Esztergom és Vidéke, 1920

1920-06-26 / 144.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztőié: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. A „szabad iskola". (f) Talán sehol, egy államban sem történik és nem történt a múltban annyi visszaélés az Önrendelkezési joggal, mint nálunk ! . . . Ennek okát a pedagógus abban keresi, hogy olyanok, egyesek és testületek jut­nak önrendelkezési joghoz, akik nem tudnak még élni azzal. A politikusok nagy része olyan „szabad iskola w-nak tekinti az államéletet, ahol mindenki­nek alkalmat kell nyujani a benne rejlő képességek kifejtéséhez, mert csak igy kapcsolódhatik bele minden erő a köz­jólét felé irányuló törekvésbe . . . A „szabad iskola" eszméjében nincs hiba, de nagy tévedés történik az alkalmazásában 1 ... A „szabad is­kola "-nak helyes alkalmazásában meg van a maga szigorú keretje: körül­határolt területen kijelölt helye van a munkának, a szórakozásoknak és a pihenésnek; a tanulói fizikailag, szellemileg és érzelmileg csak itt és sehol másutt nem mozoghatnak ; sza­badon dolgozhatnak, de csak önma­guk és egymás javára, — egymás kárára — soha ! . . . a területük sem­leges a szó legszigorúbb értelmében, hogy senki közéjük ártó szándékkal nem léphet; fegyelme ennek a „sza­bad iskoládnak a biztonság érzeté­ből s a közös cél tudatából ered . . . Hogyan alkalmazzuk mi a „sza­bad iskolát" ?.. . . kiadjuk a jelszót, hogy községünkben „szabad iskola" van, mindenki jöhet és mindenki tehet benne, amit akar, illetve amit tud; — kiforgathatja egymás zsebét is, betörheti egymás fejét is. Min­denki alkalmat nyer itt a benne rejlő képességek kifejtéséhez: mégmutat hatja, hogyan lehet a más tudásából és tudatlanságából megélni, hogyan lehet közömbös, ártatlan érzelmekből mérget keverni és hogyan lehet má­sokat a hitüktől, a haladás, a töké­letesedés vágyától, az -eszményeiktől megfosztani, hogyan lehet az embe­reket állatokká varázsolni . . . Ilyen a mi „szabad iskolánk" s ezt a szabadságunkat féltve védi minden jóakaratú külső erő és hatalom. Is­kolalátogatókat küld hozzánk és mi hódoló tisztelettel fogadjuk őket, túl­áradó önérzettel vezetjük őket végig iskolánkon, a „szabad iskolán" ! . . Most a rendes iskoláink tanévének a zárásakor jó lesz ennek a „szabad iskolának" az eredményét is meg­vizsgálnunk s azt hiszem, nem okoz nagy nehézséget, hogy rájöjjünk a téves alkalmazásra . . . Nincs messze tőlünk Tokod, Dorog, Tatabánya sem itt vannak a példás osztályai „sza­bad iskolánkénak, de — sajnos — nem csak itt teng túl a szabadság, hanem másutt sem tudnak élni vele a maguk és a köz javára! . . . ^ Telefon. - Távirat. ^ | A nemzetgyűlési pártok a zsidók ellen. Budapest. A parlament folyósóin lejátszódott vitákat nem csak a kor­mányválság problémája meríti ki. Igen sok szó esik a zsidóknak az áruboj­kottban való szerepléséről is. Egyes csoportok izgatottan tárgyalták ezt a kérdést, hogy a politikai pártokhoz jelentések érkeztek, melyek szerint a zsidóságnak igen sok köze van a Magyarország ellen irányuló bojkott határozatban. Szemére hányták a zsi­dóságnak azt is, hogy élénk nemzet­közi kapcsolatai dacára sem hárította el a bojkottot, sőt egyetértett azok­kal, akik Bécsben és Prágában a hamis információk terjesztésével elő­idézték a blokádot. Szó esett a ma­gyar zsidóságról is A pártoknak 'az is rosszul esett, hogy a hazai zsidó­ság még nem tiltakozott komolyan a bojkott ellen. Politikai körökben ezt annak tulajdonították, hogy a kor­mány a szabadkőmives páholyokat a közelmúltban oszlatta csak fel. Forradalmi zavargások Komáromban. Pozsony. Szombaton délután Ko­máromban veszedelmes jellegű zavar­gás tört ki. A felvonuló tömegek ki­fosztották az üzleteket, megrohanták az iparkamara épületét, annak összes ablakait beverték, majd a házba ha­tolva, az egész berendezést szétzúz­ták. A cseh hatóságoknak ezideig nem sikerült a zavargásokat elfojtani, amelyek most már a környékre is kiterjednek. üj görög-török háború. Paris. A szövetségesek felhatal­mazták Görögországot, hogy csapa­tokat küldjön keletre, a török nem­zeti csapatok megállítására. Sforza Olaszország nevében bizonyos fenn­tartásokat jelentett be arra az esetre, ha a görög hadmüveletek sikerrel járnak. Megszűnt a sztrájk a bécs— brucki vonalon Bécs. A szociáldemokrata vasuta­soknak a bécs—brucki vonalra tegnap kimondott sztájkját — amint azt Ki­rályhidáról jelentik — ma beszün­tették. A bécs—brucki helyi forgalom ismét megindult, de a szakszerveze­tek megakadályozzák a bojkott áttö­résének megismétlését. Bethlen kész vállalni a kormányalakítást. Budapest. Illetékes helyről szer zett információink szerint Bethlen kész vállalni a kormányalakítást abban az esetben, ha a pártok erre felkérik és pontokban lefektetett garanciákat kap programmja megvalósítására. Megostromolt városháza. Bécs. Ulmban óriási néptömeg Mayer főkormányzótanácsost lakásá­ból kihurcolta és őt, valamint hiva­taltársait inzultálta, majd megrohanta a városházát és a rendőrség fegyve­reinek kiszolgáltatását követelte. Vé­gül a népőrség és a rendőrség a tömeget szétverte. Az összeütközés színhelyén több halott és sebesült maradt. Belgium már most fél a néme­tektől. Brüsszel. A belga képviselőházban tett nyilatkozatában a honvédelmi mi­niszter azt a kijelentést tette, hogy Belgium Franciaországgal és Angliával katonai szövetséget kötött, mert a német részről fenyegető veszedelem még mindig igen nagy. Véres lázadás Belényesen. Békéscsaba. Megbizható forrásból arról értesülünk, hogy a biharmegyei Belényes község román lakossága fellázadt az oláh határvédő csapatok ellen, amiért nem engedték őket a magyar Alföldre átmenni aratni. A Nagyváradról kirendelt oláh helyőr­ség és az elkeseredett lakosság kö­zött valóságos harc fejlődött ki, mely­nek számos halottja és súlyos sebe­sültje volt, ugy, hogy a sebesültek elszállítására több vasúti kocsi volt csak elegendő. Hivatalos rész. Esztergom város közélelmezési hivatalától. 489/1920. k. é. sz. Hirdetmény. Értesítjük a város közönségét, hogy f. hó 26.-án szombaton személyenkint 1 kg. kenyérliszt és 40 deka főző liszt adatik ki a 39-es számú lisztjegyre. Továbbá értesttjük a Petőfi-uccai lakoso­kat, kik eddig Dobis Vilmos kereskedésébe voltak beosztva, a mai naptól fogva a MOVE kereskedésében kapják a lisztet (régi kiska­szárnya.) Felhívjuk az összes kereskedőket, hogy f. hó 26.-án reggel 8 órakor a liszt utalványok átvétele végett a közélelmezési hivatalban jelenjenek meg. Esztergom, 1920. június 25.-én. Közélelmezési hivatal. Esztergom város közélelmezési hivatalátél 488/1920, k. é. szám. Hirdetmény. Az 1920. évi termésből közszükségleti célokra biztosítandó buza, rozs, kétszeres és árpa -kivetéséről és beszolgáltatásáról.. A m. kir. minisztériumnak 4787/1920. M. E. valamint a m. kir. közélelmezési minisz­ternek 38500/1920. számú rendelete alapján értesítem a város közönségét, hogy a buza, rozs, kétszeres és árpával bevetett terület 1920. évi június hó 27.-től 1920. július hó 3.-ig a városi közélelmezési hivatalban beje­lentendő. Legcélszerűbbnek vélem a vasárnap és ün­nepnapokat, mikor a közélelmezési hivatal d. e. 8 órától déli 12 óráig tart e célból hiva­talt. (Kölcsey-ucca Káptalan ház földszint.) Bejelenteni tartoznak a fenti terménnyel bevetett területet azok is, akik a földet bér­lik vagy részesek és ha a bevetett terület egy holdnál kisebb (és egy kat. hold, kis hold, magyar hold, lánc, stb.) A bejelentéseket a hatóság át fogja vizs­gálni és amennyiben gyanúja lenne arra, hogy valamely termelő helytelen adatokat vallott be, vagy ha hozzá ily értelmű felje­lentés érkezik, a hatóság a termelő területé­nek pontos kiterjedését helyszíni szemle ut­ján fogja megállapítani. Ha az eltitkolás beigazolást nyer, a hely­színi szemlével felmerült költségek a terme­lőt terhelik. A bejelentésre kitűzött határidő (1920. július 3.) letelte után 8 nap múlva minda­zok, kik a bejelentést elmulasztották vagyis a búzával, rozszsal, kétszeressel és árpával bevetett területeiket az előirt időben be nem jelentették, a rendőrbüntető bírósághoz lesz­nek feljelentve s olybá tekintetnek, mintha a bevetett területet eltitkolni akarták volna és ez esetben az egész bevetett terület után két­szeres gabonamennyiséggel terhelendők meg s azok felerésze térítés nélkül szolgáltatik be. A fenti rendeletből kifolyólag a beszolgál­tatandó mennyiséget, annak árát, a termelő­nek visszatartható házi és gazdasági szük­ségletet stb. a rendelet megjelenése után a közönséggel tudatni fogom. Bizom a város hazafias gazdaközönsé­gének lelkiismeretében és remélem, hogy a fenti renáeletnek pontosan eleget fog tenni anélkül, hogy csak egy ellen is a megtorló intézkedést kellene folyamatba tétetni. Esztergom, 1920. június 24. Dr. Antóny s. k. polgármester. Esküvő. Eder Elzikét ma délután 6 órakor vezeti oltárhoz a Baziliká­ban Chaternouch Nándor. (Minden külön értesítés helyett.) Belügyminiszteri elismerés. A tokodi szénbányászok sztrájkjának megszűnése Palkovics László alispán tapintatosan, erélyes intézkedéseinek köszönhető, amiért a belügyminiszter sürgönyileg fejez-te ki elismerését alis­pánunknak. A MOVE zászlóra Marosi Fe­rencné MOVE elnöknő 100 koronát, Waldvogel József alezredes 100 K, egy MOVE asztaltársaság 79 koro­nát adományozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom