Esztergom és Vidéke, 1921
1921 / 51. szám
Keresztén? magyar sajtó Csütörtök, Í921. május 5. XLIII. évfolyam 51. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: S1MOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kődden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Pénzügyünk rendezése. (N...Ó.) A világháború megrendítette egész Európa gazdasági mérlegét. A győzőknek mondott államok látszólag pénzügyileg jobban, sőt messze felettünk állanak, lényegében azonban csak olyan gazdasági csőddel küzködnek, mint mi. Nálunk a felhalmozott és reális fedezetet nélkülöző pénz értéktelenedett el, ott a reális fedezettel biró pénzen drágán termelt iparcikkek veszítettek előállítási áraikból, halmozódtak fel, épen a győzők erőszakos és a gyülölsé- ges, sok félelmet eláruló politikája miatt. Ez azonban az ő bajuk és ne fájjon a mi fejünk másért, elég a mi gondunk. Magyarország pénzügyi helyzetét megrendítették a háború okozta rendkívüli kiadások. Az első „dicsőséges“ forradalom leverte az államháztartás utolsó zsindelyét is és a másik rablásra hivatott forradalom elpusztította pénzügyünk korhadt vázát is. Az alkotmányos élet visszaállítása szintén fecsérelte az ország pénzét és a meggazdagodottak százezreinek kisebb gondjuk is nagyobb volt, mint sietni az összeharácsolt milliókkal az ország pénzügyeinek segítségére. Az úgynevezett utódállamok, a gyűlöletet tápláló francia politikától támogatva, mesterségesen lenyomták a magyar korona értékét és igy pénzügyileg koldússzegényen állottunk a világ pénzpiacán. Pénzügyeink ily kaotikus viszonyainak közepette nem rendelkeztünk olyan bátor és pénzügyileg okos politikussal, aki kezébe vette volna a gazdasági operáló kést és ha fájdalmat okozó, de gyógyító sebeket is ejtve, megmentette volna Magyarország pénzügyi életét. Hónapokig tartó tapogatódzás és népszerűséget féltő- pénzügyi politika után végre eljutott az ország oda, ahol jelenleg Ausztria áll. Koronánk értéke leszállóit a nulla egészén alul. És valljuk be, mikor már szájunkba csörgött a viz, akkor kaptunk életmentés ösztönétől hajtva a borotva után. Szerencse, hogy a borotva éles és igy finoman vágott, gyorsan gyógyuló sebeket ejtve megmentette Magyarország pénzügyi, gazdasági életét. Hegedűs pénzügyminiszter, akit egész Európa irigyel tőlünk, már bemutatkozása alkalmával megmondotta, hogy a felduzzadt pénzereken érvágásokat fog eszközölni, hogy megmentse az országot a gutaütéstől. Merész de biztos kézzel nyúlt bele a tőkébe és kivágta onnét a szociális gazdasági életre káros, de az államháztartásra hasznos felesleget. Talán egyetlen ember sem akad Magyarországon, aki igazságtalannak találná a hadinyereségadót. Még az ezen adóval megterheltek is, habár debachálnak is ellene, magukban és különösen egymással szemben ne tartanák igazságos és méltányosnak azt. A rendkívül súlyos gazdasági válság tette szükségessé azt, hogy az adókat emelje a pénzügyminiszter, sőt teremtsen uj adóalapokat az állam részére erőforrásul. Megnyugvással konstatáljuk, hogy a rendkívüli viszonyok következtében beállott rendkívüli terheket az adófizető közönség megértéssel, békésen viseli. Úgy viseli magát az adófizető közönség, ahogyan viselkednie kell egy büszke múltra öntudatosan visszatekintő nemzetnek a romlás idején. Olyan nagy, oly nemes most az adózó polgárság, amilyen volt akkor, amikor semmivel sem pótolható életet ment áldozni hazájáért. És ha mégis akadnának renitens- kedők, ha mégis volnának, akiknek fáj a pénz, azok nem méltók Magyarországra és ezeknek a józan és jobb jövőben bízó magyar nemzet legfeljebb azt mondhatja : fel is út, alá is út ! j| Telefon. - Távirat. I á német iskolákat francia ellenőrzés alá akarják vetni. Berlin. Briand a következő négy dolgot mondotta elengedhetetlennek: 1. Birodalmi Bank aranykészletének Kölnbe szállítását. 2. A külföldi értékpapírok kiszolgáltatását. 3. A német vámok lefoglalását és ellenőrzését. 4. A német iskolaügy ellenőrzését. Briand kijelentette, hogy Franciaország ezekből a követelésekből nem engedhet. Tartanak a lengyel betöréstől. Berlin. A kritikus május elseje elmúlt anélkül, hogy a jóvátétel kérdésében tett német javaslatokra Amerikából válasz érkezett volna. Igen komolynak látják a keleti határ helyzetét. Ott az a veszély fenyeget, hogy a lengyelek már a legközelebbi napokban betörnek Felsősziléziába és esetleg egészen Boroszlóig előrenyomulnak. Magyarország és Ausztria kapják a dunai hajók 64°/°-át. Bécs. Hiteltérdemlő helyen arról értesülünk, hogy Hines határozatát május hó folyamán nyilvánosságra fogja hozni. A volt monarhia hajóparkjának húsz százalékát az entente jóvátételi követeléseinek kielégítésére kell fordítani; a többire nézve Hines- nek állítólag az lesz a határozata, tizenhat, százalékot az uj nemzeti utódállamok között kell felosztani, mig Magyarország és Ausztria a 64 °/o-on osztozna. A franciák megkezdték csapataik mozgósítását. Páris. Egy lovas dandár, főleg vértes és vadászzászlóaljakkal, Vienne és Valencienne helyőrségekből ma délben Lyonba érkezik és nyomban útnak indul a Felső-Pfalzban levő Landau felé. Az 54. tüzérezred néhány ütege szintén ma indul el és a 17. dragonyos ezred is, amelynek Delun a helyőrségi állomása, parancsot kapott az indulásra. Katonai tényezők úgy vélekednek, hogy a Ruhr-terület megszállása nyolc nap múlva általános lesz. Huszonegyet vert az óra — este van... Az új időszámítás. — A város és a falu. — Mi történik június 1-én. Különös rendelet lép életbe egy hónap múlva. Megkezdik a már régebben hangoztatott és sok helyütt gyakorlatban lévő 24 órás időszámítást. Bizony nehéz dolog ebbe belenyugodni, ha az ember 12 órára beosztott zsebóráját nézegeti és elképzeli, hogy június 1-től már 24 szám okvetetlenkedik a mutatók alatt. Már csak a „gyöngébbek kedvéért“ sem lett volna szabad ezt a rendeletet életbeléptetni, de hát a magas kormány intézkedése ellen nincs apelláta. Próbáljuk meg kedves olvasó, s kalandozzunk csak egy keveset a déli 12 óra utáni órák új területén. A különös rendelet igy szól: „Ezen óraszámitási rendszer szerint a múltban éjfélre eső indulási idő 0.00 megjelöléssel jelölendő, déli 1 órától éjfélig pedig az órák 13—24 megjelöléssel jelzendők olykép, hogy a pontban éjfélre eső érkezési idő jelzése 24.00 legyen.“ Eddig az „Esztergom és Vidéke“ délután 3 órakor volt az uccán. Júniusban már nem igy lesz. Júniusban az uj óraszámitás szerint délután 15 órakor kapod meg az újságodat, beszaladsz a kávéházba, kérsz egy kávét, meghozzák egy óra alatt, tehát 16 órakor megozsonázol. Ha látogatást kell tenned, úgy fél 17 órakor hazamégysz, átöltözöl s 17 órakor már a helyszínen is vagy. Eddig 8 órakor vacsoráztál, júniusban, bár még nyolc órakor világos van, mégis „későn“ tálalnak asztalodnál. 20 órakor ülsz az étkezéshez. De színházba már fél 20 órakor kell elindulnod s viszont a vacsorád csak előadás után, 23 órakor fogyasztod el jó étvággyal. Bizony ezek különleges dolgok. De hát meg kell szokni. A falun, ahol még a nyári időszámítást is nehezen vették gyakorlatba, kemény dió lesz ez a jó magyaroknak. A nyolcórai harangozást aligha fogják ők 20 órai harangozásnak nevezni. De még azoknál a régi szép magyar nótáknál is bajba kerül a kormányrendelet. A legtöbb szerelmes dal holdvilágos éjszakából, alkonyatokról mesél. Nehéz lesz ezt a szép nótát: „Kilencet ütött az óra, este van“ igy énekelni: „Huszonegyet vert az óra, este van“. Akaratlanul nevetni kell. Vagy egy másik: „Tizenkető már az óra, gyere babám bucsuzóra“. Nehezen énekelheti a bübájt ölelő bojtárgyerek emigyen: „Huszonnégyet üt az óra, gyere babám búcsúzéra“. Mert biz a toronyban az uj rendelet ellenére is, csak tizenkettőt fog ütni. Ha csak pl. délután egy órákkor, illetve tizenhárom órakor vissza nem hajtják a mutatókat tizenkettőre, hogy az tizenkettőt ütve, valóban tizenhárom ütés legyen. A korhelyek meg különösen korhelyek lesznek. Eddig is késő volt tizenkettőkor hazamenni, de ezentúl 24 órakor térni pihenőre, akkor sem szívesen — ez már'igazán égbekiáltó dolog. Legjobb dolguk lesz a kakasoknak. Mert a hajnali órák rendesek maradnak. De bajban lesznek azok, kik csak az óraolvasás kedvéért tanulnak számolni egész 12-ig. Ha akarják, ha nem, meg kell bővíteni a tudományt. Hát igy állunk a rendelettel. Megváltoznak az óralapok. Vége van az „egy tucatnak“. Két tucat járja ezután. Talán az is megesik, hogy egy tucat — egy rendelettel — 24 lesz. Furcsa világ ez, melyben esti 21 órakor fújnak takarodót I B. J. É Hivatalos rész. « Esztergomi járás főszolgabirájától. Tárgy : Az elkobzott és gazdátlan tárgyak értékesítése. Hirdetmény. Az esztergomi járás főszolgabírói hivatala közhírré teszi, hogy a hivatalnál őrzött elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítése céljából f. évi május 7,-ik napján d. e. 9 órakor alulirt hivatalnál nyilvános árverés tartatik. Esztergom, 1921. évi április hó 12. Reviczky s. k. főszolgabíró. Ára I korona.
