Esztergom és Vidéke, 1920

1920-01-21 / 16.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Esztergom szab. kir város közönségéhez! A párisi békekonferencia átnyújtotta megbizottainknak a magyar békefeltételeket. E feltételek Magyarországnak nem békét, hanem halált jelentenek. Országunk ezeréves testéről letépték legdrágább kincseinket; elszakították tőlünk Erdélyt, a Felvidéket, Nyugat- és Délmagyarországot; szabadságszerető véreink százezreit idegen rabigának vetették alá, de bennünket is megfosztottak nélkülözhetlen életfeltételeinktől, amikor erdőségeink, érc- és sóbányáink és egyébb természeti kincseink legnagyobb részét szintén ádáz ellenségeinknak ítélték oda. Ily békébe sohasem nyugodhatunk bele ; ily béke ellen, mely tulajdonképen megfoszt az életnek minden lehetőségétől, minden magyarnak kiáltó szóval tiltakoznia kell. Ezért f. évi január hó 21.-én d. e. 10 órakor a belvárosi plébánia templomban könyörgő Istentiszteletet fogunk bemutatni a Magyarok Istenének, hogy háritsa el felőlünk e mérhetetlen csapást. Ugyanaznap d. e. 11 órakor pedig a Széchenyi téren népgyűlést fogunk tartani, melynek szónoka, Dr. Mike Lajos kifejezésre fogja juttatni e megalázó béke elleni tiltakozásunkat, s a népgyűlésből egyúttal felterjesztést fogunk tenni a kormányhoz, Ihogy továbbítsa as antanthoz leghatározottabb tiltakozásunkat Magyarország szétdarabolása, nemzeti békénk megbontása, ezeréves kultúránk elpusztítása, édes véreink rabságba hajtása ellen s tiltakozzék a bolseviki szellemnek, mely egész Európa kultúráját támadja, állandósítása ellen. Annak szemléltetésére, hogy e béke ipart, kereskedelmet megöl s munkátlanságot állandósít, az üzletek e napon délelőtt 9—12. óráig zárva tartandók. Felkérem ennélfogva városom közönségét, hogy mind az istentiszteleten, mind a népgyűlésen minél nagyobb számban jelenjék meg, mert miként a tiltakozás benn él mindnyájunk szive legmélyén, ugy mindnyájunknak kötelessége az is, hogy azt nyíltan is kifejezzük! A polgárságnak megalázó békefeltételek elleni tiltakozásában nemzeti hadseregünk is osztozik. Evégből a nemzeti hadsereg helyben állomásozó csapatai január hó 21.-én d. e 9. órakor a Széchenyi téren tábori misével egybekötött gyász kivonulást fognak tartani, kedvezőtlen idő esetén azonban a katonaság is a belvárosi plébánia templomban d. e. 10 órakor megtartandó istentiszteleten képviselteti magát. Felkérem a közönséget, hogy a katonaság kivonulásán is minél nagyobb számban vegyen részt. Esztergomban, 1920. január 20-án. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. Csak pártoskodjunk! Alig maradt belőlünk egy maroknyi szegény, éhes, koldus nép, alig van egy arasznál nagyobb országunk, egész világon nincs egyetlen egy barátunk és mi marakszunk, pártoskodunk, piszkolódunk, gyengitjük az életerőitől megfosztott országot. Elvek harca volna ez ? Ország érdekében kifejtett munka ez? Igy akarunk veszendő országunk javán dolgozni ? Most visszük ki bűnünket a piacra, mikor egy világ szeme néz bennünket ? Most csinálunk csúnya kortes választást, mikor az ország nemzetgyűlésébe csupa Apponyi és Andrássyra volna szükség ? Most idézzük fel az osztályharc ördögét a szoros összetartás és összmunka helyett ? Nem látjátok, hogy elvesztünk ? Nem látjátok, hogy Hazánk hajóján halálos rés tátong, és mi még mélyítjük, tágítjuk azt ? Hát öngyilkosok országa ez ? Vagy nem vesszük észre, hogy itt leselkedik köztünk a vörös pestis is ? Elég legyen! Értse meg most a tizenkettedik órában egymást a magyar I Nem szabad e darabka földön lenni paraszt, úr, munkás, papnak, csak hazájáért dolgozó magyarnak. Nyomorúságunk közös, hazátlanná lett több millió magyar, idegen uralom alatt nyögnek tót testvéreink, pókok kötik be gyárkéményeinket, oda kell adnunk fegyvereinket, szélnek ereszthetjük katonáinkat, nyomorúságba dönthetjük hivatalnokainkat és útra bocsájthatjuk kereskedőinket. Hizlalhatjuk újból 5 évig Ausztriát és örökös adósai lehetünk valamelyik államnak és még most sem értjük meg egymást? Pártok és jelölteknek az egész országban csak egy programmjuk lehet: Megmenteni minden áron az országot a végpusztulástól. Megmenteni ezeréves hazánkban önmagunkat, mert különben jaj nekünk ! — Őseinktől kaptuk a földet örökül és ha meg nem tartjuk azt, késő unokáink átka fog kisérni nyugodalmat nem adó sírunkban. Átkozni fognak hontalanságukban California bányáiban, Argentinia mezőin és máshová kényszeritett véreink. A Duna—Tisza köze és régi Pannónia egy hatalmas temető lesz, mely fölött ott lesz gyász betűkkel irva : Nincs Magyarország ! Ezt akarjátok ? Ezt akarjuk ? Némó. Telefon.- Távirat. }

| Cseh csapatok bevonulása Nyugat-Magyarországba. Bécs. Azzal a prágai cáfolattal kapcsolatban, hogy Pozsonynál semmiféle katonai összpontosítás cseh részről nem történik, a Reichspost megjegyzi, hogy egy tegnapi jelentés szerint a prágai tárgyalások eredményekép Csehország megígérte segítségét egy Magyarországból kiinduló monarchista támadással szemben. A Reichspost szerint ezek a megállapodások azt jelentik, hogy megegyeztek cseh csapatoknak Nyugatmagyarországba való bevonulásába. Deschanel a francia köztársaság elnöke. Paris. Deschanel Pált a francia köztársaság elnökévé választották. Az elnökválasztás alkalmával Deschanelre leadott 889 szavazat közül 734 esett. Joüartra 66, Clemenceaura 56, Bourgeoisra 6 szavazat esett. Megszűnt a német munkásság sztrájkmozgalma. Berlin. Azok a tüntető sztrájkok, amelyeket a független szocialisták és a kommunisták rendeztek tegnapelőtt, tegnap véget értek. Az egész birodalomból mindenfelől megnyugtató hírek érkeznek. A vasutasok sztrájkja csaknem teljesen^megszünt. Megállapították Lengyelország valutáját. Varsó. A lengyel országgyűlés elfogadott egy törvényjavaslatot, amelylyel a lengyel márkát mondja ki Lengyelország törvényes fizetési eszközének. A lebélyegzeílen korona-, bankjegyeket Lengyelország ama vi-' dékein, ahol forgalomban van, továbbra is fizetési eszközül lehet felhasználni. A két pénznem viszonyát ugy állapították meg, hogy 70 lengyel márka annyit ér, mint 100 korona. Vilmos császár perét Parisban akarják tárgyalni. Paris. A szövetségesek Vilmos császár ügyében itélő bizottsága elhatározta, hogy a Vilmos császár elleni tárgyalást Parisban tartja meg. A kormányelnökök megállapodtak abban, hogy a császár pőrét tárgyalják a többi kiszolgáltatni kért németek pöre előtt. Angolok Belgiumban. Bécs. Az angolok előszeretettel keresik fel Antwerpent, ahol gombamódra nőnek az angol bankok és kereskedelmi vállalatok. A belgák neheztelnek azért, hogy e vállalatokhoz kizárólag angol alkalmazottakat hoznak, akik még a lakásmizériákat is növelik. Spanyol kölcsön Franciaországnak. Berlin. Egy spanyol konzorcium ismét 35 millió pesetát bocsájtott Franciaország rendelkezésére, előnyös föltételek mellett. A konzorcium eddig már 455 millió pesetát kölcsönözött Franciaországnak. A cseh-németek a hadikölcsönért. Prága. A csehországi németek gyűlést tartottak, amelyen kérték, hogy a hadikölcsönöket teljes egészükben ismerjék el és annak idején váltsák be. Svájci birtokvásárlás Magyarországon. Zürich. A „Agricole Suisse" bankintézet elhatározta, hogy Magyarországon nagy kiterjedésű földbirtokot frankvalutáért vásárol, vagy sok esztendőre bérbe vesz. A tárgyalások már folyamatban vannak és a svájci vállalat szakértői elutaztak Magyarországba. Hivatalos rész. Esztergomi magyar államrendőrkapitányság. Hirdetmény. Az áradás mindegyre fokozódik — veszélytől tartani lehet. A hatóság mindent elkövet a veszedelem meggátlására, de ebben a polgárság erős támogatására van szükség, miért is