Esztergom és Vidéke, 1920

1920-06-27 / 145.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési 8 hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Hol vagytok? Szegény összetiport ezeréves Ma­gyarország idegen, durva, igazságta­lan lábak alatt vonaglik meg nem érdemelt sorsban. Azt hittük, hogy a nagy lecke után csak magyar, hazáját szerető, hazájáért küzdő nemzet él a házán. Csalódtunk I Hallottunk mesélni a nemzeti irány­ban fejlődő szociáldemokratákról. Me sék. Igenis mesék, mert szociálde­mokratáink épen ugy, nem hajlanak a nemzeti irány felé, mint nem ha­ladtak a nemzettel eddig, ők nem­zetköziek és most bizonyították be legjobban, hogy nem éreznek a nem­zettel, ők nem tagjai az ezeréves Magyarországnak. A nemzetközi csőcselék, hazátlan nép, minden kultúrát lábbal tipró szervezet, a romboló, de építeni nem tudó, gondolkodásában szegény, esz­méiben őrült, vallás és faji tulajdon­ságok nélküli tömeg kezet emelt[Ma­gyarország újraépítése ellen. Bojkott alá vette országunkat és bizonyára nem rajta múlik, hogy nemzetünk a vörös gazságnak behóditson. Hol vagytok hát ti kevés, nemzeti irány­ban haladó szociáldemokraták ? Miért nem kiáltjátok oda őrült eszmetár­saitoknak ? hogy velünk szemben jogosulatlan fellépésük. Sehol sem vagytok, ajkatok néma, mert egyhu­ron pendültök az ötágú csillag és a vörös zászló rablólovagjaival. És ti kértek helyet az alkotmányos, nem­zeti magyar életben ? Jegyezzétek meg magatoknak, hogy a magyar alkotmány sáncain belül csak magyar ember élhet és ha az nektek nem tetszik, menjetek ki a világba, de innét pusztuljatok. Szerdahelyi. Pályaválasztás előtt. Az iskolákban már megkezdődtek az évvégi vizsgálatok s a tanítást e hó végével minden iskolában befe­jezik. Itt van tehát az ideje, hogy az iskolából kikerülők pályaválasztását megbeszéljük. Az iskolából kikerülő tanulQk jövő pályájának megválasz­tásánál a következő szempontokat tartsuk izem előtt: 1. mult tanult­ságait, 2. a magyarság jelenlegi poli­tikai és gazdasági helyzetét és 3. a jövő kiáltásait. A mult megtanít arra, hogy a latéi ner pályákra való özönlés egész­ségtelen állapotokat teremt, mert sok­kal jobban boldogul az, aki produk­tív pályát választ. A kereskedelem terén pedig egyenes bűnös mulasz­tást követtünk el s fontos, hogy a kereskedői pályára minél többet ad­junk fiaink közül. Erre nemcsak azért van szüksé­günk, hogy a magyarságot a tisztes­ségtelen kereskedelem kizsákmányo­lásától megóvjuk, hanem azért is, hogy ezzel egy jól jövedelmező pá­lyát biztosítsunk a magyarságnak, melyen becsületes uton is tisztessé­gesen megélhet. Tudjuk mindnyájan, hogy az úgynevezett lateiner pályá­kon most nagyon rosszul fizetnek, ugy, hogy ebből a jövedelemből nem lehet megélni és ez az állapot bizo­nyára még sokáig fennmarad. Egyéb­ként a kereskedői pálya a múltban is jobb megélhetést nyújtott, mint a hivatalnoki pálya. Ez az előnye a háború és a forradalmak alatt és az ország feldarabolása következtében a hivatalnoki pályával szemben óriási módon fokozódott. És már csak azért is szükséges, hogy erre a pályára tereljük ifjúságunkat, mivel a tisztvi­selői pályákon a tisztviselőknek a megszállott területről történt ideme­nekülése következtében ugy is nagy a tisztviselő felesleg, ugy, hogy szá­mukat apasztani kell. Igy . tehát e pályákon fiaink sem kapnának állást. E pályák tehát éppen nem kecseg­tetők a pályaválasztás előtt álló ifjú­ságra nézve és sokáig nem is lesz­nek azzá. Minden okunk meg van tehát arra, hogy fiainkat a keres­kedői vagy más szabad pályára te­reljük. Most a pályaválasztásnál kevéssé lehet döntő az, hogy mihez van kedve az ifjúnak, mert most a ke­resztény magyarság, fajunk érdekeit kell elsősorban szem előtt tartani és azt, hogy megélhetésünket hol biz­tosithatjuk jobban. Érzelmi okoknak most másodsorban adhatunk helyet. Ezeket gondolja meg jól minden szülő és minden ifjú, ki most a pá­lyaválasztás előtt áll. Hivatalos rész. Esztergom szab. kir. város polgármesterétől. 5176/1920. szám. Másolat: Magyar királyi földmivelésügyi miniszter. 22.023/III-4. szám 1920. Valmennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Az utóbbi időben ismételten élőfordult, hogy az 1326. számú állategészségügyi értesitőben foglalt 7512/M. E. 1914. számú kormányrendelet és az ennek végrehajtására kiadott 98300/914. illetve 103.550/914. számú valamint a 22.030. IV. 1919. számú itteni rendeletek ellenére üszőborjuk, 3 évesnél fiatalabb üszők, hasas tehenek és továbbtenyésztésre alkalmas 8 éven aluli tehenek a hivatkozott 103 550/914. számú rendeletben előirt külön engedély nél­kül kerültek vasúton szállításra. Tekintettel arra, hogy az említett rendeletek amelyek szerint üszőborjaknak, 3 . évesnél fiatalabb üszőknek, valamint hasas és továbbtenyész­tésre alkalmas 8 éven aluli teheneknek vasú­ton való szállítása csakis a törvényhatóság első tisztviselője által adható engedély alap­ján történhetik, érvényben vannak, utalással 24063/919. és 14346/919. számú rendeleteimre felhívom alispán, polgármester urat, a legszi­gorúbb megtorlás kilátásba helyezése mellett a legnyomatékosabban utasítja a marharakodó állomásokra kirendelt állatorvosszakértőket, hogy a fentbivatkozott 89.300/914. számú it­teni rendelet utolsó bekezdésében foglaltak­hoz mérten üszőborjaknak, valamint hasas és továbbtenyésztésre alkalmas nyolc éven alu­li teheneknek vasúton szállítását csák akkor engedhetik meg, ha a szállítási tilalom alól történt felmentést az ezen felmentés megadá­sára felhatalmazott illetékes hatóság velük a hivatkozott 103.550/914. számú itteni rendelet­utolsó bekezdéséhez képest közölte. Ily eset­ben kötelesek az emiitett rendelkezés értel­mében szállításra kerülő állatok marhalevelé­nek hátlapján a vasúton szállításra szóló ki­vételes engedélyt jelezni. A járási (városi) m. kir. állatorvosok pedig tartoznak a vágóhi­dakon a hivatkozott rendeletben foglalt levá­gási tilalom megtartását a legszigorúbban el­lenőrizni, ugy hogy az engedélyezett kivite­lektől eltekintve üszőborju, három évesnél fia­talabb üsző, valamint hasas ós továbbtenyész­tésre alkalmas nyolc éven aluli tehén ne ke­rülhessen levágásra. Megjegyzem, hogy a fent­jelzett levágási és szállítási tilalom az ország területén kivül fekvő helyekről és az ország­nak jelenleg idegen megszálló hatalom igaz­gatása alatt álló területeiről áthozott és állat­egészség rendőri szempontból az alispán, polgármester úrhoz intézett mult évi decem­ber 25.-én kelt 14 676. számú rendeletem alapján kezelendő üszőborjak, három évesnél fiatalabb üszők, valamint hasas és továbbte­nyésztésre alkalmas nyolc éven aluli tehe­nekre is vonatkozik. Egyúttal felhívom, hogy a hivatkozott rendeletek betartását saját ha­táskörében is szigorúan ellenőrizze és a le­vágási és szállítási tilalom alól csak a legin­dokoltabb esetekben engedélyezzen felmentést. Budapest, 1920. május hó 31.-én. Olvasha­tatlan aláírás s. k. Határozat. Tudomásulvétel és szigorú alkalmazkodás végett közlöm. Esztergom, 1920. június 18. Dr. Antony s. k. polgármester. Esztergom város közélelmezési hivatalától 488/1920, k. é. szám. Hirdetmény. Az 1920. évi termésből közszükségleti célokra biztosítandó buza, rozs, kétszeres és árpa kivetéséről és beszolgáltatásáról.. A m. kir. minisztériumnak 4787/1920. M. E. valamint a m. kir. közélelmezési minisz­ternek 38500/1920. számú rendelete alapján értesítem a város közönségét, hogy a buza, rozs, kétszeres és árpával bevetett terület 1920. évi június hó 27.-től 1920. július hó 3.-ig a városi közélelmezési hivatalban beje­lentendő. Legcélszerűbbnek vélem a vasárnap és ün­nepnapokat, mikor a közélelmezési hivatal d. e. 8 órától déli 12 óráig tart e célból hiva­talt. (Kölcsey-ucca Káptalan ház földszint.) Bejelenteni tartoznak a fenti terménnyel bevetett területet azok is, akik a földet bér­lik vagy részesek és ha a bevetett terület egy holdnál kisebb (és egy kat. hold, kis hold, magyar hold, lánc, stb.) A bejelentéseket a hatóság át fogja vizs­gálni és amennyiben gyanúja lenne arra, hogy valamely termelő helytelen adatokat vallott be, vagy ha hozzá ily értelmű felje­lentés érkezik, a hatóság a termelő területé­nek pontos kiterjedését helyszíni szemle ut­ján fogja megállapítani. Ha az eltitkolás beigazolást nyer, a hely­színi szemlével felmerült költségek a terme­lőt terhelik. A bejelentésre kitűzött határidő "(L920. július 3.) letelte után 8 nap múlva minda­zok, kik a bejelentést elmulasztották vagyis a búzával, rozszsal, kétszeressel és árpával bevetett területeiket az előirt időben be nem jelentették, a rendőrbüntető bírósághoz lesz­nek feljelentve s olybá tekintetnek, mintha a bevetett területet eltitkolni akarták volna és ez esetben az egész bevetett terület után két­szeres gabonamennyiséggel terhelendők meg s azok felerésze térítés nélkül szolgáltatik be. A fenti rendeletből kifolyólag a beszolgál­tatandó mennyiséget, annak árát, a termelő­nek visszatartható házi és gazdasági szük­ségletet stb. a rendelet megjelenése után a közönséggel tudatni fogom. Bízom a város hazafias gazdaközönsé­gének lelkiismeretében és remélem, hogy a fenti rendeletnek pontosan eleget fog tenni anélkül, hogy csak egy ellen is a megtorló intézkedést kellene folyamatba tétetni. Esztergom, 1920. június 24. Dr. Antony s. k. polgármester. Esztergom szab, kir. város polgármesterétől. 373/1920. kü. szám. Hirdetmény. Folyó évi április hó 27.-én 13.781/R. E. H. 3. 1920. szám alatt kiadott m. kir. hon­védelmi miniszteri körrendelet értelmében fel­szólítom a város területén lakó összes kato­nai ellátásban részesülő hadiözvegyeket illetve a hadiárvák gyámjait, hogy f. évi július hó l-e és 15-e között a városi katonai nyilvántartó hivatal helyiségében (Kölesei u. 2. szám. nyilvántartásba vételük céljából sze­mélyesen feltétlenül jelenjenek meg és a katonai ellátásra vonatkozó ÖSSZ6S iratai­kat hozzák magukkal. Az érdekelteket felhívom, a feltétlen jelent­kezésre, mert aki ezen jelentkezést elmulasztja, az a nyilvántartásba nem vehető fel és mint ilyen a katonai ellátását elveszíti. Esztergom, 1920. évi június hó 24.-én. Dr. Antony s. k. polgármester. Esztorgomi járás fészolgabirájátél. 1747/1920. szám. Másolat: M. kir. Államrendőrség Soproni kapitányság. 1331/920. b. ü. szám. Körözés. F. hó 21-ről 22-re virradó éjjel ismeretlen tettesek Sopronban Várkerület 5. szám alatt levő Grafl János és társa cég bőrüzletébe betörtek s onnét nagyobb mennyiségű bőrt loptak el, minek egyrésze megkerült. Hiány­zik még 16.000 korona értékben 95 quadrát féket box bőr, 6 kiló fekete tehénbőr, szélei a nyak kivételével levágva. Kérek nyomozás t eredmény esetén értesítést. Sopron, 1920. évi május hó 22.-én. Államrendőrség. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöl­járóságának. A fenti körözést nyomozás és eredmény esetén a megkereső hatóság értesítése céljá­ból kiadom. Esztergom, 1920. június hó 15.-én. Reviczky s. k. főszolgabíró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom