Esztergom és Vidéke, 1920
1920-01-30 / 24.szám
Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a iap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSÓ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 95 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. A világbéke és az irredentizmus Európa háborog és nem is fog lecsendesedni egyhamar ! . . . A Nyugat és a Kelet összecsapásából keletkezett vad hullámokat egyelőre nincs ami megtörje, megfékezze. Feneketlen mélysége van itt a zabolátlan indulatok tengerének és a háborgás nemcsak a felszínen megy végbe, felborult fenekestül Európa békéje . . . Franciaország, Anglia, Olaszország rettegni fog, nem lesz nyugodt nappala, nyugodt éjszakája, mert Európa földjének felét gyűlölettel vetette be és bármit tesz ellene ez a gyűlölet ki fog kelni, termése meg fogja mérgezni győzelmének!, h minden gyümölcsét . . . A Nyugat rafinériája s a Kelet égető szenvedélye rossz házasságot hozott létre, nem lesz áldás frigyükön ; koraszülött, torz magzatjuk: Cseh-Szlovákia — soha erőhöz nem jut, csak erőt emészt és undort gerjeszt minden környezetben ahol megfordul . . . íme, Wilson világbékéje ! . . . Amerika — az uzsorások patentirozott szövetkezete megajándékozta Európát a századokon át keresett egyetértéssel, méltányossággal, egyenlő jogokkal, nemzetközi békével! • A világbéke eszméjét fegvverrel, munícióval, hadiszerekkel megterhelt oceánjáróik szállították Európába, milliós hadseregük segítette terjeszteni és amikor végre egyesült erővel összetörték akadályait, visszavonulnak páncélszekrényeik mögé s onnan irányítják tovább versenytárs nélkül a világkereskedelmet . . . A pokoli terv sikerült; a világháború öt-hat improduktív esztendejét esetleg évtizedeken át fogja követni az improduktív irredentizmus ! . . . Eméssze fel öntüze Európa minden ( népének a termelő erejét, csak az amerikai dollárhegyek növekedjenek, a szédületes, hatalmas trösztök uralkodjanak és tartsák rabszolgaságban az összes emberiség másfél milliárdját 1 Pokoli terv, vizözöni vakság! Az Ó Testamentumban vizözönnel, büntette Isten a tőle elfordult emberi nemet, most ezzel a vaksággal ismételte meg az egész emberi nem megbüntetését 1 . . . Es nincs más menekvésünk! Az Itália irredentá-hoz kell iskolába járnunk, a francia reváns-politikát kell megtanulnunk, ha ragaszkodunk hozzá, hogy Magyarország 1 ne történelmi emlék legyen csupán, hanem nemzetközi tényező ! . . . Nem elkeseredés, nem az igazságtalansággal felajzott nemzeti önérzet, büszkeség kerget bennünket az irredentizmus felé, hanem — a magunkbaszállás, a legridegebb józanság . . . Amikor azt látjuk, hogy a legszentebb eszmények cégére alatt a legdurvább érdekszövetek létesültek körülöttünk, ahol a magyarnak a legalábbvaló rab szolgaszerep jutott csak azért, mert gavallér volt egész a — koldustarisznyáig, — hát ideje, hogy végre mi is haza gondoljunk már! Törődjünk önmagunkkal és zárjuk ki magunkból mindazt, ami és aki idegen ! . . . Elég volt az idegen érdekekért csillogtatott magyar vitézségből, a véráldozatok árán is fentartott magyar lojalitásból, az anyagiasságban elmerült Európa szemében őrült donkizsottizmus ez ma már! Térjünk észre, Lehelkürtjének ivatott őre, Apponyi Albert gróf halálos ítéletünk kihirdetésénél megszólaltatta még egyszer, talán utoljára ezt a künöt, halljuk meg ma is tisztán zengő érces hangját, visszhangozzék egyik magyar kebelből a másikra soha nem lankadó erővel: Nem, nem, soha 1! ! . . . De lehet-e és szabad-e remélnünk valamit a magyar irredentizmustól ? Sőt, csakis ettől, még pedig mindent ! ... De ne úgy jelentkezzék megint a magyarságunk, hogy — ki a legény, a csárdában I ? . . . és ne egymáson mufhssuk a magyar virtust, hanem lássa minden idegen, hogy ökölbe szorult a kezünk és érezze levegőnkben a veszedelmes figyelmeztetést: Ne bántsd a magyart ! Érezze, tudja ezt állandóan a tőlünk elszakított minden testvér magyar és legyen ez a biztos tudat az ő ereje is. Vonzódjék ehhez a központi erőhöz s ez a központ, az anyaország, legyen kifogyhatatlan erejében. Ha nem tudjuk igy megszervezni a magyar irredentizmust, ha csupán a „pörös atyafiak" magyar erényét terjesztjük magunk között és elrablott testvéreinket a történelem és a természet jogán vitatjuk vissza magunkhoz, — lehet, hogy egyszer, valaha, a messzejövőben nekünk lesz igazunk, de nem lesznek már meg a visszaperelt testvérek ! . . . „Becsülettel a hazáért!". Padányi Andor. |^ Telefon.-Távirat. $ Spanyolbetegség a fővárosban. Budapest. A fővárosban tegnap 420-an betegedtek meg spanyolban, s ezek közül 25-en haltak meg. A járvány még folyton terjed. Választások eredménye. Budapest. Az eddig beérkezett jelentések szerint a mandátumok a következőkép oszlanak meg • keresztény egyesülés 69, kisgazdapárti 60, demokrata 4, pártonkívüli 2, keresztényszociális gazdasági 1. Pótválasztás lesz 27 kerületben. Összes mandátum 163-at tesz ki. Északnyugat-India fellázadt. Paris. Egy szikratávirat jelenti, hogy Indiában heves harc folyt egy angol oszlop és az északnyugati határ fellázadt lakossága között. Az ir önkormányzat. London. A kormány a parlament legközelebbi tanácskozása alkalmával benyújtja az ir önkormányzatra vonatkozó javaslatot, amelyet annak idején. Lloyd George szervezett meg és amely most készült el. Ujabb jegyzék Hollandiának. Hamburg. Az antant azzal a tervvel foglalkozik, hogy a volt császárt életfogytiglan egy erődbe zárják. A holland kormány válaszára adandó viszonválaszt a francia nemzetközi jogászoknak a békeértekezlet mellett működő bizottsága fogja kidolgozni. A kifogásokra pontról-pontra fognak válaszolni s a válasz sokkal szigorúbb és merevebb lesz, mint az első jegyzék volt, ugy hogy hangja valósággal ultimátum-jelleget fog neki kölcsönözni. A Novara elsülyedt Bécs. A Corriere della Sera azt jelenti, hogy a Novara volt osztrákmagyar páncélos cirkáló, amely a háború alatt számos cirkáló utat tett meg az olasz partvidéken, a brindisii kikötőben elsülyedt. A hajó elpusztulásának okáról eddig nincs semmi hír. Hivatalos rész. Az esztergomi választókerület választási biztosától. 44—1920. vál. sz. Hirdetmény a le Bem szavazott választók igazolására vonatkozólag. Hivatkozva a magy. kormánynak 6516/919. M. E. szám alatt kelt körrendeletének 6. íjában foglaltakra, amelyek szerint a szavazási kötelezettség alapos ok nélkül történt elmulasztása 5 koronától 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal, az egyenes adóval megrovottaknál az 1919. állami egyenes adó 5 °/o-ának megfelelő további pénzbirsággal, végül a választójog megvonásával büntetendő. Figyelmeztetem mindazon választókat, a kik választói jogukat a f. évi január hó 25-én és 26-án megejtett nemzetgyűlési választásnál nem gyakorolták, illetve a szavazástól elmaradtak, hogy elmaradásukat 1920. évi január 28-ától számított 8 nap alatt- elfogadhatóan igazolják. A betegség orvosi bizonyítvánnyal, az egyéb okok pedig elfogadható bizonyítványokkal igazolhatók. Az igazoló okmányok alulírott választási biztosnál (járásbirósági épület, ajtó 28.) a hivatalos órák alatt d. e- 9 órától 1 óráig nyújthatók át. Esztergom, 1920. január 27. Vaniss Dezső s. k. itélőtáblabiró, választási biztos. Esztergom város közélelmezési hivatalától . ad. 59/1920. K. é. sz. Hirdetmény. A vármegye alispánjának 494/1920. számú rendelete alapján értesíttetik a város közönsége, hogy mindazok akik a városi közélelmezési hivataltól, bármily célra vásárlási igazolványt kaptak, azokat 3 nap alatt annál is inkább szolgáltassák vissza a nevezett hivatalnak, mert ellenkező esetben ellátottaknak fognak tekintetni és hatósági ellátásban nem részesülnek. Esztergom, 1920. jan. 28. Közélelmezési hivatal. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 3771. ai. 155. kgy./l919. Tárgy : Apáthy Gyula nyug. kesztölci körjegyző nyugdijának megállapítása tárgyában 3733/338. 1918. sz. a. hozott véghatározata közigazgatási bíróságnak 471/1919. K. sz. végzésével hatályon kivül helyeztetvén, a törvényhatósági bizottság következő ujabT véghatározatot hozta : Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága figyelemmel a nevezettnek panasziratában foglaltakra s elfogadva a jegyzői nyugdijigazgató választmány, valamint az állandó választmány javaslatát, Apáthy Gyula nyugdíjazását kimondó 7420/553, 1914. sz. véghatározatának megváltoztatásával nevezett nyugdijilletményét 16 év 6 hó 26 napi szolgálati ideje után 63 százalékkal számítva 2600 K beszámítható fizetés és 600 K lakbéregyenértéknek megfelelőleg évi 1638, illetve 378 koronában állapítja meg s a fizetés után nyugdíj összegnél javára mutatkozó évi 119 koronát visszamenőleg, valamint az 1899. ápr. 1-étől 1915. febr. l-ig bekövetkezett nyugdíjazásáig járó 166 K 66 fillért, mint 200 K harmadik korpótlékának elmaradt részét kiutalványozni rendeli. Indokok: Apáthy Gyula beigazolta, hogy helyetest jegyzői szolgálatát figyelembe véve, a harmadik korpótlékra 1914. ápr. 1-én igénye nyilt és igy nyugdija 2600 K (és nem 2400 K) fizetés alapon lett volna megállapítandó. Ellenben szolgálati ideje segedjegyzővé történt megválasztása, vagyis 1898. július 6.-ától vétetvén számításba, a vonatkozó 4032/360. 1910. sz. nyugdíj szab. rendelet 2. §-anak rendelkezése értelmében nyugdíjazottnak azon kérelme, hogy szolgálati ideje oklevelének megszerzésétől kezdve számíttassák, a nyugdijkiszabás tekintetében nem teljesíthető. Kegydij folyósítására pedig csak az arra érdemesek tarthatnak számot.