Esztergom és Vidéke, 1920

1920-07-04 / 150.szám

Esztergom sz. kir. város polgármesterétől. 486/1920. gazd. sz. Hirdetmény. Esztergom szab. kir. város gazdasági hi­vatala részéről közhírré teszem, hogy a lege­lőre járó marhák, úgyszintén a különlegeltető állatiulajdonosok névsora folyó hó 10-ig nyilvános megtekintés céljából kifüggesztetett. Felhivatnak az érdekeltek, hogy ha észrevé­tel nem tétetik, ugy a hivatalos eljárás foga­natosittatik. Esztergom, 1920. július hó 3.-án. Dr. Antóny s. k. polgármester. j Telefon. • Távirat, Tiltakozás Löw Immánuel fog­ságának enyhítése ellen. Szeged. A város keresztény tár­sadalma az ott időző Budaváry László nemzetgyűlési képviselő utján a kor­mánynál táviratban tiltakozott az el len, hogy Löw Immánuelnek, a ha­zaárulással vádolt szegedi főrabbinak a fogságot „házi őrizetre" enyhítsék. Itt emiitjük meg, hogy a főrabbi ed­dig még az ügyészségi fogházban van. Az ántánt elntasitotta Szovjet­Oroszországot. Berlin. Lloyd George hivatalosan tudtára adta Krassinnak, Ororszország képviselőjének, hogy Angolország szövetségeseivel egyetértően elutasitja Szovjet Oroszországgal való politikai összeköttetést. A lengyelek széjjelszórták a a bolsevikokat. Varsó. Polezia déli részén lengyel csapatok meglepetésszerűen széjjel szórták az ellenséget, 2 géppuskát zsákmányoltak és foglyokat ejtettek. Ausztria 30000 katonát tarthat. Bécs. Hailier francia tábornok Deutcsh dr. osztrák hadügyi állam­titkárhoz jegyzéket intézett, amelyben fölhívja az osztrák kormány figyel mét, hogy az osztrák fegyveres erő létszáma nem haladhatja tul a har­mincezer^ és hogy minden alakula­tot, amely ezen a számon felül van, föl kell oszlatni. Hamelin tábornok Sátoraljauj helyen. Budapest. Hamelin tábornok ve zetésével egy francia misszió érke­zett Sátoraljaújhelyre, hogy onnan tovább folytassa útját Ungvárra és Munkácsra. A magyar részről elhang zott üdvözlő beszédekre válaszolva, a tábornok kijelentette, hogy az an­tant által kiküldendő határkiigazitó bizottságnak 15 kilométernél sokkal szélesebb körű intézkedésekre is van felhatalmazása és hogy Magyarország nagy területeket fog visszakapni. Távozóban ezekkel a szavakkal bu csuzott: Csak 'bizalom és kitartás ! Ungvárott az ottani magyarság ünneplő ruhába öltözve és magyar nemzeti jelvényekkel várta a francia missziót. Közben a zsidó kommunista vezérek által felbujtott munkások megrohanták a várakozókat, letépték róluk nemzeti szallagokat és még a nőket sem kímélték. Majd mikor el leriállásra találtak, cseh katonaság kivezénylését kérték, akik mintegy harminc Magyarország mellett íün tető magyar, tót és rutén polgárt le tartóztattak, mialatt a zsidó kommu nisták Magyarországot gyalázták. Lökösháza kiüritése. Szeged. Az arad-békéscsabai va­sútvonal mentén fekvő Lökösháza aradmegyei községet, ahol pár nap­pal ezelőtt még a magyar-román vá­sutügyi tárgyalásokat tartották, kiürí­tették az oláhok. Helyükre a lakosság óriási lelkesedése közben a magyar nemzeti hadsereg osztagai vonultak be a községbe. Vissza kapjuk Kassát és Pozsonyt ? Paris. A francia tőkével való kap­csolatról a Manchester Guardian egyik legújabb száma jól informált cikkeket közöl arról, hogy magyar bankárok jártak Parisban és tárgyalásokat kezd­tek kiváló szakemberekkel és francia részről a magyaroknak nagy gazda­sági engedményeket kínáltak fel. Va­lóban jól értesült helyről tudják, hogy a franciák megigérték segítségüket a •ruthén vidékeknek, valamint Pozsony­nak és Kassának visszaszerzésére. Ennek ára lenne a MÁV-nak francia ellenőrzés alá helyezése. Legnagyobb nehézsége e francia tervnek az, hogy az antantnak Magyarországgal szem­ben támasztott egyik feltétele a Ro­mániával való gazdasági kapcsolatnak helyreállítása. Felfüggesztik a bojkottot. Bécs. Magyarország elleni bojkott­ról : Brüsszelben holnap ülést tart a nemzetközi szakszervezeti szövetség elnöksége, amelyen Fimmen szövet­ségi titkár, aki Bécsből érkezik, jelen­tést tesz a Bécsben folytatott megbe­szélésekről. Hire jár, hogy ezen az ülésen oly határozatot hoznak, hogy a Magyarország elleni bojkottot bizo­nyos időre fölfüggesztik. Hajózható csatorna a Duna és az Aegei-tenger között. Budapest. A német újságok köz lése szerint a jugoszláv kormány meg­bízásából francia mérnökök foglalkoz­nak azzal a tervvel, hogy a Dunát az Aegei-tengerrel csatorna utján ösz­szekössék. A csatorna a Moraván, a Velesen és a Vardaron menne ke­resztül, körülbelül 600 kilométer hosszú és 30 méter mély lenne, ugy hogy 10.000 tonnás tengeri hajók könnyen áthaladhatnának rajta. Németország követelései. Paris. A Matin szerint Németor­szág a szövetségesekhez intézett jegy­zékében kijelenti, hogy nincs abban a helyzetben, hogy valamilyen aján­latot tegyen a szövetségeseknek. Min­denekelőtt egységének és gazdasági szuverenitásának teljes helyreállítását követeli, továbbá azt, hogy hadserege kétszázezer főnyi legyen, végül pedig azt, hogy az entente nyersanyagokat és élelmiszereket szállítson neki. Monarchista bankjegyek Bécsben. Lajtaujfalu. Bécsben bankjegyek cirkálnak a „Deutsch-Oesterreich" pecsét alatt „Hoch die Monarchie" felírással. A bankjegyek után kapva­kap a bécsi közönség, ugy, hogy azoknak már kurzusuk is van. Kunfi Zsigmond újra szerepel. Bécs. Kunfi Zsigmond agitációs körúton volt Csehországban és min­denütt szabadon járt-kelt. A határon el akarták tőle kobozni a cseh kom­munistavezérektől származó iratokat, de erre felmutatta Tusar miniszterel­nök rendeletét, hogy minden akadály és vizsgálat nélkül bocsássák át. A Narodny Listy tiltakozott a minisz­terelnök eljárása ellen. Az egyenesadó módosításáról. A pénzügyminiszternek kötetre szóló törvényjavaslata fekszik a nemzet­gyűlés előtt több egyenesadó módo­sításáról és a módosítások indokolá­sáról. A javaslat elolvasása, tanul­mányozása hosszú időt vesz igénybe és szakembereknek is elég eligazodni a §-ok rengetegében. Miután a város közönségének igen tekintélyes rétegét érinti a törvényja­vaslat, ezért — dióhéjba foglalva — egyes részleteit megismertetjük. A jövedelmet 10.000 koronától kezdve adóztatja meg, ennek évi jö­vedelmi adója 290 kor. Az adó ezen összegen falüj progresszive halad. 24.000 kor. évi jövedelem után 1050 kor. a jöv. adó, 50.000 kor. jöv. után 4150 kor., 100.000 kor. jöv. után 11.000 kor., 1.000,000 kor. jöv. után 250.000 K, 2.000,000 kor. jöv. után 600.000 K. Ezen adótételek után azok, akik­nek egy családtagjuk sincs még 15 százalékot fizetnek (agglegényadó), 10 százalékot azok, akiknek a ház­tartásához csak egy családtag tar­tozik. A vagyonadó 20.000 koronát meg­haladó értékű tiszta vagyon után kezdődik és pedig 20.000 korona után 6 korona vagyonadóval, 50.000 kor. után 30 K 100.000 „ „ 96 K 150.000 „ „ 186 K 200000 „ „ 290 K 500.000 „ „ 1050 K 1.000,000 „ „ 4150 K és igy tovább emelkedőén. Az I. oszt. kereseti adónál a segéd nélkül dolgozó önálló kézmű iparo­soknál a családfőre eső tételek 10, 24 K adó helyett 100—240 korona, vagyis az eddigieknek tízszerese. Ez is emelkedő arányban. A II. oszt. kereseti adónál, ha a családfő adóalapja : 10- 40 K akkor az adó 6 K 40— 100 K „ „ „ 15 K 100— 200 K „ „ „ 30 K 200— 400 K „ „ „ 60 K 400- 600 K „ „ „ 120 K 600— 800 K „ „ „ 160 K 800-1000 K „ „ „ 230 K A III. oszt. kereseti adó az 1920., 1921., 1922. évekre az 1919. évben kivetett adónak az 5-szőröse. Ha­szonbérlőknél csak 3-szorosa. A földadó az eddig fizetettnek tíz­szeresére emelkedik. Házosztályadó a következőképen módosul: 1 szoba után 15 K 2 „ „ 25 K 3 „ „ 50 K 4—5 „ „ 100 K A törvényjavaslat 1920. évi január hó 1-től számítja a módosításokat, tehát már a folyó év elejétől. HIREK. E. H E. A napsugaras, gondatlan békeidő ket varázsolta vissza a Margitszigetre június 27. és 29.-én a regatta ver­seny, mely programm szerint külföldi csapatok részvételével volt tervezve, azonban ezidén a külpolitikai helyzet folytán külföldi egyletek nem nevez­tek be s igy csak hazai, sőt jófor­mán csak budapesti egyletek verse­nyeztek az elsőségért. A legérdekesebb, sőt legizgalma­sabb volt a két budapesti elité egy­letnek, a nagy és eredményekben gazdag múltú Pannónia s a nemrég alakult, de máris magas nivóra emel­kedett Hungára küzdelme a főbb versenyszámokban a pálmáért, mely ezidén a Hungária győzelmével vég­ződött. Ez nem hanyatlás a Pannó­nia részéről, mert hiszen oly klasz­szikus evezést produkáltak a panno­nok, a mult tradíciójához méltóan, hogy vereségüket bátran s az igaz­ság sérelme nélkül szerencsétlen vé­letlennek lehet minősíteni. A junior nyolcast a M. A. C. nyerte meg igen jó formában, a szkizz versenyben a Pannónia győzött. Elismeréssel kell megemlékezni a győri evezős egylet­ről, melynek kormányos négyese másodiknak futott be. Sajnálatos baleset is történt a ver­senyen, amennyiben a Duna kormá­nyos verseny négyese beakadt a start csónakba s ketté szakadt. Az evezősöknek természetesen semmi bajuk nem történt, de az egyletnek igen nagy szinte pótolhatatlan vesz­teséget okozott. A csonka Magyarország sportéle­tének kimagasló eseménye volt a regatta. Megjelent Horthy Miklós kormányzó, több miniszter, a politi­kai és társadalmi élet kiválóságai s a vizisport iránt érdeklődők ezrei. A versenyzők szemében a nemes am­bíció s a bizakodó remény tüze, a győztesek arcán a boldog megelége­dettség, a lelkes, kedvenc csapatáért aggódó, annak munkáját a legnagyobb megértéssel kisérő és győzelmét ün­neplő közönség pillanatnyilag elfelej­tette velünk a sivár jelent s a béke­beli versenyeket juttatta eszünkbe. A versenyekre leevezett az E. H. E. három csónakja. A közel jövőben egy verseny négyes s egy verseny szkizz beszerzése válik lehetségessé s igy remélhetőleg a jövő évi verse­nyen a hajós egylet csónakjai is in­dulnak s reméljük: győznek is. Hercegprímás a városhoz. Esz­tergom város közönsége nevében Antóny Béla dr. polgármester üdvö­zölte Csernoch János dr. bibornok, hercegprímást névünnepe alkalmával, melyre az alábbi meleg válasz érke­zett a polgármesterhez: „Nagyságos Polgármester Ur ! Jóleső érzéssel vet­tem a jókivánatokat, melyeket polgár­mester ur névnapom alkalmával Esz­tergom szabad királyi város közön­sége, tanácsa és tisztikara nevében oly ékesen tolmácsolni szives volt. Tette ezt polgármester ur annál ben­sőségesebben ez idén, mennél szo­morúbb volt az a nap az elmúlt esz­tendőben az akkor dühöngő rémura­lom és száműzetésem kellő közepén. Annak a sok megpróbáltatásnak elvi­selésére, amelyet a rémuralom rám zúdított, az Isten kegyelmén kivül az a biztos tudat edzett meg, hogy Székvárosom értékes polgársága együtt érez veíem és velem együtt szívszo­rongva várja annak a gyalázatos idő­szaknak végét, mely mindenkor szé­gyenfolt lesz történelmünkben. Isten­nek hála, e korszak letűnt, most rajtunk a sor, hogy a boldogabb jövő előkészítésén és biztosításán mind­nyájan önzetlenül munkálkodjunk. Midőn a jókivánatokat szívből viszon­zom, ehhez a munkához kérem mind­nyájunk számára Isten segítségét. Fo­gadja Nagyságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Esztergom, 920. június 30. Csernoch János s. k. bi­bornok, hercegprímás, esztergomi érsek""

Next

/
Oldalképek
Tartalom