Esztergom és Vidéke, 1920

1920-11-21 / 211.szám

XLII. évfolyam 211. szám. KereSZÍéliy lllftgyar SajtÓ. Vasárnap, 1920. november 21. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., tiova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. A revolver. Ellenségeink elénk tették az irást, amely Magyarország területének meg­csonkításáról szól s amelyet ők bé­keszerződésnek neveznek és azt kö­vetelték, hogy ezt az irást mi irjuk alá, vagyis ratifikáljuk a békeszer­ződést. igen jól tudták azonban, hogy nem akad olyan magyar ember aki ezt a békeszerződést a . maga szabad elha­tározásából aláírni hajlandó lett volna. Gondoskodtak tehát, hogy ha a magunk jószántából nem ratifikál­juk, kényszert alkalmaznak velünk szemben. Olyan eljárás ez, mint mikor va­lakire ráfogják a töltött Tevolvert s igy kényszeritik, hogy irja alá azt az irást, amelyet különben aláírni nem akar. Utolsó nap, amikor már a magyar nemzetgyűlésen napi rendre ki volt tűzve a béke ratifikálása, akkor elő­rántották a revolvert. A cseh kor­mány a jugoszláv kormánnyal egyet­értőleg nyilvánosságra hozta annak a defenzív egyezménynek a szöve­gét, amelyet Benes dr. külügymi­niszter utján a jugoszláv kormány­nyal folyó évi augusztus 13.-án kö­tött s amely szerint arra az esetre, ha Magyarország provokálatlanul meg­támadná a két szerződő fél egyikét, a másik köteles a megtámadottnak védelmére sietni. íme ez az a revolver, amellyel minket a béke ratifikálására kénysze­ritettek. Ez az a revolver, amelytől megijedtek azok, akik megszavazták a ratifikálást. De ez a revolver nem csak meg­ijesztette a lágyszívű hazafiakat, akik nagy ijedtségükben arra sem gon­doltak, hogy az a revolver talán megtöltve sincs, vagy el sem sül, vagy ha el sül is, nem bizonyos, hogy találni fog. Ez a revolver még 8Zt is elárulta, hogy rabló szomszé­daink, akik a tőlünk elszakitott terü­letek birtoklását a „fegyverek jogára" a „győztesek jogára" akarják alapí­tani, féltek tőlünk. Ők a dölyfös „győzők", ők a leg­újabb keletű „nagyhatalmak", ők fel­tek ettől a letiport, kifosztott, kol­dusbotra juttatott kis Csonka-Ma­gyarországtól ! Annyira féltek, hogy ketten Összefogtak és élet halálra szóló védelmi szövetséget kötöttek ellenünk, arra az esetre, ha mi vala­melyiküket megtámadjuk Ez a félelem árulja el legjobban az ő igazságuk teljes hiányát. Ez a félelem az ő rablólelkiismeretük meg­szólalása volt. Ugyanaz a lelkiisme­ret szólalt meg ebben, amely a rab­lóban is megszólal, mikor rátámad áldozatára. A rabló is revolvert vesz magához, pedig tudja, hogy fegyvertelen em­bertársára támad. A revolver a rabló lelkiismeret félelmének a kifejezője és arra jó, hogy megfélemlítse azt, aki­nél fegyver nincs. Ettől a revolvertől rémült meg a magyar törvényhozás ! Micsoda kötelező ereje lehet ez­után olyan békeszerződésnek, amely­nek az egyetlen jogi és erkölcsi alapja az áldozat megrettenése és a rabló revolver, erről talán beszélni sem érdemes. Hivatalos rész. Esztergom vármegye törvényhatósági gazda* sági munkás közvetítőtől. ad. 1/1920. törv. gazd. munkás.-k. Hirdetmény. Csonka Magyarország több vármegyéiben nagy a munkakinálat. Sokan vállalnának bár­milyen gazdasági munkát, sommás vagy föld­munkát. Gazdatiszt és felügyelő, kulcsát-, mug­táros, béresgazda, szőlőfelügyelő állást keres. Azonkívül kínálkoznak téglavetők, szőlőmun­kások, gazdasági cselédek, ácsok, kőművesek, gépészek és lakatosok, kocsisok, asztalosok, kovács, fütő és napszámos. Viszont pedig alkalmazást nyerhetnek családos vincellérek, kondás, béres és gulyás. Bognár, kovács, házvezetőnő, mindenes, szakácsnő, háztartási alkalmazott, házi cseléd, kertész, vincellér, kubikus, kőfejtő, rakodó és fakitermelő mun­kások, répaszedő, nadragulyaszedők, ucca­seprők, földmunkások és napszámosok. Kö­zelebbi adatok megtudhatók hétköznaponként d. e. 10—12 között Zsiga János vm. aljegyző törh. munkásközvetitőtől. Esztergom, 1920. október hó 13. Palkovics s. k. alispán. Az esztegomi m. kir. állampénztártól Értesítés. A fényűzési forgalmi adóról szóló 1920. évi XVI. t.-cikk és annak végrehajtása tár­gyában kiadott 9000/1920. számú pénzügy­miniszteri utasitás értelmében a fényűzési for­galmi adó 1920. december 1.-én I«P életbe. Felhivatnak mindazon belföldi keresetüzők. vagy belföldi képviselettel biró külföldiek, akik a belföldön a fentemiitett végrehajtási utasitás 10—41. §-aiban meghatározott fény­űzési tárgyak átruházásával (eladásával) a kiskereskedelemben foglalkoznak, hogy ezt a körülményt — amennyiben eddig még nem jelentették be — 1920. november 30.-ig a budapestvidéki m. kir. pénzügy igazgatóságnál írásban vagy élőszóval jelentsék be. Ha azon­ban azok, akik a bejelentest már megtették, de üzleti viszonyaikban a,zóta olyan változás állott be,' mely a bejelenté* kiegészítését teszi szükségessé, továbbá mindazok, akik a tör­vényben fel nem sorolt, de a végrehajtási uta­sitás rendelkezései szerint fényűzési tárgyak eladásával foglalkoznak, szintén kötelesek a jelzett határidőig bejelentésüket kiegészíteni, illetőleg megtenni. Bejelentési kötelezettség terheli az ősterme­lőket, gyárosokat, iparosokat és kereskedőket, akik fényűzési tárgyak előállításával, átala. kitásával, feldolgozásával és eladásával fog­lalkoznak. A fényűzési forgalmi adóról szóló törvény és az erre vonatkozó végrehajtási utasitás a „Budapesti Közlöny" 258-dik számában meg­jelent. A 900.000/1920. számú hirdetmény az állampénztárnál és a városházán van kifüg­gesztve. A fényűzési adóhoz szükséges nyomtatvá­nyok a helybeli állampénztárnál díjmentesen átvehetők, ahol bővebb fölvilágositások is megadatnak. Esztergom, 1920. november 18.-án. Kottler s. k. , főtanácsos. Az Országos menekültügyi Hivatal Eszt er­gomi körletétől. Hirdetmény. Felhívjuk az Esztergomban tartózkodó me­nekültek közül azokat, akik törzskönyvelésük céljából mult hó 27.-éig már jelentkeztek, hogy igazoló könyvecskéik átvétele végett hivatalunknál folyó hó 22, 23, vagy 24.-én délntán 5—7 Óra között okvetlenül jelenje­nek meg. Ez alkalommal a november hóra szóló el­látási utalványok is kiosztásra kerülnek. Esztergom, 19'20. november 20. A vezetőség. Telefon. - Távirat. A prágai botrány és a népszövetség. Bécs. A népszövetség tudvalevőleg az osztrák kormányhoz jegyzéket intézett, amelyben kijelenti, hogy a népszövetség vállalja az egyes álla­mok német kisebbségeinek védelmét. Ez a jegyzék épp akkor- érkezett Bécsbe, amidőn Prágában a német kisebbséggel szemben a legtorvény­telenebb módon jártak el cseh legioná­riusok. Bécsi politikai körökben nagy érdeklődéssel várják, hogy a nép­szövetség a cseh-szlovák állammal szemben érvényesíteni fogja-e azt a jogát, amelyet a kisebbségek védel­mére magának fentartott. Hollandia elismerte Magyar­országot. Bécs. E hónap 13-án, tehát a ratifikáció napján, a holland kormány tudatta ottani képviselőnkkel Vilma királynő abbeli elhatározását, hogy elismeri Magyarországot és a magyar kormányt. A magyar kormány távirati­lag adott kifejezést köszönetének ezért a lépésért, amelyben a holland nemzet által már eddig is tanúsított barátsá­gos érzésnek uj tanújelét látja. VilmOS CSáSZár milliói­London. Az alsóházban egy kép­viselő a kormány figyelmét arra a hivatalos jelentésre hivta fel, amely szerint Németországból 1919. január óta a mai napig a német császárnak 4,236.600 font sterlinget küldtek. Követelték a Hohenzollernek magán­vagyonának lefoglalását, politikájuk áldozatainak segítése céljából. Bonar Law azt felelte, hogy a berlini angol követ ebben az ügyben utasításokat kapott. A szerb miniszterelnök vissza­fizette az elsikkasztott egymilliót. Bécs. Vesznics szerb miniszterel­nök állását megrendültnek tartják, mert kitűnt, hogy közönséges tolvaj. A legfelsőbb számvevőszék elnöke a Progress cimü laphoz intézett levelet közöl, amely szerint Vesznics 1918­ban mint párisi követ, 1 millió fran­cia frank segélypénzt elsikkasztott. Vesznics röviddel Rappalába való elutazása előtt ezt az összeget visz­szafizette az államkincstárba. A Szentszék a csehországi kegyari rendszer ellen. Bécs. A Szentszék azt követeli, hogy az egyházi birtokokat hagyják meg egyházi célokra, a papnevelést pedig teljesen bizzák az egyházra. A kegyúri intézményt a Vatikán el­törlendőnek tartja, mert a kegyúri rendszer mellett sokszor szociáldemok­rata városi tanács vagy zsidó nagy­birtokos helyezte a katolikus papot hivatalába. A cseh legionáriusok szociali­zálnak. Krakó. A cseh legionáriusok Kas­sán és Eperjesen szocializálták az élelmiszer és ruházati üzleteket és az ott talált árúkat potom áron áru­sították kí a lakosság között, a be­vett pénzt pedig lefoglalták. . Felbontották a cseh-délszláv szerződést. Bécs. Hirt adtunk arról, hogy Csehország gazdasági szerződést kö­tött a délszláv állammal, amely sze­rint Csehországnank 1609 vagon gabona ellenében 3.2 arányban cukrot kellett volna szállítani. Ezt a szerző­dést azonban felbontották, mert mialatt a cseh szakemberek, akiknek a szerződést felülvizsgálatra kiadták, a szerződés perfektuálásán dolgoztak, a buza ára emelkedett, a cukor ára pedig esett. Ezért Jugoszlávia a szerződést felbontotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom