Esztergom és Vidéke, 1920

1920-08-29 / 177.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Ilegjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Konszolidáció. Néhány agyabomlott, önös érdekeket szolgáló ember a forradalmak egész láncolatába sodorta az országot, melyből megcsappant erkölcsi erővel, koldusszegényen iparkodunk kijutni, de még mindig bokáig gázolunk a forradalom iszapjában. Látszólag tul volnánk minden forradalmi lázon, keresztény erkölcsi alapon állunk és kezdjük megalapozni uj, nemzeti államunkat. Sajnos mindez csak látszat, mert a tények mást mutatnak. Nem tudunk az igazi béke, a kölcsönös megértés, a gazdasági érdekek összeegyeztetésének alapjaira helyezkedni. Mindezek helyett tényleg létező, de valójában alig észrevehető forradalmakat csinálunk. Nemzetgyűlésünk minden ténykedése kimerül az áldatlan harcokban, melyeknek ' háttere személyeskedés, szereplési viszketegség, a dolgok megnem értése, A parlamenten kívüli élet szintén ilyen forradalmi tüneteket mutat. A társadalmi rétegek minden kiegyenlítési munka dacára is ellenségekként állanak egymással szemben. A soha nem létező drágaság állítja szembe az embereket egymással. A paraszt szidja az iparost, az iparos zsarolónak mondja a parasztot. A nyomorgó hivatalnok mit tegyen egyebet ? szidja mind a kettőt és ráadásul még a kormányt is. Igy haladunk mi a megerősödés utján a megállapodás felé. Sréter honvédelmi miniszter mondottá, hogy „le kell csapolni a forradalmi gőzt és mámort*. Bizonyára volt rá oka, hogy ezt mondja, de mi azt akarjuk, hogy ereje is legyen hozzá és kemény eszközökkel csapolja le a megnem értés, a kölcsönös szeretethiány, a gyűlölködés, egymás kifosztás, a zavarosban való halászni akarás, a konszolidáció meggátlásának gőzeit. A megmámorosodott emberek fejére pedig öntsön egy kis hideg zuhanyt a kormány és végre rendezze az ország pénzügyét, mert addig amig az be nem következik a konszolidáció csak, szálló ige lesz minden tartalom nélkül. Országos érdek, hogy végre rend legyen, mindnyájunk érdeke, hogy akár nemzetgyűlési képviselő, akár egyszerű magánember, dé megtévesztő és tekintélyrontó dolgokat ne hirdessen. Az ilyen emberekből ha nem sikerül lecsapolni a forradalmi gőzt, módot kell neki nyújtani, hogy cseppekké hűljön le benne a hűvösön. Keresztény ember csak keresztény újságot olvasson! Liceniiátusok az esztergomi féegyházmegyében. Irta; Dr. Juhász Kálmán. A licentiátusok a török hódoltsági viszonyok okozta paphiányt voltak hivatva enyhíteni. Az esztergomi érsekség területén különösen fontos szerepet vittek. Részletesen foglalkoznak velük az esztergomi egyházmegyei zsinatok, sőt e tanácskozásokon ők is hivatalosak voltak. Valószínű, hogy ebben az egyházmegyében csírázott ki ez az intézmény. A talaj — a paphiány — meg volt hozzá. Oláh Miklós esztergomi érseksége (1539—1568) derekán a kéri kerületben 13 plébánia volt üresedésben, a galgóciban 5, a sarlóiban 16, a verebélyiben 14; Esztergom vármegyében, a székesegyházi főesperesség területén csak két helyen volt plébános : Magyarszölgyénben és Nagyölyveden ; a komáromi főesperesség 40 plébániája közül 12 volt betöltve ; a tornai főesperesi kerület 20 paróchiája közül 20 állott lelkész nélkül. E nagykiterjedésű egyházmegyében (melyhez annak idején a besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökségek is tartoztak) a XVII. század elején alig volt 100 plébános. Pázmánytól értesülünk, hogy csupán az érsekség kegyuraságához tartozó plé bániák közül 10 betöltetlen. „Oly nagy a hiány papokban, — irja 16, 30 noV. 22.-én II. Ferdinándnak, — hogy há még egyszer annyival rendelkeznénk, mint amennyi van, akkor sem lenne elég." — Lippay érseknek 1650 körüli följegyzése sze~

( rint 220 kath. plébánossal szemben 1000 protestáns parochia volt egyházmegyéjében. Ezért már Verancsics Antal prímás (1569—1573) halála után megbízatást kaptak az iskolamesterek a vasárnapi evangéliumi szakasz és prostilla fölolvasásra. Innét fejlődött lassankint szokássá, hogy főpapjaink közülük az alkalmas egyéneket kiszemelték s nekik felhatalmazást (licentiát) adtak több egyházi teendő végzésére. Végül csupán a kizáróan a papi funkciókat tartották fönn a szomszédos város, vagy falu lelkészének, akinek egyszersmind felügyelete alá helyezték e megbízott iskolamestereket, (licentiátusokat.) Az ősi nagysallói plébánián az esztergom-egyházmegyei lelkész katalógus szerint — már a XVI. században Boromissza János „licentiátus" működött. Tény azonban, hogy Süvetén még 1733-ban is licentiátus lelkipásztorkodik. (Illésházy főesperes egyházlátogatási jegyzőkönyve.) A licentiátusok a lelkészi teendőkkel együtt, az azokkal egybekötött javadalmat és járandóságokat (stólailletékeket) is átvették. Ruházatukra vonatkozóan az 1633. nagyszombati zsinat ugy intézkedett, hogy a szertartásoknál bő, papi talárist és karinget viseljenek. Külsejük tehát körülbelül olyan lehetett, mint manap a városi sekrestyéseké. Tekintve, hogy sok elhagyatott helyiségben a harangozás is az ő kötelességük volt. a plébános tanítón kivül — ily falvakban — az egyházfiu-t is pótolták. (Folyt, köv.) 1 Hivatalos rész. Esztergomi m. kir. államrendórkapitányság4731. ált. 1920. szám. Hirdetmény. A napi piacnak ellenőrzése alkalmával megállapítást nyert, hogy egyes árusok olyan iparcikkeket is árusítanak, melynek árusítására engedélyük nincs, azoknak árusítása hivatásuk hatáskörébe nem tartozik s igy azok forgalomba hozatalára nem jogosultak. Felhívom a piaci árusokat, hogy csak iparigazolványokban felsorolt cikkek árusitásával foglalkozzanak, mert amennyiben oly cikkek is árusittatnának, melyhez engedélyük nincs az elkoboztatni s ellenük a kih. eljárás folyamatba tétetni fog. Esztergom, 1920. augusztus hó 26.-án. Államrendőrkapitányság. 709511920. tan. sz. Hirdetmény. A belvárosi temetőnek a hullaház felől eső részén építendő betonkerités mellett 16uj sírbolt építésére alkalmas terület fog eladatni. Egy sírbolt területének mérete 2.70 m. széles, 3.80 m. hosszú. A tervrajz a városi gazdasági hivatalban megtekinthető, ugyanott nyerhet felvilágosítást az érdeklődő az eladási feltételek iránt is. Esztergom, 1920. augusztus 16. Bothnagel s. k. polgármester h. 350/1920. v. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott hivatal az esztergom-bajna-zsámbéki tvh. közút 0.444-8.5 km. szakasza mentén levő mintegy 140 drb. nyárfa eladására zárt írásbeli versenytárgyalást hirdet. A kikiáltási ár egyenkint 150 kor., illetve összesen 21.000 korona, melyen alul a fák nem eladók. Tetszés szerinti számú fa vehető a készlet erejéig, aki azonban nem az egész mennyiségre tesz ajánlatot, annak pontosan kell körülírnia azon fákat, melyeket megvenni szándékozik. Minden egyes ajánlat ugy egészben, mint részeiben is kötelező, vagyis, ha valaki pl. 25 drb fára tesz ajánlatot és abból az árverező bizottság 10 darabot más előnyösebb ajánlattevőnek ítél, ugy a megmaradó többi 15 drb fának megvétele mégis kötelező. Az árverezni óhajtó vevők felhivatnak, hogy „ajánlat az esztergom-zsámbéki nt mentén levő nyárfák megvételére" felírással ellátott pecséttel lezárt borítékba helyezett ajánlataikat 1920. évi szeptember hó 21.-ik napjának de. 10 órájáig alulírott hivatalhoz közvetlenül. vagy posta utján nyújtsák be. Az ajánlatban meg kell adni számokkal és betűkkel a megvenni szándékolt fák mennyiségét és az egy (1) darab fáért megajánlott árat. Az ajánlathoz bánatpénzül az ajánlati öszszeg 5°/o-át kell csatolni készpénzben. A vételár a felszólítástól számított 8 napon belül a bánatpénz elvesztésének terhe alatt kifizetendő és addig a fák kivágása meg sem kezdhető. Vevő a fákat ugy tartozik kivágni, hogy az által a közúti forgalom folytonossága és biztonsága veszélyeztetve ne legyen, ebből származó minden és igy a büntető jogi felelősség is a vevőé, valamint megtéríteni tartozik a szomszédos szántó földeken okozandó esetleges károkat. Az ajánlatok alulírott hivatal helyiségében (vármegyei székház) 1920. évi szeptember hó 21.-én d. e. 10 órakor fognak felbontatni. A versenytárgyaláson az ajánlattevők, vagy képviselőik jelen lehetnek. Az ajánlattevők ajánlataikkal a versenytárgyalás napjától számított 15 napig maradnak kötelezettségben. Esztergom, 1920. évi augusztus hó 21.-én. n. kir. államépítészi hivatal. Esztergom város közélelmezési hivatalától. ad. 662p920. K. é. sz. Hirdetmény. Értesítem a város közönségét, hogy f. évi augusztus hó 30. és 31.-én az uj dohányjegyek az illető tőzsdékben átveendők. Az uj jegy ára 3 korona. Folyó évi szeptember hó 1-én a dohányjegy augusztus havi szelvényre 5 csomag cigaretta dohány, vagy 8 csomag pipadohány, vagy 200 drb cigaretta, vagy 30 drb szivar adatik ki. Értesítem a Rudnay-tér, Mária Teréaia-ucca, Dorogi-ut, Kenyérmező-major és a Táborban lakó dohányzókat, hogy az uj dohányjegyeiket Dobó Jánosnénál (vasútállomásnál) váltsák ki, úgyszintén ott kapják meg a dohány illetményeiket. Esztergom, 1920. augusztus hó 28. Bothnagel s. k. polgármester h. | Telefon. • Távirat. || Öt vörös hadosztály fellázadt. Varsó. Öt orosz hadosztály, amely nemrég az orosz nyugati front segítségére érkezett Szibériából, fellázadt és megtagadta azt, hogy kimenjen a kétségbeejtő helyzetű frontra. Lloyd George nem fogadta Konstantin exkirályt. Berlin. Lloyd George táviratot kapott Luzernben időző Konstantin görög exkirálytól, hogy fogadja-e őt. Lloyd George elutasító választ adott.