Esztergom és Vidéke, 1920

1920-11-09 / 206.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR 5ANOS UCCA 20. SZAM TELEFON 21., lova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . .60 K. negyedévre 30 K.,~egy hóra .10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Csonka. Magyarország nem ország, Egész'Magyarország menyország. Telefon. - Távirat. Amennyiben tehát valaki a fenti célzattal valamely hadifogoly hozzátartozójánál meg­jelenik, leghelyesebb az illetőt az államrend­őrségnek nyomban átadni. Esztergom, 1920. nov. 3. Bothnagel s. k. polgármester h. ®|H,REK.|® Beszámoló. Dr. Szilárd Béla nem­zetgyűlési képviselő az alispán kísé­retében Tokod és Nyergesujfaluban tartotta meg beszámolóját. Mindkét helyen Reviczky Elemér főszolgabíró fogadta az alispánt, a községek pedig lovas bandériummal kisérték falujukba s.-*?ofidégftkgt.—Ugy az alispán felvi­lágosító beszéde, mint a képviselő politikai tájékoztatója nagyon jó ha­tással volt a népre. — Nagyon he­lyes 1 Minél többet érintkezni közvet­lenül a néppel! Amerikai segítség. Végtelen nagy nyomorúságunk híre átjutott a ten­geren és az amerikai vöröskeresztes misszió vezetősége megkezdte áldásos működését Magyarországon. Fővárosi lapokból értesülünk, hogy két milli­árdos angol hölgy személyesen szer­zett tapasztalatokat nemcsak a fő­város nyomor tanyáin, hanem egyes vidéki városokban is. Nekünk esz­tergomiaknak oly sokszor volt sze­rencsénk a kiránduló fővároshoz, hogy méltán várhatnék az ily fajta látogatást is. Ha jnár a . budapesti intéző köröknek az efajta mentőak­ciók alkalmával nem jut eszükbe Esztergom, legalább a vármegye, a város vezetőségének legyen rá gondja, hogy némi segély érkezzék hozzánk. Van nálunk is oly nyomor mint pl. Győrben, Debrecenben (?), mert nem kell mást megnéznünk, csak az is­kolás gyermekek lábbelijét és azon­nal láthatjuk a legkiáltóbb szegény­séget. Sok gyermek nem jár iskolába, mert mezítláb didereg otmon fűtet­len szobában. Ébredők estélye, mely vasárnap este volt a Fürdő Szálloda nagyter­mében ugy anyagilag, mint erkölcsi­leg várakozáson felül sikerült. Oly nagyszámú közönség vett ezen részt, hogy a nagyterem nem volt képes azt befogadni. Az élvezetes műsor minden egyes száma fényesen sike­rült. A szereplők valamennyien ..di­cséretre méltóan adták szerepeiket. Az estély kedélyes hangulatban a hajnali órákig tartott-Elismerés illeti a kitűnő rendezőséget, de különösen Giegler Ferencet, az egyesület agilis elnökét, ki fáradtságot nem kiméivé mindent elkövetett az est sikere ér­dekébén. Lisztutalás. A közélelmezési mi­niszter ujabban nyolc vagon lisztet utalt ki Szarvasról Esztergom vár­megye és város részére. Ezzel kap­csolatban ujitjuk fel a polgármester által lefoglalt liszt ügyét. Érdeklő­désünkre azt az információt kaptuk, hogy az eljárás még folyamatban van — tehát nem aludt el a bajnai gabonaügy. A magunk részéről nem is hagyjuk elaludni. Nyilvános nyugtázás. Az esz­tergomi csizmadiák temetkezési és betegsegélyző egylete elhunyt elnö­kük Dudás János városi képviselő­nek elhalálozása alkalmából koszorú­megváltás címén-455 koronát adtak a hadiárváknak, amit ezennel nyilvá­nosan nyugtáz a Rokkantszövetség elnöksége. Rákosy Jenő ünnepély Eszter­gomban. Rendkívül élvezetes és művészi szempontból is kiváló estét nyújt f. hó 13 án szombaton és 14-én vasárnap a Polgári Zenekar lelkes műkedvelő-gárdája az eszter­gomi közönségnek. Hogy Rákosy Jenőnek 50 éves irói jubileuma alkalmából Esztergom közönsége is résztvehessen az országos ünnep­lésben, Vadász Lajos városunkban élő nyugdíjas színművész a maga köré gyűjtött ambiciós és lelkesedő fiatalokkal betanítja és szinre hozatja az ünnepelt iró egyik legkiválóbb irodalmi termékét: „ÉjjeL az erdőn" cimű paraszt történetet. Az Ünnepély egyben a Polgári Zenekar bemutat­kozó estélye is lesz. Jegyek már Válthatók Szenczy István posta­altisztnél, Kertész Jánosnál (állam­pénztár) és Tatarek József könyv­kereskedésében. Hazafias kultur-előadások épp úgy mint a múltban, moát is meg­kezdődnek. Az első ünnepélyes meg­nyitó-előadás f. hó 12-én (pénteken) délután lesz a belvárosi olvasókörben. Műsor a legközelebbi - számban lesz közzétéve. Mit kér a béresgazda egy évre fizetésül ? Lapunk egy barátja ki­sebb birtokára béresgazdát keresett és jelentkezett is egy, aki azonban írásba foglalta követeléseit, és pedig emígy: — 12 métermázsa buza, 12 métermázsa rozs, 12 ezer kor, kész­pénz havi részletekben kifizetve, ele­gendő tűzifa, 30 kgr. só, 30 kgr. bab, burgonya amennyi kell, naponta 2 liter tej, 20 liter petróleum, 1 pár csizma, 1 pár bakkancs a járandó­sága. Ezenkívül még a következő igényei vannak i — a mezőgazda­ságból 10 percent, ugyanannyi a marhaállományból iá és a sertésállo­mányból is 10 percentet kér, de ezen­kívül minden malacozásból két ma­lacot is kap. A szárnyasból már Igen, vagy nem? | (V. I.) A megcsonkított .Magyar­ország egész közvéleménye egy nagy probléma előtt áll. Az elszakított or­szágrészek lakosai szivdobogva vár­ják, vájjon az ő hozzájárulásuk, be­leszólásuk nélkül megerősíti a csonka nemzetgyűlés az erőszakos, kikény­szeritett, megalázó békeszerződést? Mit. tegyünk hát, mit tehetünk ? Le kell szegeznünk azt a tényt, hogy a békeszerződés aláírásakor tett ígéretekből, bizonyára a tehetet­ség miatt egyellen-egyet sem váltott be a hatalmára hivatkozó nagy entente. A Csonka-Magyarország csak oly blokád alatt áll, mint állott a hábocu alatt különösen pénzügyi téren. Lengyelország megvívta nagy küz­delmét az egész Nyugatért, annak minden katonai segítsége nélkül és ezt örökre szégyenfoltjául írhatjuk a nyugati kultúrának. Rabló szomszédaink félelmükben kisententét akartak létesíteni ellenünk, 1 mely.Jazonban-mgylátszik létre telje­sen még sem jöhetett és most tehe­tetlen dühükben botozzák, börtönözik véreinket a népek önrendelkezési jo­gának nagyobb dicsőségére és sem a szabad Anglia, sem a „szabadság­hazája" Franciaország ezt megaka­dályozni nem tudják. Csehország, Szerbia és Románia külön-külön rá sem hederitenek az entente paran­csaira, mert tudják, hogy ott véko­nyan vannak a iiatalom dolgában. És nekünk most is még mérlegel­nünk kell azokat a fenyegető esé­lyeket, amelyek a békeszerződés előtt léteztek, de amelyeknek éle azóta nagyon megkopott Olaszország és Amerikában beállott változások miatt, sőt Románia is bizonyára a tornyo­suló vészek hatása alatt, ma már másként gondolkozik. A magyar közvélemény érzi, tudja a beállott változásokat és ezért oly egységes a ratifikálás ellen elfoglalt álláspontjában, de egységes a ma­gyar néplélekben rejlő becsületesség miatt is, mert erkölcstelennek tartja megerősítését annak a szerződésnek,* melyet évszázados függetlenségi tö­rekvései, évezredes tradíciói, kulúrája és geográfiai egysége miatt betartani nem tud és nem is akar. A nemzetgyűlés hivatott döntenie nehéz kérdésben, számolnia kell azon­ban a közvélemény és a megszállott területeken kínlódó, de a Magyar Szent Korona felé áhítattal tekintő népekkel is. Lemond Írország alkirálya. Zürich. French tábornoknak, Ír­ország alkirályának lemondása küszö­bön áll. Ez a lemondás .az írországi savarok következménye. A kabinet óbb tagjának lemondása is várható. Franciaország nem ad enged­ményeket Németországnak. Bécs. Millerand elnök, Leygues "niniszterelnök és Marsai pénzügy­miniszter újból ellene nyilatkoztak innak, hogy Németországnak a jóvá­étel kérdésében bármtaá ejagednjáajfcfc. tegyenek. A Temps szövetségközi egyezséget hirdet, amely lehetségessé tenné, hogy Németországban a leg­szükségesebb élelmiszerek árát le­szállítsák, ugy, hogy azután a jóvá­tétel összegét hamarosan megállapít­hatnák. Forronganak a csehországi németek. Prága. A cseh politikai hatóságok a legutóbbi napokban, husz gyanús­nak talált idegent utasítottak ki Stern­bergből. A kiutasítottak valamennyien német-osztrák állampolgárok, akik nagyszabású propagandát űztek Dél­morvaország tiszta német vidékeinek a cseh államtól való elszakítása és Ausztriához való csatolás érdekében. A meghiúsult tervek szerint a dél­morvaországi németek forradalmának október 28-án kellett volna kitörnie, azonban a,terveket besúgók elárul­ták, s így annak keresztülvitele meg­hiúsult. Ellenforradalom Moszkvában. Paris. Moszkvaiján ellenforradalom tört ki, . amelyet a szovjetkormány vérbefojtott. A város utcáin ágyukkal lőttek. í Hivatalos rész. p Esztergom szab, kir. város polgármesterétől. 9668/1920. tan. szam. Hirdetmény. Egyesek a honvédelmi miniszter úrtól nyert állítólagos hivatalos kiküldetésre hivatkozva a hadifoglyokat összeírják azon indokolással) hogy hozzátartozóikat sorsukról értesíteni fogják s e ténykedésükért dijat szednek, Minthogy a honvédelmi miniszter ur említeti eljárásra senkit fel nem hatalmazott, nyilván­való, hogy a nevezett miniszter úrra való hivatkozásukkal csupán a közönség megté­vesztését célozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom