Esztergom és Vidéke, 1920

1920-06-20 / 139.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Amerikai magyar bányászok Esztergommegyében. (V. I.) Ez év tavaszán lapunk 79. számában hosszabban foglalkoztunk az amerikai magyar bányászok - itteni bányaakciójával, melynek élén Himler Márton a Himler Coal Company Warfleld K. Y. részvénytársaság elnöke áll. A részvénytársaság, mely kizárólag bányászokból áll, már régebben üzemben tartja Warfield környékén szénbányáit és talán nem annyira nyereség vágyból, mint inkább nemzeti terjeszkedés céljából és az itteni szénbányák kartellizált beteges, közgazdaságra káros hatású üzemek ellensúlyozására Magyarországon létesít szénbányákat. A körültekintő Himler Márton igazgató a tavaszkor itt járt és a Magyar Kir. Tudományegyetem Földtani Intézet kedvező véleménye alapján Esztergom környékén bérelt 17 ezer k.-hold kiterjedésű szénterűleteket, melyek nemzetgazdászati és szociális szempontokon kivül elsősorban Esztergomra nézve birnak rendkívüli fontossággal. Elsősorban tehát nekünk áll érdekünkben, hogy foglalkozzunk a tervvel és szimpathiával fogadjuk az eszmét, mely immár a megvalósulás stádiumába lépett. A megnyomorított, kifosztott Magyarország munkásainak előreláthatólag a kivándorlás lesz mentsvára, ámi által nemcsak népesedési veszteség éri hazánkat, de tőkénk kivándorlásával és idegenben elhelyezett keresettőke által lesz szegényebb országunk. Ha a munkásság itt talál elhelyezést úgy, hogy keresettőkéjét saját bányájába helyezheti el, önmagának lesz részvényese, Európában az első lesz a szociális alkotás terén és hatalmas gátat vet a kommunisztikus törekvéseknek. Bátran mondhatjuk Himler zseniális tényét szociálkapitalizmusnak. - * ! **

v * ! Az amerikai Magyar Bányászlap f. é. május 13.-ki számában hasábos cikkben jelenti a magyar bányászok akciójának perfektuajását. Himler Márton igazgató u. i. alig ért haza uj hazájába május 4.-én összeült a Himler Coal Co. igazgatósága és egyhangú határozattal helyben hagyta az Esztergom vidékén elterülő szénterületek kibérlését s elhatározta, hogy a helyzetnek megfelelően kezelésbe veszi a szénterületeket. A kibérelt szénterületekről az idézett lap szakvélemények alapján a következőket írja: „Két sor szén van a föld mélyében hét és nyolc méter vastagságban meglehetős mélyen. A környékbeli bányák eddig csak a felsőréteg szenet bányásszák egynek kivételével és magyar viszonyok szerint a szén jóminőségü s e vidéken a bányászat nagyon jó üzletnek bizonyult." Mindez tehát arra indította az igazgatóságot, hogy már most a következő 10—12 hónap alatt fúrásokat fog eszközölni Leányvár, Csév, Kesztölc, Uny és Nagysáp környékén, hogy bányanyitásra alkalmas helyet megtalálja. Az emiitett szénterületekről az amerikai lap részletes térképet is közöl. Tisztán közérdekből legmelegebben üdvözöljük a tervet és ajánljuk az illetékes tényezők figyelmébe, mint olyan dolgot, amely alapításánál fogva nem fogja kiszolgáltatni a szénpiac közönségét a kartellek szarolásának és módot fog nyújtani az ituioni bányamunkásoknak a tisztességes megélhetésre. Biztosítja egyszersmint a bányamunkások részvénytársaságát minden káros eshetőség ellen, mert a létesítendő bányák a szabad és hatalmas Unió fennhatósága, védnöksége alatt fog állani. Állandóan figyelemmel, fogjuk kisérni az amerikai magyar bányászok Esztergom vidékén* való; működését és tárgyilagosan tájékoztatjuk közönségünket a nagyfontosságú üzem felől. Az uj adótörvényjavaslat. A pénzügyminiszter a nemzetgyűlés elé az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot terjesztett, amely egyrészt az egyenes adók módosításait, másrészt a közadók kezelésének megváltoztatását tartalmazza. A javaslat lényeges intézkedéseit a következőkben ismertetjük: A jövedelemadó alapja a javaslat szerint az adóévet megelőző naptári év tiszta jövedelme és eltérésnek ettől csak akkor van helyé, Ha a f jel üzeme kampány szerint dolgozik és zárja mérlegét (gazdaságok, .cukor- és szeszgyárak stb) s az adózás a mérleg alapján történik. A javaslat tetemesen felemeli az adókulcsot, amelynek legnagyobb tétele eddig 6 százalék volt s amely most progresszive 30 százalékig emelkedhetik. Igy a jövedelemadó az uj törvény szerint 30.000 koronánál 1400 korona, 60.000 koronánál 5150 korona, 120.000 koronánál 14.000 korona, 1.000.000 koronánál 250.000 korona, 2.000,000 koronánál 600-000 korona lesz. A vagyonadó alapja az adóévet közvetlenül megelőző naptári év utolsó napján meglevő vagyonállag. A vagyonadó szempontjából a belföldi' papírpénz névértékben, a belföldi vagy külföldi arany- és ezüstpénz és a valuták azonban forgalmi értékük szerint számitandók. A vagyonadó kulcsa progresszive 1.5 százalékig emelkedik oly módon, hogy 400.000 korona vagyonig a kulcs változatlanul 0.15 százalék, amely 800.000 koronánál 0.19 százalékról 0.33 százalékra, 1.600,000 koronánál 0.22 százalékról 0.50 százalékra emelkedik. 10.400,000 koronánál eléri az 1 százalékot és 40.000,000 koronánál az 1.5 százalékot. Ezek az adótételek tehát nettó tételek. A vallomás elmulasztása esetén e tételek kétszeresében szabandó ki az adó A hadi nyereségadó alul a 20.000 K aluli jövedelemtöbblet mentesittetik és ennek következményeképpen val-, lomást csak az köteles adni, akinek évi adóköteles jövedelme a hadiévben a 30.000 koronát meghaladta, a szolgálati járandóságokból eredő bevételi többletek pedig csak akkor esnek hadi nyereség adó alá, ha 40.000 koronát meghaladnak. A javaslat a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok hadi nyereségadóját további 3 évre, 1920. 1921. és 1922. évekre meghosszabbítja; utolsó hadiév ellenben az 1919. év. A javaslat fölemeli az I. és II. osztályú kereseti adót, ami pedig a III. osztályú kereseti adót illeti, kimondja, hogy 1919. évre előirt III. osztályú kereseti adót annak ötszörös — haszonbérlőknél háromszoros — összegében ujabb kivetés nélkül kell az 1920—22. évekre előírni. Ha a pénzügyi hatóság ugy látja, hogy az ötszörös összeg is aránytalanul kicsi, megfelelő eljárás után felemelheti. A javaslat azt is kimondja, hogy alkalmi foglalkozásoknál a tiszta kereseti nyereménynek nem 10, hanem 20 százaléka szedendő III. osztályú keresetadó fejében. A földadót a javaslat oly módon emeli, hogy a 20 százalékos adókulcsot a kataszteri tiszta jövedelem tízszeres összege után számítja, viszont elejti annál az adónemnél a 60 százalékos hadipótlékot, amelyet az 1918. évi törvény alapján a földadó után is fizetni kellett. A javaslat rendelkezéseket tartalmaz még a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójára, a házadóra és a hadipótlékra vonatkozóan is. Az uj törvény általában 1920. január 1-től, a hadinyereségadóra nézve 1919. január 1-től kezdődő érvénnyel lép életbe, a jövedelem- és vagyonadóra nézve azonban bizonyos anyagi rendelkezései már az 1918. és 1919. évi adók tekintetében is alkalmazandók, a kivetés pedig mindenkor, tehát a régibb évek adóinak megállapításánál is az uj törvények rendelkezései szerint történik. A javaslat felhatalmazza a minisztériumot olyan országos bizottság alakítására, amelynek feladata, hogy a pénzérték változását a különféle gazdasági viszonyokban állandóan figyelemmel kisérje s ha a pénzérték érezhetőbb és tartósabb emelkedését állapítja meg, a minisztériumnak javaslatot tegyen a felemelt kulcsok és adótételek arányos leszállítására. Mint ez ismertetésből látható, a törvényjavaslat nem céloz álható adóreformot, hanem csakis pillanatnyilag emelni célozza az egyenes adóbevételt. A pénzügyminiszter az uj adótörvénytől 800 millió K bevételi emelkedést remél. Szóval csak toldozásfoldozás. Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispánjától. 2220/1920. szám. Tárgy: Tűzifának Esztergom vármegye területén való adásvételének valamint tengelyen való szállításának szabályozása. Rendelet. Az I. fokú és helyi hatóságoknak. Az erdő és faügyek országos kormánybiztosának az 1879. XXXI. t-c. 115. §-ában előirt a faigazolványok kötelezővé tételéről szóló 1920. évi 252. K. B. szám alatt kiadoU rendelet végrehajtási utasítását tudomásulvétel, pontos alkalmazkodás s hatósága területén leendő többszöri széleskörű kihirdetés céljából alábbiakban közlöm. VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁS. 1. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága egész területén a tűzifának adás-vétele és tengelyen való szállítása csakis a tűzifa jogos szerzését igazoló, a fát eladó birtokos vagy annak erdőtisztje által kiállított s a járás területén a j. főszolgabíró vagy az általa erre felhatalmazott községi elöljáróságok esetleg más közegek Esztergom szab. kir. város területén pedig a polgármester vagy annak megbízott helyettes által láttamozott bizonyítvány mellett eszközölhető. 2. Ezt a bizonyítványt (faigazolványt) ugy kell kiállítani, hogy abból a tűzifa neme (cser, bükk stb.) továbbá annak választéka hasáb, dorong, galyfa és forgács stb. (minősége) elsőosztályu, selejtes és mértéke (űrköbméter, kéve, háti • teher stb.) szabatosan körül irva és azonkívül a faígazolványon annak legfeljebb 3 (három) napra terjedhető érvényességi időtartamra és feltűntetve legyen azzal a hozzáadással, hogy a lejárt jeggyel szállított faanyagot elkoboztatnak és a jegy lefoglal tátik. 3. A faigazolvány érvényessége, indokolt szükség esetén, de csak egyizben és legfeljebb ujabb 3 (három) nappal meghosszabbitandó, ez a meghosszabbítás a faígazolványon a kelet féltüntetése mellett a kiállító által feljegyzendő s az 1. pont szerint láttamozandó. 4. A faigazolványt, az eladott tűzifával együtt át kell adui a vevőnek és viszont a vevőnek nem csak kötelességében, hanem érdekében is áll azt átvenni él a tűzifa elfogyásáig, az alábbi 8. és 10. pontban megszabott ellenőrzés hatósági közegeinek való bemutatása végett megőrizni.