Esztergom és Vidéke, 1920
1920-01-31 / 25.szám
Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR J ANOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Hintsünk hamut fejünkre és tartsunk nyilvános bűnbánatot! A gyászt, ami ránk szakadt, nemcsak ellenségeink falánk gyűlölete, nemcsak ál magyarjaink hazaárulása zúdította ránk, mert a pokol minden ördöge sem vehetett von erőt Magyarországon, ha vezetői, fiai igazak lettek volna. Nem rekriminálni való az idő. Nem pártoskodni, nem a széthúzást növelni. Nem régi sebeket szaggatni ma, mikor élő seb az egész ország. De, hogy gyógyuljon, friss vért, tisztát kell teremtenünk. A lélek forrásában kell fürösztenünk. Előbb azonban iátni, bánni, levetkőzni kell a mult hibáit, bűneit. Ez az igazán emberi, ez bátor keresztényi. Nem akarom oktalanul idézni most a mult szellemeit, senkire sem akarok ráolvasni. Mindenkinek magának kell eszmélni s mondani: Uram bűnös vagyok. Nem akarom hánytorgatni a „született vezérek," a grófok, gentryk rideg, önző, rövidlátó érdekpolitikáját, mely fölfelé alázkodó, lefelé gőgös volt. Mely csakhogy hatalmon maradjon, bankvezér társainak adta el a népet. Nem idézem a lelki vezetőknek üres, szeretetlen szólamait, amelynek léleknélküliségét a cselekedet, a társadalmi szereplés, az anyagiságra való tö rekvés rikitóan bemutatott. Hiába volt egyes igazak jelszava, a sokaság lelke azt meg nem hallotta. Idézzem a csömört, amellyel nevelő éhbéréért a lélek átszármaztatás nagy munkáját végezte ? A kevés derék nem nevelhetett sok ellenálló, küzdő lelket. Idézem a gazdát, az ipari, kereskedelmi kereső társadalmat, akiknek a lelkét ugy megfogta már a nagy haszon ördöge, hogy onnan kiűzni szinte lehetetlennek látszik ? A munkást, aki sztrájkolt, hogy a bére több legyen, de a munkaidő becsületes kihasználását ellenséges követelésnek tartotta ? Idézzem az ifjúságot, a léhát, az eszményektől távolállót, a sir felé táncolót ? A tömeget, a lomhát, az élvezetekre éhest ? Idézzem mind, akikről még nem emlékeztem ? Mind, akiről beszélni ma nem szabad ? A sok csörtetést, hivalkodást, mely egész társadalmunkat hajtja ? Talán a jótékonyság szellemét, amelyet szintén fölhasználunk, hogy nagyot dorbézoljunk, vagy annak hyénáit, hogy azt megraboljuk ? Nem, nem, ez szörnyű kép. És nem a múlté. Itt áll előttünk. Nézzünk belé, lássuk a mllgunk szemében a gerendát. Lássuk, hogy ez a társadalom nem keresztény. De azzá kell tennünk, s ehhez az első lépés : Confiteor! Cn. j j Telefon. - Távirat, ^ Ábrahám államtitkár lemondott. Budapest. Ábrahám Dezső belügyi államtitkár a választások következtében lemondott. A miniszterelnök tudomásul vette s a minisztertanács elé fogja vinni a lemondást. Német hadihajók felosztása. Paris. A nagyköveti értekezlet hétfőn délelőtt ujabb ülést tartott, amelyen felosztották a német hadihajókat. A német hajók egy részét el fogják pusztítani, egy másik csoport Franciaországnak és Olaszországnak jut, mig egy harmadik kategória a jövőben rendőri szolgálatot fog teljesíteni. Clemenceau Egyiptomban. Paris. Clemenceau jegyet váltott a Lothus gőzösre, mely február 3-án indul Egyiptomba. Tíz évvel ezelőtt, amikor először bukott meg Clemenceau, mint miniszterelnök, szintén hátat fordított a politikának és DélAmerikába ment felolvasó körútra. A prágai délszláv diákok tüntetése Olaszország ellen. Prága. Az esti újságok jelentése szerint itt vagy ötszáz diák felvonulást rendezett a város ucáin, hogy Olaszország ellen tüntessen. A délszláv követség épülete elé vonultak, ahol dr. Hribar követ beszédet intézett hozzájuk, amelyben biztosította őket arról, hogy a délszláv kormány meg fogja védeni a nemzeti érdekeket. Végül arra is kérte a tüntetőket, őrizzék meg nyugodtságukat és legyenek megfontoltak. Népszavazás Felső-Sziléziában. Koppenhága. A nemzetközi bizottság amely Schlewigben a népszavazást vezeti, hétfőn megérkezett Flensburgba. — Felsősziléziában a népszavazás alá kerülő területek kiürítése megkezdődött. Az első zónát január 31-éig, az utolsó zónát február 10-ig kötelesek a német csapatok kiüríteni. Bombamerénylet a keleti expressz ellen. Róma. Veronában mult éjszaka merényletet követtek el a keleti expressz ellen. Néhány pillanattal a vonat közeledése előtt nitroglicerines bombát helyeztek el a sinen. A bomba felrobbant és elpusztította a vágányt, ugy hogy a vonat kisiklott. Az utasok közül senki sem sebesült meg. Odesszában hatvanezer fogoly elpusztult. hadiLondon. Egy vöröskereszt bizottságnak megengedték, hogy Odeszszába utazzék a haidfoglyok nyomorának enyhítése céljából. A hadifoglyok közül hatvanezren éhség és betegségek következtében elpusztultak, a többi negyvenezer között is sürün arat a halál. A Hohenzollernek vagyona, Berlin. A porosz kormány már megkapta az állam és a Hohenzollern-ház közös ügyére vonatkozó javaslatot, melyet a kormány legközelebb a nemzetgyűlés elé terjeszt. A javaslat szerint a volt uralkodó palotájának egyrészét az állam kapja, a többi a porosz királyi család tulajdona marad. A csUád szabadon' rendelkezik megmaradt vagyonával. Az állam megváltja a királyi családtól az elbirtokolt paloták berendezését és értéktárgyait. Hivatalos rész. 533Í1920. tan. sz. Hirdetmény. A kiütéses tífusz és a visszatérő láz esetei az országban helyenként halmozódnak s leginkább a Lengyelországon keresztül hazatérő hadifoglyok által hurcoltatnak be. Midőn felhivom a közönség figyelmét a fenyegető bajra, különösen hangsúlyozóra, hogy a betegség fellépése a gondos testi tisztálkodással különössen pedig a tetvetlenitéssel biztosan megelőzhető. Egyben pedig felhívok minden orosz fogságból hazatért hadifoglyot, hogy megérkezése után az illetékes hatósági orvosnál megvizsgálása végett feltétlenül jelentkezzék, — mert amennyiben ezt elmulasztja, szigorúan meg lesz büntetve. Esztergom, 1920. január 26. Hothnagel s. k. polgármester h. Esztergomi járás főszolgabirájától. 2376/1919. szám. Másolat: Tárgy ; A marhalevelek kiállítási, átírási stb. dijainak felemelésére vonatkozó 13548/1919. számú F. Min. rendelet. Másolat: Magyar Földmivelésügyi Miniszter 13548/1919. III. 1. ügy. e. Rendelet valamennyi törvényhatóságnak. A marhalevél kezelési dijak újbóli megállapítása. A megváltozott viszonyokra és különösen a gazdasági haszonállatok ez időszerinti magas áraira való tekintettel a marhalevél kezelési dijakat 1919. évi november hó l-lől kezdődő hatállyal ideiglenesen további rendelkezésig következően állapítom meg : a) egy marhalevél kiállításáért tekintet nélkül a reá jegyzett állatok számára 1 (egy) K, b) a tulajdon átruházási záradék kiállításáért 60 (hatvan) fillér, c) az egészségügyi bizonyítvány vagy külön eszközölt irányítás megújításáért, úgyszintén a leírásáért 40 (negyven) fillér. Ezzel kapcsolatban felhivom alispán (polgármester) urat, intézkedjék aziránt hogy a befolyt dijak felhasználásáról az 1900. XVII. t. c. 39. §-a értelmében alkotott helyhatosági szabályrendeletek a fentiek alapján felülvizsgálat alá vétessenek és a szükséghez képest módosíttassanak. Budapest, 1919. évi november hó 3.-án. Olvashatatlan aláírás s. k. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. A m. földmivelésügyi miniszter ur fenti rendeletét másolatban tudomásulvétel végatt azzal adom ki, hogy a íehdelet utolsó pontja alapján az 1900. évi XVII. t. c. 39. §-a az 1902. évi 1374. számú földm. min. rendelet valamint az 1908. évi 39888. számú belügyminiszteri rendeletek értelmében a befolyt dijak felhasználása iránt megalkotott helyhatósági szabályrendeletek felülvizsgálandók s a szükséges módosítások iránt intézkedjék. Ennek megtörténtéről 30 napon belül jelentést várok. Esztergom, 1920. jan. 3. Reviczky s. k. főszolgabíró. Az árak nem . létrán sétálnak fölfelé, hanem ma már valósággal repülőgépen szálnak a csillagok felé. Meggabalyodott mindenki „Nincs az, amit meg ne fizetnénk 11 , mondja a láncolni való lánckereskedő ; „bolond, aki nem használja ki a konjunktúrát".
