Esztergom és Vidéke, 1920

1920-01-25 / 20.szám

1920. január 25. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Szenttamás városrész választó közönségéhez ÍJ Mint a IV. (Szentta­mási) szavazatszedő bizottság elnöke közhirré teszem, hogy a szenttamási elemi iskolának, a szavazóhelyiség­nek a Központi kávéház, Rákóczi­tér, Rózsa-ucca, Kápolna-ucca, Tég­laház, Kölcsey-ucca" által határolt környékét jelöltem meg annak a te­rületnek, ahol mindennemű csopor­tosulás, gyülekezés, izgató beszédek tartása, felvonulás a nemzetgyűlési választási kormányrendelet értelmé­ben tilos. A szavazókat figyelmezte­tem, hogy a szavazáshoz sem fegy­veresen, sem bottal vagy egyéb tet­leges bántalmazásra alkalmas esz­közzel nem szabad" megjelenniük. A szavazók ne tolongjanak. Nem isme­rek különbséget rangban, módban, aki előbb jön az előbb szavaz, de mindenki fog szavazni. Csupán annyi különbséget követelek, hogy előbb­revaló a nő a férfiúnál és az öre­gebb a fiatalnál. Esztergom, 1920. január 24. Hajdú István a IV. sza­vazatszedő bizottság elnöke. A diákok tánckurzusa a nem­zeti gyász miatt folyó hó 26.-án hét­főn kezdődnek meg. Előjegyzések naponkint eszközölhetők a Fürdő Szállodában I. emelet 9. sz. ajtó. Jelentkezzék kiadóhivatalunknál azja Simor János uccában lakó föld­műves asszony, aki már egyszer kérdezősködött az elveszett piros kövü arany függője felől. Gyantatermékek- terpentinolaj szabad szállítása. A győri keres­kedelmi és iparkamara a magyar kormány 6379/1919. M. É. számú rendelete alapján közli az érdekel­tekkel, hogy gyanta, gyantaolaj, ko­lofónium, terpentinolaj és egyéb gyantatermékek szabadon szállíthatók. Ehhez képest nyers gyantát, fenyő­szurkot, serfőzőszurkot, gyantaolajat továbbá bármiféle fenyőből csurga­tott "agy fenyőről lekapart gyantát, valamint ezek termékeit úgymint kolofóniumot, üveggyantát, hegedü­gyantát, bármiféle terpentint és ter­pentinolajat szállítási igazolvány nél­kül szabad szállítani. Ezen cikkek árait az Országos Központi Árvizs­gáló bizottság fogja megállapítani. Szállíthatók az újságok Ju­goszláviába. A zágrábi „Obzor je­lentése szerint, a belügyminiszter megengedte az ellenséges államok­nak lapjainak behozatalát, még pe­dig nem csak a szerkesztőségek, hanem bárki részére is. A magyar lapok remélhetőleg mihamarább to­vábbithatók lesznek Jugoszláviába. Ki lesz a király? Ez a kérdés izgatja ma az egész ország közvéle­ményét, s erről a folyton érdekesebb nemzeti problémájáról számol be he­tenként a dr. Racz Vilmos kiadásá­ban megjelenő Ezer Év cimü képes hetilap, amelyei dr. Orbók Attila, az országosan ismert jeles hírlapíró szerkeszt. A 38 oldalas újság, mely minden szombaton jelenik meg, tele van a legváltozatosabb, mulattató közleményekkel és cikkeit a legkivá­lóbb írók és zsurnaiiszták irják. Az Ezer Év legutóbbi számában 10.000 koronás pályázatot hirdetett olvasói számára, melynek feltételei valóságos szenzáció számba mennek. Egyes szám ára 3 korona. Mindenütt kap­ható. Negyedévre 40 korona. Előfi­zetések az Ezer Év kiadóhivatalába Budapest, VII., Károly-körut 3. sz. alá küldendők. Bortőzsde alakítása Budapes­ten. A szesz és bortőzsde eszméje, kereskedői körökből kiszivárgott hí­rek szerint közeledik a megvalósulás felé. A szesz, szeszesitalok és bor forgalmában érdekelt szakmák egye­sületei, a Magyar likőrgyárosok egye­sülete, a Pálinkamérők Ipar társulata és a Szeszkereskedők egyesülete bi­zottságot küldenek ki, amely a létre­jövő üzletkötések alapján a kialakult árakat jegyezni fogja és gondosko­dik a szakmabeliek között fölmerülő vitás ügyekben dönteni hivatott vá­lasztott biróság megalakításáról. A bizottság továbbá ki fogja dolgozni, illetőleg kodifikálni fogja a szakmá­mban kialakult jogszokásokat, azok­nak államhatalmi elismerést szerez és keresi a módját, hogy a szakmá­ban érdekelt kereskedők üzleteik megkötése végett egy hivatalosan is elismert helyen összejöhessenek. Az árjegyző-bizottság és választott biró­ság működését még január folyamán meg fogja kezdeni. Hírek a megszállott területről. A csehek most már teljes erőszakos­sággal lépnek fel a megszállott és nekik igért területen. Nem régiben rendeletet kaptak az Érsekújváron innen levő községek papjai, hogy magyarul tilos prédikálni. Végre nagy kegyesen megengedték, hogy hát prédikáljanak csak magyarul, 3 év múlva úgyis elcsehesitik az egész vidéket. — A lévai gimnázium­ról következő értesítést kaptuk. Úgy látom, a csehek csekély, vagy talán semmi gondot sem fordítanak a ta­nulmányi előmenetelre, az ismeretek terjesztésére ; nálunk, amint azt alább bővebben is igazolni fogom, fődolog a cseh-szlovák szellem... Latint körülbelül egy hónapja kiküszöbölték, helyette francia lesz, de eddig még nincs tanárunk, a német helyett „vegytant" kezdtek, a magyart egy polg. isk. tanítónő adja elő, rajz helyett „műtörténelem" járja — egy­szer, máskor semmi, de tót, az van naponként, órarend még nincs most sem, naponkint hirdetik ki a más­napi órákat. Van osztály, a IV-ik, melynek még főnöke sincs. Az apá­cák, ahová még nem jutottak el a csenek merészebb beavatkozásai, tanítanak az eddigi módon és szel­lemben, bár a tanfelügyelő, (egy volt, malackai áll. tanitó, akinek a ma­gyarnyelv oktatásáért kitüntetése volt) a legutóbbi földrajzórán kijelentette, hogy legjobban tanulják meg az Északnyugatifelvidék és Csehország földrajzát, mert azt kell tudni. Majd az általános helyzetről ir városunk szülött­je : Az erőszak jegyében folyik le min­den. Nem kell a cseh^senkinek, se ma­gyarnak, se tótnak, csak a zsidónak. „Szlovenskóban" csak a zsidó érzi jól magát, mert nincs rend semmi tekintetben, s halászhatnak a zava­rosban. Nehéz volna megmondani, hogy politikai magatartásuk, vagy üz­leti szemérmetlenségük ocsmányabb-e ? A felvidéken ma minden jobb érzésű ember antiszemita. Kiváltképpen utá­latosokká teszik magukat, a magyar nemzeti hadsereg rágalmazásával. Horthy katonáit rongyos ruhájú, fe­gyelmezetlen rablócsapatnak mond­ják, pedig nekünk minden remény­ségünk bennük van. Tisztában va­gyunk, hogy várnunk kell, várunk is, s hisszük, tavaszra ütni fog a fel­szabadulás órája. Még egy érdekes dolgot irok le személyes tapasztalá­somból, amit odaát kevesen tudnak, hogy t. i. Csehországban is általános a nyomor, éheznek ott is eleget. A tótkatonák után hoznak az asszo­nyok élelmet elég gyakran, de a csehek amióta itt vannak egyetlen csomagot sem kaptak. Szabadságra ha mennek, tömött hátizsákot visz­nek magukkal, vissza azonban üres­son hozzák. A tót legényeket erős megfigyelés alatt tartják, különösen tiltva van nekik a magyar beszéd, az emberekkel való érintkezés. Mintha éreznék, vagy tudnák, hogy a tótok nem tártának velük, harcolni nem fognak elenünk; azt mondják : „ha kellünk a cseheknek, harcoljanak értünk." Szegény testvéreink csak tűrjetek, ütni fog a megváltás óráji. Mibe került a háború? A Car negie-intézet terjedelmes könyvet adott ki a háború költségeiről. A könyv számadatai szerint a 19.-ik század összes háborúi, Napóleon hadjárataitól a Balkán háborúkig 4.449,300 emberáldozattal jártak, mig a legutóbbi világháború egyedül 9,997,771 ember életébe került. Az elpusztult emberanyagot a hadviselő országok szerint külön-külön értékeli a kimutatás. Eszerint legdrágább volt az Egyesült-Államok emberáldozata : Amerika minden egyes elesett kato­nájának az értékét 4720 dollárra becsüli a könyv, aztán sorban utána következnek Anglia 4140, Németor­szág 3380, Franciaország és Belgium 2900, az osztrák-magyar monarchia 2720, végül Oroszország és a többi országok, amelyeknek emberáldozatát fejenkint 2020 dollárra becsülik. A köz­gazdasági veszteséglista élén Orosz­ország áll, amely nyolc milliárd dollár értéket, négy millió emberéletet ve­szített a háborúban; Németország vesztesége 6750 millió, Franciaor­szágé 480C, Angliáé 3500, Ausztria­Magyarországé 3000, Olaszországé 2400, Szerbiáé 1500, Belgiumé 800, végül az Egyesült-Államok veszte­ségét 500 millió dollárra becsüli a könyv. Az összveszteség a száraz­földön 29,960 millió dollár, amely összegnek egy harmada Franciaor­szágra esik, mig a tengeri háború tonnaveszteségben 3200 millió dol­lárba került és 6800 millió dollár értékű rakományt pusztított el. A közvetett háborús veszteségek között szerepel a termelés csökkenése 45,000 millió és a hadsegélyezés 1200 millió dollárról, mig a semle­ges államok kárát 1750 millió dol­lárra becsültetik. A háború összesen — közvetve és közvetlenül — 337.946 milliárd dollár értéket pusztított el, ami a mai valutáris viszonyok között kerekszámban 47,000 milliárd koro­nának felel meg. Szerkesztő üzenetek. „Sirály," Igaza van: nevettünk is, sírtunk is versein, de boszúságunkban, hogy Ön annyira lenéz bennünket s ilyen dolgokat küld, hálásan vennők, ha nem szerencséltetne többé ... — „Csend VOlt..Versei még „esetleg" sem jók, sőt tiagyon is naivak s kezdetlegesek. Azt „talán" elhiszi nekünk ? ANTIK bronz, ezüst, arany és egyéb disz­műtárgyakat, bútorokat, szőnyegeket, antik ezüst és arany ékszereket, régi pénzeket, könyveket, okmányokat, edényeket legmagasabb áron vesz az Árú és Ingatlanforgalmi Iroda Ferenc József-út 12. sz. Férfi- és gyermekruhák készítését, valamint katonai egyenruhákat úgyszintén fordításokat, átalakí­tásokat és javításokat jutányos árban készítünk PETRIK és GYARMATY polgári és egyenruhaszabók Ferenc József-út 4. szám. Ne legyen lusta, tekintsen be a Repülő Ulatszertárba Kossuth Lajos ucca 50. Eladó konyhabútorok: üvegezett szekrény, csukott víz­pad, asztal és stelázsi. Cim: Ba­lassa-ucca 1. (Szentgyörgymező.) 1 hold szántóföld az irtványi dűlőben eladó. Cim: Borovszky Ferenc, Balassa-ucca 48. sz. alatt (Szentgyörgymező.) A nagyérdemű közönség be­cses figyelmét felkérem, hogy a Nagy-Ignác-féle hentes és mé­száros üzletben minden alkalom­kor úgy marha- mint sertéshús, valamint zsírnak való szalonna és az összes hentesáruk kap­hatók ! Németh Imre hentes- és mészáros Rudnai-tér 7. A „Corsó" Mozgószinház MŰSORA szombaton 24-én és vasárnap 25-én Sláger! Tüneményes felvételek! Az aranyló Kalandortörténet öt részben. Főszerepben: Réssel Orla, Carl de Vogt és Lil Dagover. Az előadások kezdete: hétköznapokon este 6 és 1 /a 9 órakor, vasár- és ünnep­napokon d. u. 3, 5 és este 7 és 9 órakor A Korona Mozgószinház II Monté Gbristo !! MŰSOR szombaton 24-én és vasárnap 25-én Starf ilm! A magas diplomácia vígjáték 4 felv. Főszereplő Lóth Ila. Az előadások kezdete: hétköznapokon este 6 és Va 9 órakor, vasár- és ünnep­napokon d. u. 3, 5 és este 7 és 9 órakor. (Brilliins és gyémántéksze­reket, platinát, aranyat és ezüstöt, használhatlan ha­mis fogsorokat legmagasabb áron vesz vagy bármi másra becserél SZATHMÁRY BÉLA órás, ékszerész, látszerész és vésnök Szent Lőrinc-ucca (Bérpalota.) Szabóiparosok és szabónők figyelmébe! Esztergom városában a szabóipar terén eltöltött 15 évi gyakorlatomra támaszkodva, szabókellékek és bélésárúk gyári lerakatát létesítettem. Ugy bel-, mint külföldi legjobb összeköt­tetéseim révén módomban van a fenti cik­keket u. m. midenfajta bélésárú, bársony varróselymek, gombok és cérnákat igen tisztelt kartárs és kartársnőimnek minden­kor a legjutányosabb nagybani napi ár­ban rendelkezésre bocsájtani. Amidőn ezúton is kérem szives támo­gatásukat vagyok kartársi üdvözlettel Haber Géza Kölcsey-ucca 6. szám saját ház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom