Esztergom és Vidéke, 1920

1920-02-18 / 39.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K. t félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Szép asszonyok és szép lányok, — kik közé a negy­ven éven aluliakat kivétel nélkül, az en­nél idősebbek közül pedig csupán azokat számítom, kik még a hatva­non alul vannak, — ímhol a kalen­dáriumban lapozgatva, mély rezignált sággal látom, hogy ma köszöntött ránk a profán világi mulatozások és vigasságok könyörtelen zárónapja, a hamvazószerda . . . Hogyan ? — kérdezem megdob benve a hónap fejlécére rajzolt mo solygó Pierottól, hát máris vége an­nak a reménységnek s kilátásnak, hogy gyöngyöző bor és síró hegedű­szó mellett egy keveset leloccsanthas sunk szívbéli bánataink csordultig telt kelyhéről s mától kezdve a szent Józanság nevében tilos és meg nem engedett dolog lészen a jóízű kur­jongatás és az egészséges ne ked­vem, ne ! . . ? Pierott erre letette kezéből az arany­színű pezsgő habjától szikrázó kris­tályserleget s ráborítván hegyes sü­vegét, elcsukló hangon, szürke, jó­zan szonórban igy filozofált: Igen, leteszem gitáromat a földre, rá­lépek a nyakára s hazamenvén le­fekszem aludni. Úgysem aludtam ki magamat vízkereszt óta. Nem mintha talán sok mulatozásban lett volna részem, de virrasztanom kellett az ifjú lelkek ábrándos álmai, szines reményei, bo.hó vágyai, fölött kik nap-nap utáj$^*biztak benne, hogy majd csak megkönyörül a csontos­kezű spanyol rém a fiatalság két­ségbeesésén s kivonul a város falai közül, hogyíaztán legalább egyszer kitombolhassa magát kedvére a fiata­los, bolondos jókedv. De sajnos, — s itt egy könnycsepp hullott ki Pierott szeméből, — hiába virrasztottam .. . Most már én megyek ; önre bizom, beszéljen okosan ezeknek a szép asszonyoknak, bohó lánykáknak, táncoskedvű fiatal uraknak a kemény fejével ... Én megyek . . . Meghatottan tekintettem régi isme­rősöm után s bizonytalan gesztussál vakartam meg a fülem tövét . . . Hát igen, hogy most már beszél­jek én a hideg józanság, a bölcs megalkuvás nevében s hitessem el, hogy jól van ez igy ? Szép asszonyok, bohó kicsi lányok, — a fiatal urakhoz nem is szólok, úgyis kárbaveszett munka volna, — higyjék el nékem, van világ csavar­gónak, hogy az élet örömei és szép­ségei között nem feltétlenül a gobe­lin-trott és a two-step állanak első helyen, hanem a nő finomult kedély­világából fakadó, nemes és önzetlen jócselekedeteknek a karitász köny­vébe jegyzett spontán megnyilatkozá sai . . . Lássák, a rákosi pályaudva­ron álló fűtetlen teherkocsikban di­dergő menekültek, az ország hatá rain túlról hazasóvárgó foglyok, a kínos nincstelenség rémével napon kint birkózó százezrek olyan szíve­sen elcserélnék gyötrelmes sorsuka­a mi farsang, öröm és boston nél küli rideg életünkkel, egy falat ke­nyérért, egy fűtött odúért, a hon földnek egy talpalattnyi szent rögéért S nekünk fáj, hogy le kell monda­nunk a bizalmasan odaígért második négyes kedélysimogató édes narkó­zisáról, álmatag, ritmikus gyönyö­reiről . . . Tudom, hogy minden női szív mélyén ott szunnyad egy rejtett, szi­nes álom, mely a bálterem bóditó, parfőmös levegőjében szokott kibon takozni gyönyörű valósággá, mint a májusi napsugárban kifeslett fehér rózsa. Lehet azonban ezt a bűbájos álmot a női kedély halk, finom mu­zsikájával a bálterem mámoros lég­körén kivül is dédelgetni az otthon tiszta, áhítatos miliőjében, de a mos­tani gyászos, végtelenül szomorú idők igazán nem olyanok, hogy azok­kal a profán mulatságok hangulatát utógondolatok nélkül össze lehetne egyeztetni. Nyugodjunk bele tehát a sivár, örömtelen, vigasztalan állapot szürke, hamuhintő, kijózanító, megmásithatlan valóságába azzal a reménységgel, hogy lesz még egyszer ünnep a világon ... j Telefon. - Távirat. | Egyes hatalmak hajlandók engedményekre. Neuilly. A Matin londoni külön tudósítója jelenti, hogy egyes hatal­mak hajlandók Magyarországnak olyan enyhítéseket tenni, melyek a béke­szerződéssel összeegyeztethetők. Károlyi Mihályt inzultálta egy erdélyi földbirtokos. Prága. Károlyi Mihály grófot teg­nap délelőtt a Passage-kávéház előtt, a Vencel-téren nagy tömeg jelenlé­tében többször arculütötte egy ele­gáns öltözetű, középkorú férfi. Ká­rolyi támadóját a rendőrség letartóz­tatta és igazolása után szabadonbo­csátotta, azonban az eljárást közbot­ránkozás és könnyű testisértés cimén megindította ellene. A bolseviki gróf támadóját Kónya Elemérnek hívják, marostordai földbirtokos, aki három hónapig a románok fogságában volt hazafias magatartása miatt. Kihall­gatásakor kijelentette, hogy azért inzultálta Károlyit, mert a lelke mé­lyéig felháborította, hogy két hölgy társaságában sétálva és vidáman nevetgélve látta s eszébe jutott, hogy Károlyi miatt ugyanakkor Magyar­országon milliók nyomorognak és szenvednek. A perzsa sah Rómában. Róma. A perzsa sah a perzsa külügyminiszter kíséretében ma dé­lután ideérkezett. A pályaudvaron a király fogadta. Az ántánt megelégszik a német biróság Ítéletével. Paris. A Havas-ügynökség jelenti Londonból : A kiadatás kérdésében ujabb változások állottak elő, ame­lyek a feszültséget enyhíteni fogják. Londoni jelentés szerint: a háború bűnöseinek kiszolgáltatása kérdésé­ben pénteken Berlinbe küldött jegy­zék elvben nagyon határozott. Le­hetséges, hogy Németországnak azt a könnyítést adják, hogy a bűnösö­ket német törvényszékek elé állítsa és német bírák ítéljék el őket. Ilyen követelést Németország alig utasít­hatna vissza. Hivatalos rész. Esztergom város közélelmezési hivatalától. 120/1920. K. é. sz. Hirdetmény. Értesítjük a város Közönségét, hogy f. évi február 18-án délután a 26-os számú liszt­jegyre személyenként 1 kilogramm kenyérliszt adatik ki. Felhívjuk az összes kereskedőket, hogy az utalványok átvétele végett f. évi február 18-án reggel 8 órakor a Közélelmezési hivatalban megjelenni sziveskedjenek. Esztergom, 1919. febr. 17. Közélelmezési hivatal. Hirdetmény. Az esztergomi állampénztár az érdekelteket ezúton értesiti, hogy a magyar Pénzügy­minisztérium 72772/919. ületve 6324/920. szám rendeletei alapján a következő állam­adóssági címletek Í920. január és február 1-én esedékessé váló szelvényei váltatnak be : 1920. január 1-én esedékes: 1. 4 százalé­kos magyar aranyjáradékkölcsön, 2. 3 és fél százalékos magyar járadékkölcsÖn, 3. 1916. nov. 11. kelettel kibocsájtott 5 és fél száza­lékos állami pénztárjegykölcsön. 1920. február 1-én esedékes: 4. 1917. máj. 12. kelettel kibocsátott 6 százalékos állami járadékkölcsÖn (VI. hadikölcsön) 5. 1917. nov. 15. kelettel kibocsájtott 6 százalékos állami járadékkölcsÖn (VII. hadikölcsön.) A beváltáshoz szükséges „Nyilatkozat" nyomtatvány az állampénztárnál díjtalanul beszerezhető. A beváltás a rendes hivalos órák alatt mindig a hónap 6—25-ike közötti időben történik. M. Állampénztár Esztergom, 1920. febr. 16. Kotiler s. k. államptári főtanácsos. Kardos s. k. államptári tanácsos. Esztergom sz. k. város katonai ügyosztálya. Hirdetmény. Felhívom mindazon 1894—1874. évi szüle­tésű azon hadköteleseket, akik a város terü­letén tartózkodnak, hogy a kezükhöz kézbe­sített behivójegyükön feltüntetett napon a vármegyeház nagytermében működő sorozó bizottság előtt a legszigorúbb következmények terhe mellett jelenjenek meg. i Felhívom továbbá mindazokat, akik a fent évfolyamokba tartoznak, de esetleg behivó­jegyet tévedésből, vagy azért nem kaptak, mert mindezideig jelentkezési kötelezettségük­nek nem feleltek meg és lajstromozva nem voltak, hogy az alábbi korosztályuknak meg­felelő napon, önkényt annyival is inkább jelentkezzenek, mert ellenkező esetben kar­hatalommal állíttatnak elő és kényszermunkára alkalmaztatnak. A sorozás sorrendje a következő : F. évi február 20.-án 1874—1885. „ , 21.-én 1888—1891. 22-én 1892—1894. „ „ 23.-án pedig azok, akik még eddig lajstromozva nem voltak. Esztergom, 1920. febr. 18. Esztergom szab. kir- város katonai előadója. 1000 koronás adomány. Diamant Béla elhalálozása alkalmával öccse Diarnant Károly 1000 koronát adott át a város polgármesterének Eszter­gom szegényei részére. Cegléd követendő példája. Ceg­léd város képviselőtestülete vissza­vonta a Pesti Napló, Az Est, Pesti Hirlap, Világ, Népszava és a többi liberális zsidó lapnak és a szoci­alista-kommunista szellemű lapoknak uccai elárusitására adott engedélyt. Cegléden tehát ezentúl csak olyan lapokat szabad árusítani, amelyek tisztán a keresztény és nemzeti eszme szolgálatában állanak. Cegléd városa ezen elhatározó lépéssel kö­vetendő példát statuált és megmu­tatta azt az utat, amelyen haladni kell. Tokodon mulatnak. A spanyol járvány miatt Tokodon is be van szüntetve minden nyilvános mulat­ság. A spanyolmentes fiatalság úgy egitett magán, hogy privát házaknál rendezett mulatságokat, de mert a harmonikás nem muzsikál ingyen, hát 15 koronás belépő dijakat fizet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom