszer levágott szarvasmarha hasüregének megnyi­tása és gyomrainak valamint beleinek nem­különben tehénnek elórehaladottabban vemhes (terhes) méhének borjutartó eltávolítása enged­hető meg e szervek megőrzésének kötelezett­sége mellett, mig a többi zsigemek az állati testtel meglevő természetes összefüggése érin­tetlenül hagyandó. Felhívom alispán urat, hogy jelen rendeletet szigorú miheztartásul az érdekelt husvizsgalókkal mielőbb közölje, s a husvizsgálatot végző állatorvosokat pedig külön is utasítsa, hogy a levágásra kerülő szarvasmarhákat a keleti marhavész és raga­dós tüdőiob szempontjából mindenkor ponto­san vizsgáljak meg. Budapest, 1921. január hó 2.-án. A miniszter rendeletéből olvasha­tatlan aláírás s. k. miniszteri tanácsos. Pol­gármester Ur Esztergom. Fenti földmivelés- ügyi miniszteri rendeletet megfelelő intézke­dés és közhirrététel végett másolatban kiadom. Esztergom, 1921. január hó 11. Alispán h. Reviczky s. k. vm. h. főjegyző. 575/1821. tan. szám. Határozat, Tudomásulvétel és szigorú alkalmazkodás végett közlöm. Esztergom, 1921. január 22. Dr. Antóny s. k. polgármester. ____Esztergom vármegye alispánjától. S zám: 5912/1920. Tárgy: Bojkovszky Lipót körözése. Rendelet. Az I. fokit és helyi hatóságoknak. Élelmiszerek csempészése és kommunista­lapok terjesztése miatt az ország területéről kitiltott Bojkovszky Lipót wieni születésű 21 éves r. kath. vallásu nőtlen vasesztergályos­segéd Wieni (XX. Engedstrasse 55. sz. IV. emelet, XVI. lépcső, 307 ajtó) lakos a ma­gyaróvári járásbirósági fogdából megszökött. Utasítom Cimet, hogy fenntnevezettet ha­tósága területén köröztesse feltalálás esetén őrizetbe vegye s erről Moson vármegye alis­pánját 9398/1920. szántra hivatkozással köz­vetlenül értesítse. Esztergom, 1920. dec. hó 30. Alispán h. Reviczky s. k. vm. h. főjegyző. H Telefon. - Távirat, } Volt osztrák-magyar tisztek a jugoszláv hadseregben. Szabadka. A jugoszláv hadügy­miniszter körlevélbén felszólította a Bácska, Bánát és Baranya területén élő volt osztrák-magyar tartalékos és aktiv tiszteket, hogy lépjenek be a jugoszláv hadseregbe. A párisi konferencia nem tárgyal Nyugat-Magyarországról. Páris. Illetékes helyen kijelentik, hogy az a bizottság a mely a miniszterelnökök értekezletének meg­bízásából az osztrák kérdést tárgyalja, kerülni fog minden olyan kérdésnek a megvitatását, a mely Nyugat- Magyarországra vonatkozik. A bizott­ság keblében túlnyomó az a véle­mény, hogy az Ausztriával szomszé­dos államoknak a gazdasági meg­egyezés politikáját kell követniük. Olaszországban nem lesz általános sztrájk. Milánó. A zavargások szerte Olaszországban megszűntek. Rómá­ban ülést tartott a socialista párt vezetősége, szenvedelyes vita során tárgyalta a legutóbbi eseményeket, azonban elvetette azt az indítványt, hogy proklamálni kell az általános sztrájkot. A kormány a legszigorúbb intézkedéseket foganatosította a le­fegyverzésre, a városi csendőrségek és királyi gárda létszámát pedig 60.000-ről felemeli 100.000-re. Őrzik Lloyd Georgeot az irek miatt. London. A lapok értesülése szerint a Párisban tartózkodó irek miatt Lloyd George védelmére rendkívüli biztonsági intézkedések váltak szük­ségessé. Hir szerint De Valera is Párisban van. A rendőrség egész sereg irt kisér figyelemmel és sokat legközelebb kiutasítanak. Elárverezik az olaszok a német hajókat. Milano. A jóvátételi bizottság által az olaszoknak Ítélt német hajókat, a Moltkét, Albert királyt és Lipót herceget legközelebb nyilvánosan elárverezik. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország menyország.

Next

/
Oldalképek
Tartalom