Esztergom és Vidéke, 1920

1920-12-12 / 219.szám

XLH. évfolyam 219. szám. KöröSZtéfly H3gyaF SfljtÓ. Vasárnap, 1920. december 12. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön ós vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Még most sem értjük meg egymást? (V, I.) Óriási külpolitikai nehéz­ségek leküzdése várt a magyar kor­mányra. A külföldi nehézségek le­küzdése mellett meg kellett teremtenie a belső jogrendet is ebben az er­kölcsi züllésnek indult országban és most, amikor legnagyobb szükség volna az egyetértésre, erőt vesz raj­tunk a turáni átok, — pártoskodunk. önmagunkat sodorjuk a körülöttünk tajtékzó örvénybe és nyomorult pár szem gabonáért, helytelenül odavetett királykérdésért, mérhetetlen szolgála­tot teszünk a köröskörül vigyorgó ellenségnek. Amig mi idehaza azon veszek­szünk, hogy 500 vagy 1500 koro­náért adjuk-e búzánkat a magyar állam országmentő céljaira, azalatt ottkint szépen megcsinálták a ben­nünket körülzáró gyürüt. Amig mi itt azon vitatkozunk, hogy ki legyen a király, oly szépen aláásták ennek a megcsonkított országnak pénzügyi bástyáit, hogy teljesen a csőd szé­lére jutottunk. Vájjon mit érhet egy ilyen ország trónja ? De mi nem ta­nultunk és nem is fogunk tanulni addig, amig nem lesz idegen járom alá hajtva az egész ország. A pár­Beethoven temetése.*) Miután L. van Beethoven ünnepé­lyes temetésének ideje — mely 1827. évi március hó 29.-én délutánra volt megállapítva — a nyomtatott és nagy számban szétosztott gyászjelentések utján barátainak és tisztviselőinek tudomására hozatott, az elhunyt la­kásában beláthatatlan tömeg gyűlt össze, ugy a kíváncsiak, mint pedig a gyászban résztvevők. Három óra­kor állították föl a ravatalt az udva­ron, melynek vivésére a cs. és kir. udvari Operaház tagjai közül nyolcan vállalkoztak, névszerinti Eichberger, Schuster, Gramolini, Ad. Müller, Hoffmann, Ruprecht, Borschitzky és Wranitzky (zenekari tag). Egy fél órával később megjelent a pap a *) Az esztergomi íoszékesegyház kórusán régi zeneművek között találtam egy férfikarra irt Liberát, melyet Seyfried komponált és amelyet Beethoven temetésén előadtak. A címlapjának második oldalán van leírva, ho­gyan ment végbe Beethoven temetése, melyet születésének 150. évfordulója alkalmával ér­demesnek tartok közreadni. toskodás pedig — vigyázzanak, rá azok az irányító, pártoskodó embe­rek, az ország romlását fogják elő­idézni. A mohácsi vész után Csele­patakjában találták meg a holt királyt, most pedig egy szük medrek közé szorított mocsárba fog belefuladni — nem a király, — hanem a magyar államiság. Kétharmada az országnak már elveszett a pártoskodás miatt. És mit komédiázunk ? — dobjuk oda a megmaradt egyharmadot is, legalább nem kell veszekednünk azu­tán sem a búzán, sem a királyon. Nem lesz akkor különbség az ellá­tott és ellátatlan, nern lesz nézetel­térés a legitimista és a szabad ki­rályválasztók között, mert mindnyájan idegen uralom alatt nyögő ellátatla­nok leszünk és legfeljebb valami vigyorgó cseh őrizetében álló múzeum nyirkos levegőjében nézhetjük az elhalványult Szent Jstván koronáját. Ide fog vezetni önzésünk és pártos­kodásunk — még valami — a tu­datlanságunk. Tizenkettedik órában vagyunk. Gondoljuk meg minden lépésünket és ha másként nem megy, — a vá­lasztók adjanak határozott utasítást képviselőiknek, hogy hozzák rendbe az ország dolgát — értsünk végre egyet. Különös, — hogy mikor helyre áll segédlettel együtt. A ravatalnál elmon­dott imák után a fentnevezett éne­kesek egy komoly és ünnepi korált intonáltak B. A. Weber-től, mire az egész menet megindult a következő sorrendben: I. A keresztvivő. — II. A négy pozaunista: Böck testvérek, Weidl és Tuschky. — III. Assmayer karigaz­gató és ennek vezetése mellett — IV. a Sánger-Chor, melynek tagjai voltak : Tietze, Schnitzer, Gross, Sykora, Frühwald, Geisler, Ruthmeyer, Kok­rement, Fuchs, Nejebse, Ziegler, Perschl, Leidl, Weinkopf, Pfeiffer és Seipelt, kik a pozaun-quartettel együtt a Miseréré-t adták elő. Ezek után követhezett: V. A papság. — VI. A pompásan díszített koporsó, melyet a nevezett operaénekesek vittek és amelyet jobbról Eybler, Hűmmel, Seyfried és Kreutzer, balról pedig Weigl, Gyrowetz, Gánsbacher és Würfel karmesterek vettek körül, akik a gazdagon himzett szemfedélről lelógó fehér szallagot tartották. — VII. A menet kezdetétől a koporsóig a jogrend, érvényt szereznek a tör­vénynek — felborul politikai életünk rendje. A józan magyar nép nevében ké­rünk felelős kormányt és teljes meg­egyezést. Szocialista elnök Svájcban. Bern. A svájci nemzeti tanács el­nökéül első izben választottak szo­ciáldemokratát é3 pedig Müller Gusz­táv volt berni városi elnököt. Teleki visszaadta megbízatását. Budapest. Gróf Teleki Pál mi­niszterelnök hosszabb kihallgatáson volt a kormányzónál és annak folya­mán azt a kérést terjesztette elő, hogy az uj miniszterelnök dezignálá­sánál a kormányzó az ő személyétől tekintsen el. Az olasz kormány megegyezett D'Ammnzióval Bécs. A fiumei konfliktust meg­oldották. A legionárusok kiürítik Veglia és Arbe szigetét, ennek ellené­mindkét oldalon sorban voltak a fák­lyavivők, számszerint 36-an, kik mű­vészbarátai-, költők, írók-, zeneszer­zők-, színészek és zenészekből állot­tak, közöttük: Anschütz, Bemard, Jos. Bohm, Castelli, Carl Czerny, Sigfr. Dávid, Grillparzer, Conr. Gráf, Grünbaum, Haslinger, Hildebrand, Holz, Katter, Krall, S. Lablache, Báron Lannoy, Linké, Mayseder, Mr. Meric, Merk, Mechetti, Meier, Sigr. Paccini, Piringer, Radicchi, Raimund, Riotte, Schoberlechner, Schubert, Schickh, Schmidl, Streicher, Schup­panzigh, Steiner, Weidmann és Wolf­mayer, — mindannyian gyászruhában égő viaszfaklyával és karjukon fá­tyollal erősitett fehér rózsa és liliom koszorúcska. Azonkívül jelen volt a temetésen számos tekintélyes előke­lőség, köztük Mosel és Breuning udvari tanácsosok (utóbbi az elhalt­nak fiatalkori barátja és végrendeleti végrehajtója), Beethoven testvére; azután a konzervatórium ifjúsága és a zeneszerzési-tanszak növendékei, Derschsler karmester stb. stb. Mind­/ • ben Olaszország elismeri a D'Annun­zio csapatai által megszállott Quarnero­államot és tekintettel arra, hogy Fiume kikötő területe ésszerű határhoz jusson Jugoszláviával szemben, támo­gatja a D'Annunzio-vonalat, amely néhány határos kerületet is magában foglal. Bombamerénylet a bukaresti szenátus ellen. Bukarest. A szenátus tegnapi ülé­sén bombamerényletet követtek el. A robbanás Radu Demeter püspököt és Greseanu minisztert megölte Ciorosartu és Nifon püspök, Spiru és Gheorgheiu szenátor, Coando tábornok és Valeanu miniszter súlyosan megsebesült. Az osztrák köztársaság uj elnöke. Bécs. A szövetségi gyűlés az ötö­dik szavazásnál dr. Hainisch Mihályt 129. szavazattal Ausztria köztársaság első szövetségi elnökévé választották. Nyolcvan szavazatot Seitz képvise­lőre adtak le. Konstantint lemondásra kérik. Bécs. A görög kormány fiosszabb távirattal fordult Konstantin királyhoz és az entente ellenséges magatartá­annyian mélyen gyászolva a közös veszteséget, melyet mindenkinek, aki a zeneművészet iránt fogékony, együtt kellett érezni. A templomba érkezvén, a beszen­telés közben a fenti 16 énekes a Libera? me Domine-t kezdte énekelni Seyfried karmestertől, ki állítólag a Mozart-féle Requiem előadásához négyszólamra zenekari kísérettel komponálta, (partitura és szólamok Tob. Haslingernél jelentek meg) és ez alkalomra irta át négyszólamú férfikarra. Majd elindult a négyfogatú diszes gyászkocsi a Wáhringeni sírkertbe, követve a kocsisoroktól. A sírkert előtti beszédet — résztvevő barátok­tól körülvéve — Anschütz cs. és kir. udvari színész tartotta, melyet Grillparzer szerkesztett az elköltözött­nek emlékére; báró Schechta és Castelli rövid, de tartalmas emlékver­seket osztottak szét az egybegyűlt gyászolók között; mielőtt elhantolták volna, Haslinger átnyújtotta Hummel­nak a weimari nagyhercegség udvari Megnyílt Bauer versenyárúháza Kossuth Lajos-ucca 4. szám alatt. (Három Szerecsen) Kaphatók férfi, fiú-, női magas, fél és gyermekcipők, női és gyermek harisnyák, férfi- zoknik és mindennemű cérnák, kötő-pamutok, rövidárú- és divatcikkek nagy választékban. Karácsonyi alkalomra leszállított árak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom