Esztergom és Vidéke, 1920

1920-02-01 / 26.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1920. február 1. nők jogokat kaptunk hazánktól, de egyúttal kötelességeket is: minden erőnkkel munkálkodni a haza javán. S nekünk, kiknek a hazaszeretet lo­bogó lángját Zrinyi Ilonák, Dobó Ka­ticák, Rozgonyi Cicellék hagyták örökül, a hazáért dolgozni nemcsak kötelesség, de öröm is. A jelszó tehát: dolgozni! Még pedig hatványozott erővel mert ez ma nemcsak saját megélhetésünket jelenti, hanem a haza sorsának javí­tását, felvirágoztatását is. A munka fontosságát hangoztatni azt hiszem, nem szükséges. Hiszen mi magyar nők, mindig dolgoztunk ! De hátha közülünk sokan de különösen akik állást töltöttek be, nem folytathatják munkájukat ugyanazon a pályán? Főképpen sok hivatalnoknő veszítette állását, vagy ha nem is, a fizetését a legtöbbnek leszállították. S kény­telenek dolgozni tovább igy is, mert ha nem, még nagyobb lesz a szük­ség. Bizony a hivatalnoki pálya na­gyon kicsi és száraz kenyeret ad s nemsokára ugy lesz, hogy a szülő, ha meg akarja gyermekét büntetni, nem azt fogja mondani, hogy : suszterinas­nak adlak, hanem : hivatalnok leszel! Minden magyar nőnek, de főként az állásukat veszített, vagy leszál­lított fizetésű tisztviselőnőknek aján­lom : foglalkozzanak állandóan, vagy szabadóráikban háziiparral vagy ipar­művészetiéi. A hivatalnoknők ezt Budapesten már meg is tették. A Tisztviselőnők Országos Szövetsége különféle ipari, még pedig játékszer ruha, kalap, dísztárgy-készítő tanfo­lyamokat tartott, amelyek befejeztével rendeztek egy nagy kiállítást és a tár­gyakat a készítő javára eladták. A tanfolyamok óriási erkölcsi és anyagi sikerrel jártak s a Szövetség számos tagja jutott igy állandó és jó kenyér­keresethez. A Keresztény Tisztviselőnők és a Munkásnők Egyesülete mindezeket átgondolva elhatározta, hogy az ipari tanfolyamokat itt Esztergomban is megtartja. Az első kurzus már feb­ruár hóban . megkezdődik s tárgya lesz különféle játékok még pedig szö­vetmaradékokból, rongyból készített kitömött állatok, lapda, bohóc, 4-féle baba készítése. A budapesti Szövet­ségből kiküldött tanítónő fogja ve­zetni a kurzust és tandija 40 korona, időtartama 2 héten át naponta 2 óra. Egy-egy kurzusra legalább 30 jelent­kező szükséges. Tervezünk ezenkívül magyar stílű játékbútorok készíté­sére, kalap- és ruhavarrásra, továbbá iparművészeti tárgyak úgymint selyem és bőrbattikolás, fabeégetés és festés, esetleg diszkosárfonásra is tanfolya­mokat. Az értékesítésről az egyesü­letek fognak gondoskodni. Ajánlatos a kurzusokat végig tanulni azoknak is akik a család gyermekei számára a játékokat maguk óhajtják elkészíteni va gy jó hasznát veszik a kézügyes­ségnek ha például elegáns és olcsó kalapot tudnak maguknak készíteni. Lelkes esztergomi hölgyek, a há­ziipari tanfolyamok saját anyagi ja­vunkra, azonkívül városunk fejlődé­sére is hatással lesznek. Mert ha sikerül tervünk szerint állandó mű­helyt felállítani, akkor még híresek lehetnek az esztergomi háziipari telep magyaros jellegű készítményei, amint országszerte ismert a kalotaszegi varrottas, a csetneki csipke, a matyó himzés. A zászlót, amelyet itt kibon­tunk, a saját anyagi előnyünkön ki­vül városunk fejlesztéséért és távo­labbról édes hazánk, Magyarország újra építése érdekében lobogtatjuk, értsük meg az idő szavát, tömörül­jünk alá minél többen. Jelentkezni lehet Fuchs Rózsikánál, vagy Német-ucca 22/a. szám alatt. F. R. |^ Telefon. -Távirat. J A cseb nyelv használata a liturgiában Prága. A csehországi, valamint a morvaországi és sziléziai cseh püs­pökök legutóbb megtartott prágai konferenciája elhatározta, hogy az apostoli Szentszéktől a cseh nyelv­nek a legszélesebb körű használatát fogja kérni a liturgiában. Elhatároz­ták egy bizottság kiküldését cseh liturgiái könyvek megszerkesztésére, kimondották azt is, hogy Csehszlo­vákország főbb helyein az ó-szláv nyelvet fogják használni az inten­tiszteletnél, végül, hogy a prágai her­cegérseket kell az uj egyház fejévé az egész csehszlovák köztársaság területére megteni, megfelelő hatás­körrel és hogy minden egyházmegye papsága külön szakszervezetben egyesítendő. Az eszt kormány letartóztatta Judenicsot. Reval. Az eszt kormány letartóz­tatta Judenics tábornokot. Az antant­missziók emiatt tiltakozást emeltek. Amerika a magyar békeszer­ződés megváltoztatásáért. Paris. A Newyork Tribüné a bé­kekonferencia köreiből arról értesül, hogy komoly tanácskozások folynak a magyar béketervezeten teendő vál­toztatásokról. Ezek a változtatások, mondja a tudósító, nemcsak Magyar­ország érdekében, hanem egész Európa békéje érdekében szüksége­sek, miért is minden valószínűség szerint keresztül is fogják azokat vinni. Az antant Kolcsak szabadon* bocsájtását követeli. Párís. Ma már francia körökben is megerősítik a Times-nek azt az állítását, hogy Koltsak tengernagy fogságba került. A francia kormány a szibériai francia főmegbizott utján sürgős jelentést kér és követeli a tengernagy szabadonbocsájtását. Vigna ezredes memoranduma Nyugat-Magyarországról. Sopron. Vigna olasz ezredes, aki az entente megbízásából öt napon át tanulmányozta a nyugatmagyaror­szági helyzetet, összesen több mint százhatvan memorandumot vett át, amelyek a Magyarországhoz való visszacsatolást követelték. Az ezre­des előtt több mint nyolcvan kül­döttség fejezte ki Magyarországhoz való törhetetlen ragaszkodását. A ta­nulmányút, amelynek során Vigna összejárta a községeket és Sopron városában egészen közvetlen módon érintkezett minden rendi és rangú emberekkel, a magyar ügyre nézve igen kedvezően végződött. Vigna ezredes, aki nyíltan kijelentette, hogy Sopron magyar városnak tekintendő, a legfőbb tanács elé .terjesztett me­morandumában teljes pártatlansággal számolt be megfigyeléseiről. Az orosz szovjet lemond a terrorról. Stockholm. A Pravda egyik mun­katársa előtt Joffe volt berlini bol­sevista követ azt a kijelentést tette, hogy az orosz-szovjet kormány arra a meggyőződésre jutva, hogy a ter­ror rendszere nem állhat fenn tovább, elhatározta, hogy arról lemond. A szovjet-kormány tudja, hogy ez eset­ben az antant-tal való békekötés gyorsan létrejöhetne. Uj magyar bankjegyek. Zürich. A magasabb összegű magyar bankjegyek készítésével az Orel-Fuszti-féle zürichi müintézetet bízták meg. Ugyanazt az intézetet, amely a háború eleje óta a svájci bankjegyeket is készíti. Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispánjától. 639/1920. szám. Tárgy: A rögtönitélő eljárás ismé­telt elrendelése. Rendelet. Valamennyi helyhatóságnak és I. fokú rendőrhatóságnak. A székesfehérvári magyar katonai körletparancsnokságnak f. é. január hó 20.-án fenti tárgyban kiadott pa­rancsát tudomásulvétel és közhirré­tétel végett teljes egészébert közlöm. Esztergom, 1920. jan. 31. Palkovics s. k. alispán. Székesfehérvári magyar katonai körletpa­rancsnokság. Parancs. Székesfehérvár, 1920. január hó 20-án. A katonai kerületi parancsnoksá­gok megszüntetése s a katonai kör­letparancsnokságok szervezetének ujabb megállapítása, valamint az en­nek perjogi és igazságügyi szerve-, zeti kihatásai folytán előállott hely­zet, nemkülönben egyéb jogi és cél­szerűségi szempontok szükségesekké teszik, hogy az eddig különböző ka­tonai kerületi és katonai körletpa­rancshokok, mint illetékes parancs­nokok által kihirdetett rögtön bírás­kodások helyébe a rögtönbirásko­dásnak immár csakis a katonai kör­letparancsnokok mint illetékes pa­rancsnokok részéről történendő — ujabb kihirdetése lépjen. Ehhez képest a magyar Hadügy­miniszter Ur 1920. évi január hó 9.-én kelt 130.128/13. a. 1920. szám alatt elrendelte, hogy a rögtönbirás­kodást parancsnokságom egész terü­letére a kbt. 434. és 435. §§-aiban felsorolt összes bűncselekmények te­kintetében kihirdessem. Ennek alapján a parancsnokságom alá tartozó katonai körletparancsnok­ság egész területén, minden kato­nailag alárendelt személyre nézve a rögtönitélő eljárást az alábbi bűncselekményeket illetőleg kihirdetem. Ezen cselekmények a következők : 1. Lázadás büntette (kbtkv. 167. §.) 2. Szökés büntette (kbtkv. 183. §. és 193. §. a. pontja). 3. Esküvel \fogadott katonai szol­gálati kötelesség megszegésére csá­bítás, vagy segélynyújtás büntette (kbtkv. 314. 316. és 317. §§.). 4. Lázongás büntette (kbtkv. 349. és 350. §§.). 5. Elharapódzott fosztogatás bün­tette (kbtkv. 492. és 499. §§.). 6. Gyilkosság büntette (kbtkv. 413. §.). 7. Rablás büntette (kbtkv. 483. §.). 8. Gyújtogatás büntette (kbtkv. 448. §.). 9. Idegenek tulajdonának gonosz­ságból, rongálásával elkövetett nyil­vános erőszakoskodás büntette (kbtkv. 362. §.). A magyar Hadügyminiszter Urnák már hivatkozott rendelete értelmében a kihirdetett rögtönbiráskodás tekinte­tében a kbp. 436. §-ának első be­kezdéséhez képest katonai körletpa­rancsnokságomhoz tartozó egész terü­leten lévő kötelékeket illetőleg (ugy a hadsereg, mint a csendőrség összes egyénei) valamit a kbp. 14. §.-ához képest a katonai büntetőbíráskodás alá kerülő polgári egyének tekinteté­ben is az illetékes parancsnoki jogo­kat én gyakorlom. Felhívok minden katonai bün­tető bíráskodás alátartozó egyént, hogy ezen bűncselekmények el­követésétől annál inkább óva­kodjék, mert mindenki, aki ezen kihirdetés után e büntettek vala­melyikét elköveti, rögtönitélő eljárás alá kerül és halállal bűn­hődik. A lázadás, a szökés, az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábítás és se­gélynyújtás, a fosztogatás bűntettei agyonlövés általi halállal, a lá­zongás, a gyilkosság, a rablás, a gyújtogatás és az idegen tulajdonnak gonoszságból való rongálása által elkövetett nyilvános erőszakoskodás bűntettei pedig kőtél általi halállal büntettetnek. A rögtön bíráskodásnak ezúttal történt kihirdetésével a mult évi ok­tóber hó 15-én általam kihirdetett rögtönbiráskodás, amely a körletpa­rancsnokságom területén ezideig ér­vényben volt, hatályát veszti, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a régebbi rögtönbiráskodási hirdetmé­nyem, a jelen kihirdetés időpontja előtt elkövetett cselekmények tekin­tetében • — megfelelően figyelembe vétessék. Székesfehérvár, 1920 évi január hó 16-án. szandai Sréter Isjván s. k. ezredes, a székesfehérvári kat. körlet parancsnoka, mint illetékes parancsnok. Esztergomi járás főszolgabirájától. 1862/1919. szám. Pályázati hirdetmény. Esztergom vármegye esztergomi járásához tartozó Bajna kÖlSégben nyugdíjazás folytán msgüresedett jegyzői állásra pályázatot hir­detek. ­Az állás javadalma a következő : Készpénzfizetés a községtől 1200 K. Álla­mi fizetéskiegészités 577 K. Földmunkavált­ság 100 K. Természetben lakás. 12 hold 490 négyszögöl szántó és 634 négyszögöl rét haszonélvezete. Ezeknek az adóját a község fizeti. A törvényszorinti háborússegély. Felhívom mindazokat, kik ezt a& állást el­nyerni óhajtják, hogy az 1883. I. t. c. 6. §-a, illetve az 1900. XX. t. c. 3. §-ában előirt minősítést és az eddigi alkalmaztatást igazoló okmányokkal kellően felszerelt pályázati kér­vényeket hozzám f. évi február hó 16.-áig annyival is inkább nyújtsák be, mert a később érkezőket figyelembe venni nem fogom. A választás határidejét később fogom ki­tűzni. Esztergom, 1920. január 16. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergom város közélelmezési hivatalátél . 6111920. K. é. szám. Hirdetmény. Értesítjük a város Közönségét ismételten, hogy az őrléseknél (úgy szintén darálásnál) az őrlési engedély a Közélelmezési hivatalnál annál is inkább kikérendő, mert akiknek ta­nusitványnélküli gabonája a malomban meg­találtatik, elfog koboztatni. Úgyszintén ismételten értesitjük a helybeli malomtulajdonosokat, hogy tanúsítvány nél­kül semminemű, gabonaőrlés, vagy darálásra el nem fogadható. A malmokban lévő vám­keresmény megőrzendő mindaddig, mig a hatóság intézkedni fog. Esztergom, 1920. jan. 31. Közélelmezési hivatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom