Esztergom és Vidéke, 1921

1921 / 79. szám

XLIH. évfolyam 79. szám, Keresztény magyar sajtó. Csütörtök, 1921. július 14. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetést dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptalaJdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Jóvátétel ? Hullámok dobálják az erőszakkal megrongált magyar hajót, — és mé­gis e kívül nincsen számunkra hely. Dacosan küzd az árral ez a kicsi hajó. Árbocán büszkén leng a nem­zeti zászló, orrára fekete betűkkel felírva: Csonka-Magyarország. A hul­lámoknak soha sincs szünetje, Ma­gyarország ezer sebtől vérzik. A politikai kálváriát már megjár­tuk, ott nem jöhet már más, csak feltámadás. Most a reánk zúdult gazdasági terhek alatt roskadozik az ország. Az olcsósági hullám után újból a drágasági hullám fodrozódik, dagad, hogy elsöpörjön magával új­ból abból a kevésből is valamit, ami még megmaradt. A régi gazdasági sebeket, a tátongó lékeket, nem lehet gyógyítani, betömni, mert szüntele­nül újakat vágnak a sziklák, ame­lyeket nem tud, nem tudhat kike­rülni a hajó, bármennyire erőlködik is a kormányos. Olyan erők sodor­nak bennünket, amelyeknek ma még nem tudnak ellenállni. És állnunk kell a vihart. A hul­lámok akadálytalanul söprik végig a szétrombolt fedélzetet, sisteregve nyomulnak be a hajótestbe, maguk­kal ragadnak minden mozgathatót, nem marad utánnuk semmi vissza, csak piszok és iszap, tengernyi bá­nat és könny. A keleti égen már vörös viharfel­hők úsznak, a legkisebb szellő meg­indíthatja az orosz pestist, minden pillanatban kitörhet az orkán. A nyu­gati láthatár sem tiszta, vészterhesen közeledik felénk egy sűrű sötét felhő, nem tudjuk még mit rejt méhében. Az aggodalom a reménységgel, a bizakodás a csüggedéssel váltakozik. Jót alig várhatunk, hiszen onnan jön az ántánt vizekről s eddig csak a nevét ismerjük, úgy hívják: Jóváté­tel. Összekulcsoljuk kezünket, körül­nézünk, hol az a hely, hová kiköt­hetnénk ? De körülöttünk sehol biztos rév, hová menekülhetnénk. Keletről, nyugatról, északról és délről éles sziklák merednek felénk, mindenütt szikla, csupa ellenség, kemény szírt. Pénzügyeink intézője, a kormányos tele erővel, tudással, önbizalommal eddig biztos kézzel tartotta a kor­mányt és a derűs napokon már-már felcsillant előtte a cél, a szebb és boldogabb magyar jövendő, ő még ma is fantasztikus bizalommal remél — de érzi, tudja, megmondotta, hogy új vihart már nem bir ki a megron­gált hajó. A vihar pedig közeleg, jövetelét jelenti az a tajték, amelyet az új drágasági hullám korbácsolt fel a hajótest körül. Minden magyar szív összedobban, félelem fogja el, amely belopta magát amellé a biza­lom mellé, amelyet a rövid napsütés fakasztott ki a lelkek mélyén. Min­denki tudja, érzi, hogy nem az ed­dig szokásos gazdasági erők támasz­tották fel a haldokló drágaságot. A termelés csökkent, megakasz­totta az olcsósági hullám, de a kész­letek nem merültek ki. A szükség­letek kielégítése sem vált sürgetővé, a külföldi árak sem emelkedtek olyan mértékben, hogy ez a spekulációt vásárlásokra ösztönözte volna. Hivatalos rész. _____________„V E sztergomi járás főszolgabirájától. 1070/1921. szám. Pályázati hirdetmény. Esztergom vármegye esztergomi járásához tartozó Nyergesújfalu községben szervezett adóügyi állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalma a következő: község­től évi 2000 korona. Lakbér évi 600 korona. A megállapított háborús és drágasági segély. Felhívom mindazokat, kik ezen állást el­nyerni óhajtják, hogy az 1883. I. t. c. 6. szakasza, illetve az 1900. XX. t. c. 3. sza­kaszában előirt minősítést és az eddigi al­kalmaztatást igazoló okmányokkal kellően felszerelt pályázati kérvényeket hozzám 1921. Július 21-ig annyival is inkább nyújtsák be, mert a később érkezőket figyelembe venni nem fogom. Esztergom, 1921. július 7. Reviczky s. k. főszolgabíró. ^ Telefon.-Távirat, Háromezer letartóztatás a belgrádi merénylet miatt, Szeged. A szerb trónörökös ellen elkövetet merénylet miatt elrendelték, hogy szerb megszállt területen tiz napig este 6 óra után nem szabad az utcán mutatkozni. Uj-Szegeden kihirdették, hogy aki a Tiszapart- töltésen mutatkozik, azt a szerb járőr agyonlövi, ugyancsak megtiltot­ták az Uj-Szegeden lakó magyar tisztviselőknek, hogy tiz napig át­mehessenek Szegedre a hivatalukba dolgozni. Egyik belgrádi lap szerint eddig 3000 embert tartóztattak le a merénylet miatt a megszállt területen. György herceg — trónkövetelő. Belgrád. György herceg, Péter király elsőszülött fia, aki az 1908. évi annexiós válság idejében féktelen izgatást fejtett ki Ausztria-Magyaror- szág ellen és emiatt kénytelen volt a trónról öccse, Sándor herceg javára lemondani, váratlanul Belgrádba ér­kezett és ott mint trónkövetelő lépett fel. Magához kérette Pasics miniszter- elnököt és értésére adta, hogy igényt tart a trónra, mert azok az okok, amelyek annakidején lemondásra kényszeritették, a monarchia meg­szűnése következtében immár fenn nem forognak. Nagy pogromok Szovjet-Oroszországban. Berlin. Varsói jelentések szerint Szmolenszk kormányzóságban nagy pogromok történtek az utóbbi idő­ben. Az oroszországi zsidóság Ro­mániába menekül. A menekültek számát negyvenezerre becsülik. Az oroszországi zsidók táviratilag fordul­tak az amerikai zsidósághoz, hogy sürgősen lépjen közbe, mert külön­ben Oroszországból kipusztulnak a zsidók. Kommunista forradalom Bulgáriában. Bécs. Tegnap Belgrádon keresztül táviratok érkeztek Bécsbe Bulgáriából, amelyek szerint Szófiában és Bulgária egy részében zavargások törtek ki. Minden valószínűség szerint bolse­visták által szitott agrármozgalomról van szó. \®\ HÍREK. \®\ Kapisztrán János a nemzeti hadsereg védőszentje. A pápa megengedte, hogy Kapisztrán János legyen a magyar nemzeti hadsereg védőszentje. A nemzeti hadsereg előtt ezt július 24-én, a nándorfehérvári győzelem évfordulóján hirdetik ki nagy egyházi ünnepség keretében. Kapisztrán János ferencrendi szerze­tes egyik legendás alakja a magyar történelemnek, akit mint az európai kereszténység megmentőjét, XIII. Be­nedek avatott boldoggá 1724-ben, mert a törökökön aratott fényes győzelem az ő rendíthetetlen bátor­ságának és lelkesültségének volt köszönhető. Az Ipartestület f. hó 10-én tar­tott kerti ünnepélye egyike volt az Ipartestület által rendezett legsi­kerültebb mulatságoknak. Az ünne­pély dijtekézéssel kezdődött, mely este 7 órakor ért véget. Az Ízlésesen feldíszített kerthetyiségben este 8 óra­kor kabaré előadás volt. A műsort a Turista-Dalárda nyitotta meg a „Jeli­géivel, majd az „Egyetértés“ induló­val. Sztahovics Lujzika Homor Imré­nek erre az alkalomra írt prológját szavalta el nagyszerű értelmezéssel. Haáz Mancika kedves, magyar dalo­kat énekelt, mély érzéssel. Székely Imre és Hurki József páros jelenete és Szedmer József monológjai a könnyekig kacagtatták a közönséget. A Turista-Dalárda által művészien elő- adott„Esti harang“ és a „Nem, nem, soha II!“ hatásos énekszámok szinte felejthetetlenné tették az Ipartestület ünnepélyét. Külön meg kell emlé­keznünk a rendezőség precíz mun­kájáról és Hermann Lajos vig biz. elnökről, kinek lelkes munkássága nagyban hozzájárult az est sikeréhez. Jegyzőválasztás. Süttő község képviselőtestülete kedden tartott vá­lasztó-gyűlésén Varga Győző ottani adóügyi jegyzőt községi jegyzővé választotta. Ugyan e napon Piszkén Téry Endrét segédjegyzőül válasz­tották meg. Esztergomvármegyei Általános Tanítóegyesület. Mint már emlí­tettük e hó 4-én elhatározta Eszter­gom vármegye tanítósága, hogy a háború miatt szünetelő egyesületet felújítja. Az újraalakításra egy bi­zottság alakult, amely kedden tar­totta meg első ülését és megbeszélve a teendőket elhatározta, hogy szep­tember 29-én tartja meg az egyesü­let alakuló gyűlését. Valóban szük­sége van a tanítóságnak már egy­szer egy tényleg működő egyesü­letre, amely nemcsak anyagi érde­keit védi, hanem emeli a testület erkölcsi súlyát is. A Vaskapun felállítandó Mária- szoborra Rottár Alfonz ivén ada­koztak : Kurz Lajos, Szatzlauer Gyula, özv. Pathy Istvánná 50—50 K-t, Farkas Tivadar, Király László, Kiss Gábor, Kőszeghyné, Krejnikerné, Szeidl József, Török Imréné, Magyary László 20—20 K, Tóth István, Vice Ambrus 5—5 K-t. A budapesti tudományegye­temre első ízben beiratkozni kívá­nóknak folyamodványaikat a felvétel iránt augusztus 1-től 31-ig kell be­nyújtani az illetékes kar dékánjánál. Turista kirándulás. A M. T. E. Esztergomi Osztálya f. hó 17-én (vasárnap) következő kirándulást ren­dezi : Észtergom—Majáliskút—Sas­hegy — Hideglelős-kereszt — Eszter­gom. Vezető: Oltósy Rezső. Indu­lás d. e. 9 órakor. Találkozás Dobozy u. Simor kórháznál. Tűz. Ferenc József-útról kedden délben tüzet jeleztek. Városi tűzoltó­ságunk, valamint a katonai készült­ség is azonnal kivonult, de mire a helyszínére értek, akkor már a főegy­házmegyei könyvtár tőszomszédsá­gában levő 30. számú emeletes ház tetőzete teljesen lángban állott. Men­teni már semmit sem lehetett, a zsin­dely leégett. Innét ászéi egy darab zsa­rátnokot átvitt a Batthyányi-ucca 6. számú házra, mely szintén kigyul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom