Esztergom és Vidéke, 1920

1920-07-22 / 161.szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSÓ. * VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K„ félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fit., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Telefon.- Távirat. | A franciák a lengyel had­seregben. . Paris. A lengyelországban tar­tózkodó összes francia tisztek paran­csot kaptak, hogy a lengyel katonai hatóságnak rendelkezésére álljanak. Tegnap este hirtelen kabinettanácsot hívtak Össze. Lloyd George sietve visszatért vidéki tartózkodásáról és Churchill hadügyminiszterrel tanács­kozást folytatott. A kabinet, hir szerint, Oroszországnak Lloyd George jegy­zékére adott válaszáról tanácskozott. Jugoszlávia mozgósítás előtt. Bécs. Itt nagyon komolyarr*^iélik meg a jugoszlávoknak Olaszország elleni harcias hangulatát. Jugoszláviá­ban minden intézkedés megtörtént az általános mozgósításra és a vasutak is megkapták a mozgósítás esetére szóló utasításokat. A demarkációs vonal mentén fekvő három katonai kerületben már kihirdették a mozgó­sítást és a megfelelő évfolyamok be is vonultak. Népszavazás Árva- és Szepes­megyében. Budapest. A napokban folyt le a népszavazás Árva megyében és a Szepességben. A lakosság az ántánt rendelete értelmében afölött szava­zott, hogy Cseh Szlovákiához, vagy Lengyelországhoz akar-e csatlakozni. A népszavazáson 18 község küldöttei jelentek meg az ántánt-bizottság el­nöke előtt, akinek tudomására hoz­ták, hogy Magyarországhoz kivannak csatlakozni. Az ántánt-bizottság a községek kívánságát fölöttes hatósá­gához terjeszti föl. Vilmos császár fia öngyilkos Berlin. Joachim porosz herceg, a volt német császári pár- legfiatalabb fia, súlyos fizikai zavarok miatt fegy­vert fogott maga ellen és belehalt se­beibe. Románia a törökök ellen. Paris. A román* kormány javasla­tot terjesztett a szövetségesek elé, melyben fölajánlja, hogy a törökök ellen csapatokat küld a francia és angol csapatok megerősítésére. Törökét kiűzik Európából Paris. A török delegációnak kéz­besítették a szövetségesek válaszát. A válaszjegyzék kijelenti, hogy ha a török kormány vonakodik a szerző­dést aláírni, a szövetségesek a szer­ződés értelmében a feltételeket meg­változtatják és a törököket végleg kiűzik Európából. Merénylet roch tábornagy ellen. Paris. Foch tábornagy Spaaból Brüsszelbe utazott. Itt a Saint-Croud­téren revolvermerényletet követtek el ellene. Egy gyógyszerész négy golyót röpített a marsall felé, de a golyók anélkül, hogy érték volna, közvetlenül mellette elröpültek. A merénylő állí­tólag őrültségi rohamban követte el tettét. Bolsevista agitáció a Felföldön. Budapest. A felvidékre menekült magyar bolsevisták — a Nemzeti Sajtó­iroda értesülése szerint — erős agitá­ciót fejtenek ki, hogy Cseh-Szlovákia fegyveresen avatkozzék be a lengyel­orosz viszályba. Az agitációnak már is meg volt az az eredménye, hogy a csehek hat hadosztályt vonultattak fel a lengyel hadsereg háta mögött. Osztozkodás a hadisarcon. Spaa. A szövetségesek legutóbbi tanácskozásán eldöntötték Ausztria, Magyarország és Bulgária hadisarcá­nak kérdését. Elhatározták, hogy a három összeget egyesitik és a követ­kező arány szerint osszák fel: Olasz­ország 20, Görögország 15, Románia 12 és fél, Szerbia pedig 10 %-ot. Fegyverkeznek a bolgárok. Zágráb. Caribródon és környékén bolgár tisztek fegyvereket osztanak szét az általuk megbízhatónak tar­tott lakosság között. A fiatalabb kor­osztályokat sorozzák. Az értékkel biró javakat elviszik Caribrodból és a szerb lakosságot kényszerítik a város elhagyására. Francia tisztek Romániában. Grác. A román mozgósítás alkal­mával számos francia vezérkari tiszt utazott Parisból Romániába. A szerbek kivonulnak Bajáról. Budapest. Egy Bajáról menekült tisztviselő elmondotta, hogy a szer­bek már minden előkészületet meg­tettek Baja város végleges kiürítésére és a jelek szerint július 28-án vég­képen elakarják hagyni a várost. A kinai forrongás. London. A kinai polgárháborúról komoly hirek érkeznek. A lázadók leverték a kormányosapatoknak egy részét és Peking felé haladnak. Peking kapuit bezárták. Hivatalos rész. Esztergom sz, kir. város polgármesterétől. Értesítés. A~Töldmivelésügyi minisztérium a munka­bérek és a termelési költségek tetemes meg­drágulása következtében az ezután leszállí­tandó szénkéneg árát métermázsánként 1400 koronával felemelte, vagyis az őszi gyéritési munkálatokhoz szállítandó szénkéneg méter­mázsája 3000 koronába fog kerülni. Felhívjuk ehhez képest mindazokat, akik a városi gaz­dasági hivatalban mult év őszén, vagy telén szénkéneget jegyeztek és azt még meg nem kapták, métermázsánként 1400 koronát annál is inkább fizessenek be, mert ennek elmulasz­tása esetén a szénkéneg nem lesz szállítható. Ugyancsak felhívjuk mindazokat, akik a tavaszi gyéritési szénkéneget már kaptak, hogy métermázsánkónt 400 koronát a városi pénztárba a törvényes következmények terhe alatt fizessenek be, mert a m. kir. földmive­lésügyi miniszter 42420. VIII.-I. számú 1919 évi rendeletével a már leszállított szénkéneg árát 2000 koronában állapította meg s az érdekeltek részéről csak 1600 korona fizette­tett be métermázsánként. Esztergom, 1920. július 14.-én. Dr. Antóny s. k. polgármester. HÍREK. El akarják venni... Ernőd Tamás gyönyörű irredtnta dala. A Corso Mozgó inűvészestélyén énekli : Szűcs Laci, ma szerdán és csütörtökön. El akarják venni a mi kis tanyánkat, Szép szülőföldünket, szép szülő anyánkat Tisza vize fölött az égről a kéket, Magyar szótól hangos barna kunvidéket. Morajos partok közt" a vad vizű Vágót, Ahova Rákóczi lova lába hágott. Magyar erdők zöldjét, magyar este pírját, Messze rónaságról a Petőfi sirját. El akarják venni a gulya kolompját, Falusi ház mellől az eperfa lombját, Tulipántos szüzét a magyar legénynek, Árvalányhaját a bojtár süvegének. Tihanyi estétől a vizi harangot, Magyar énekszóra ne vigyen visszhangot. Magyar legelőről a csirkét, a birkát, Búzakalász közül a dalos pacsirtát. Vegyék el, ha tudják, a nap felkelését, Rügy kifakadását, kakas ébredését, Hajnal üdvözlését, füvek kikelését, Magyarul verő szív magyarul verését, Vegyék el, ha tudják, a vén temetőket, Fiatal szülőktől a megszületőket, Szájunktól a hangot, hogy szó ne lehessen A magyar anyáktól ne magyar szülessen. Hercegprímás itthon. Dr. Csernoch János bibornok, her­cegprímás római útjából a bécsi ha­jóval hétfőn délután érkezett meg székhelyére. Fogadtatására sokan siet­tek a palotába és kedden délelőtt a székeskáptalan tagjai tisztelegtek a hercegprímásnál, mely alkalommal Walter Gyula dr. c. püspök követ­kező beszédben üdvözölte a vissza­tért főpapot: Főmagasságú Bibornok Hercegprímás és Érsek Úr, Kegyelmes Urunk 1 Könnyed mozgásba jön és meg­elégedetten hajlitgatja jobbra-balra, előre-hátra gyönge ágait a zöldelő cserje, ha a csengő szavú dalos visz­szaszáll fiai közé a fészekbe, amely sűrűjében rejtőzik. Hasonló a jelenség, amelynek ma szereplői lehetni szerencsések va­gyunk, örömben úszik a káptalan, a papság, a székváros, a hivők serege, hogy rövid időzése után azon újszö­vetségi égő csipkebokor közelében, amelyből az Ur földi helytartója hallatja kenetes szavait, Jethro pásztorát kö­vetve, visszatért Eminenciád juhai és bárányai körébe. Az egyház és haza javáért lángolva, hozta meg a mai körülmények kö­zött hatványozottan fárasztó utazás nagy áldozatát. Szemléltetni kívánta, hogy azon rendkívül sivár, ezer szen­vedéssel gyötrő helyzetben, amelybe egyházunkat és hazánkat a szerve­zett gonoszság és kegyetlen igazság­talanság döntötte: ügyekezni kell a tenger fövényéből is kimosni, a he­gyek szikláiról letördelni, az omladé­kok szennyes porából ki böngészni a lehetőségeket, módokat és tényező­ket, amelyek az epedéssel várt ki­bontakozás, rend és nyugalom elő­varázslásának szolgálatokat tehetnek. Nem is marad Eminenciád példája hatás és eredmény nélkül. Lelkes viszhangot fog kelteni azon zászló komoly hívei soraiban, amelyen a keresztény és nemzeti eszme, a hit­hűség és hazaszeretet, az igazi testvériesség és megbonthatlan ösz­szetartás jelszavai díszlenek. Mi van a magyar egyház és haza jövőjére nézve az isteni Gondviselés kifürkészhetlen végzéseiben megírva, azt áthatolhatlan homály borítja. Kétségtelen azonban, hogy a bizony­talanságban lebegő, az egyházat igen közelről érdeklő fontos ügyek ok­szerű elintézése ; a veszedelmes szél­sőségek még mindig fenyegető elha­talmasodásának megakadályozása; a haza újjáépítése, emelkedése és iz­mosodása felett a jelzett eszmék győ­zelme és uralma fog dönteni. Ebben az erős meggyőződésben — hálát adva Istennek Eminenciád szerencsés visszaérkezéséért — buz­gón kérjük őt, hogy egyházfői nemes fáradozásait minél gazdagabb sikerek­kel koronázza!" A római utat nem kizárólag egy­házi ügyek tették szükségessé, hanem politikai dolgok is sürgették azt, ame­lyek felől Róma, mint halljuk, teljesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom