Esztergom és Vidéke, 1920
1920-07-22 / 161.szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSÓ. * VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K„ félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fit., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Telefon.- Távirat. | A franciák a lengyel hadseregben. . Paris. A lengyelországban tartózkodó összes francia tisztek parancsot kaptak, hogy a lengyel katonai hatóságnak rendelkezésére álljanak. Tegnap este hirtelen kabinettanácsot hívtak Össze. Lloyd George sietve visszatért vidéki tartózkodásáról és Churchill hadügyminiszterrel tanácskozást folytatott. A kabinet, hir szerint, Oroszországnak Lloyd George jegyzékére adott válaszáról tanácskozott. Jugoszlávia mozgósítás előtt. Bécs. Itt nagyon komolyarr*^iélik meg a jugoszlávoknak Olaszország elleni harcias hangulatát. Jugoszláviában minden intézkedés megtörtént az általános mozgósításra és a vasutak is megkapták a mozgósítás esetére szóló utasításokat. A demarkációs vonal mentén fekvő három katonai kerületben már kihirdették a mozgósítást és a megfelelő évfolyamok be is vonultak. Népszavazás Árva- és Szepesmegyében. Budapest. A napokban folyt le a népszavazás Árva megyében és a Szepességben. A lakosság az ántánt rendelete értelmében afölött szavazott, hogy Cseh Szlovákiához, vagy Lengyelországhoz akar-e csatlakozni. A népszavazáson 18 község küldöttei jelentek meg az ántánt-bizottság elnöke előtt, akinek tudomására hozták, hogy Magyarországhoz kivannak csatlakozni. Az ántánt-bizottság a községek kívánságát fölöttes hatóságához terjeszti föl. Vilmos császár fia öngyilkos Berlin. Joachim porosz herceg, a volt német császári pár- legfiatalabb fia, súlyos fizikai zavarok miatt fegyvert fogott maga ellen és belehalt sebeibe. Románia a törökök ellen. Paris. A román* kormány javaslatot terjesztett a szövetségesek elé, melyben fölajánlja, hogy a törökök ellen csapatokat küld a francia és angol csapatok megerősítésére. Törökét kiűzik Európából Paris. A török delegációnak kézbesítették a szövetségesek válaszát. A válaszjegyzék kijelenti, hogy ha a török kormány vonakodik a szerződést aláírni, a szövetségesek a szerződés értelmében a feltételeket megváltoztatják és a törököket végleg kiűzik Európából. Merénylet roch tábornagy ellen. Paris. Foch tábornagy Spaaból Brüsszelbe utazott. Itt a Saint-Croudtéren revolvermerényletet követtek el ellene. Egy gyógyszerész négy golyót röpített a marsall felé, de a golyók anélkül, hogy érték volna, közvetlenül mellette elröpültek. A merénylő állítólag őrültségi rohamban követte el tettét. Bolsevista agitáció a Felföldön. Budapest. A felvidékre menekült magyar bolsevisták — a Nemzeti Sajtóiroda értesülése szerint — erős agitációt fejtenek ki, hogy Cseh-Szlovákia fegyveresen avatkozzék be a lengyelorosz viszályba. Az agitációnak már is meg volt az az eredménye, hogy a csehek hat hadosztályt vonultattak fel a lengyel hadsereg háta mögött. Osztozkodás a hadisarcon. Spaa. A szövetségesek legutóbbi tanácskozásán eldöntötték Ausztria, Magyarország és Bulgária hadisarcának kérdését. Elhatározták, hogy a három összeget egyesitik és a következő arány szerint osszák fel: Olaszország 20, Görögország 15, Románia 12 és fél, Szerbia pedig 10 %-ot. Fegyverkeznek a bolgárok. Zágráb. Caribródon és környékén bolgár tisztek fegyvereket osztanak szét az általuk megbízhatónak tartott lakosság között. A fiatalabb korosztályokat sorozzák. Az értékkel biró javakat elviszik Caribrodból és a szerb lakosságot kényszerítik a város elhagyására. Francia tisztek Romániában. Grác. A román mozgósítás alkalmával számos francia vezérkari tiszt utazott Parisból Romániába. A szerbek kivonulnak Bajáról. Budapest. Egy Bajáról menekült tisztviselő elmondotta, hogy a szerbek már minden előkészületet megtettek Baja város végleges kiürítésére és a jelek szerint július 28-án végképen elakarják hagyni a várost. A kinai forrongás. London. A kinai polgárháborúról komoly hirek érkeznek. A lázadók leverték a kormányosapatoknak egy részét és Peking felé haladnak. Peking kapuit bezárták. Hivatalos rész. Esztergom sz, kir. város polgármesterétől. Értesítés. A~Töldmivelésügyi minisztérium a munkabérek és a termelési költségek tetemes megdrágulása következtében az ezután leszállítandó szénkéneg árát métermázsánként 1400 koronával felemelte, vagyis az őszi gyéritési munkálatokhoz szállítandó szénkéneg métermázsája 3000 koronába fog kerülni. Felhívjuk ehhez képest mindazokat, akik a városi gazdasági hivatalban mult év őszén, vagy telén szénkéneget jegyeztek és azt még meg nem kapták, métermázsánként 1400 koronát annál is inkább fizessenek be, mert ennek elmulasztása esetén a szénkéneg nem lesz szállítható. Ugyancsak felhívjuk mindazokat, akik a tavaszi gyéritési szénkéneget már kaptak, hogy métermázsánkónt 400 koronát a városi pénztárba a törvényes következmények terhe alatt fizessenek be, mert a m. kir. földmivelésügyi miniszter 42420. VIII.-I. számú 1919 évi rendeletével a már leszállított szénkéneg árát 2000 koronában állapította meg s az érdekeltek részéről csak 1600 korona fizettetett be métermázsánként. Esztergom, 1920. július 14.-én. Dr. Antóny s. k. polgármester. HÍREK. El akarják venni... Ernőd Tamás gyönyörű irredtnta dala. A Corso Mozgó inűvészestélyén énekli : Szűcs Laci, ma szerdán és csütörtökön. El akarják venni a mi kis tanyánkat, Szép szülőföldünket, szép szülő anyánkat Tisza vize fölött az égről a kéket, Magyar szótól hangos barna kunvidéket. Morajos partok közt" a vad vizű Vágót, Ahova Rákóczi lova lába hágott. Magyar erdők zöldjét, magyar este pírját, Messze rónaságról a Petőfi sirját. El akarják venni a gulya kolompját, Falusi ház mellől az eperfa lombját, Tulipántos szüzét a magyar legénynek, Árvalányhaját a bojtár süvegének. Tihanyi estétől a vizi harangot, Magyar énekszóra ne vigyen visszhangot. Magyar legelőről a csirkét, a birkát, Búzakalász közül a dalos pacsirtát. Vegyék el, ha tudják, a nap felkelését, Rügy kifakadását, kakas ébredését, Hajnal üdvözlését, füvek kikelését, Magyarul verő szív magyarul verését, Vegyék el, ha tudják, a vén temetőket, Fiatal szülőktől a megszületőket, Szájunktól a hangot, hogy szó ne lehessen A magyar anyáktól ne magyar szülessen. Hercegprímás itthon. Dr. Csernoch János bibornok, hercegprímás római útjából a bécsi hajóval hétfőn délután érkezett meg székhelyére. Fogadtatására sokan siettek a palotába és kedden délelőtt a székeskáptalan tagjai tisztelegtek a hercegprímásnál, mely alkalommal Walter Gyula dr. c. püspök következő beszédben üdvözölte a visszatért főpapot: Főmagasságú Bibornok Hercegprímás és Érsek Úr, Kegyelmes Urunk 1 Könnyed mozgásba jön és megelégedetten hajlitgatja jobbra-balra, előre-hátra gyönge ágait a zöldelő cserje, ha a csengő szavú dalos viszszaszáll fiai közé a fészekbe, amely sűrűjében rejtőzik. Hasonló a jelenség, amelynek ma szereplői lehetni szerencsések vagyunk, örömben úszik a káptalan, a papság, a székváros, a hivők serege, hogy rövid időzése után azon újszövetségi égő csipkebokor közelében, amelyből az Ur földi helytartója hallatja kenetes szavait, Jethro pásztorát követve, visszatért Eminenciád juhai és bárányai körébe. Az egyház és haza javáért lángolva, hozta meg a mai körülmények között hatványozottan fárasztó utazás nagy áldozatát. Szemléltetni kívánta, hogy azon rendkívül sivár, ezer szenvedéssel gyötrő helyzetben, amelybe egyházunkat és hazánkat a szervezett gonoszság és kegyetlen igazságtalanság döntötte: ügyekezni kell a tenger fövényéből is kimosni, a hegyek szikláiról letördelni, az omladékok szennyes porából ki böngészni a lehetőségeket, módokat és tényezőket, amelyek az epedéssel várt kibontakozás, rend és nyugalom elővarázslásának szolgálatokat tehetnek. Nem is marad Eminenciád példája hatás és eredmény nélkül. Lelkes viszhangot fog kelteni azon zászló komoly hívei soraiban, amelyen a keresztény és nemzeti eszme, a hithűség és hazaszeretet, az igazi testvériesség és megbonthatlan öszszetartás jelszavai díszlenek. Mi van a magyar egyház és haza jövőjére nézve az isteni Gondviselés kifürkészhetlen végzéseiben megírva, azt áthatolhatlan homály borítja. Kétségtelen azonban, hogy a bizonytalanságban lebegő, az egyházat igen közelről érdeklő fontos ügyek okszerű elintézése ; a veszedelmes szélsőségek még mindig fenyegető elhatalmasodásának megakadályozása; a haza újjáépítése, emelkedése és izmosodása felett a jelzett eszmék győzelme és uralma fog dönteni. Ebben az erős meggyőződésben — hálát adva Istennek Eminenciád szerencsés visszaérkezéséért — buzgón kérjük őt, hogy egyházfői nemes fáradozásait minél gazdagabb sikerekkel koronázza!" A római utat nem kizárólag egyházi ügyek tették szükségessé, hanem politikai dolgok is sürgették azt, amelyek felől Róma, mint halljuk, teljesen