Esztergom és Vidéke, 1920

1920-05-21 / 115.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K. t egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Aranyat a haza oltárára. Nagyban folyik az országban az arany, ezüst, drágakő gyűjtés. Egyet­len lappéldányban 6—7 ily hirdetést is lehet olvasni. Ugyan mi célból ? Biztos, hogy profit céljából. Az ország még nem oly rongyos, hogy a nyo­mor vámszedői le ne szedjenek róla még valamit, amiből hasznuk lehet s ahol a korona értéke már majd­nem megszűnt, van ott még arany és ezüst, melyen nyerészkedni lehet. Nos ha a kíméletlen arany, ezüst, bronz utolsó értékeitől fosztja meg az országot, s fel tud még fedezni kincseket, melyekkel uzsoráskodhas­sak, vájjon ne keressen e fel a hon­mentő szeretet a régi gazdagság utolsó maradványait, hogy a felhaj­tott hideg kinccsel a csőd felé ira­modó államnak segítségére siessen, s valutánkat alátámassza ? Ne tegyen e meg mindent, hogy kenyeret s élelmet-vehessen, melyet a leron­gyolódott koronán venni már alig lehet, s hogy ugy az adakozók áldo­zatkészségével, mint az éhség nagy­böjtjében beállított űj élelmiszerrel az elcsigázott nemzedékbe ismét re­ményt és vigaszt és mindnyájunkban kitartást s bátorságot öntsön ? Most a MOVE áll be aranykere­sőnek és arany gyűjtőnek I Nsm venni, hanem kapni akar aranyat s azt nem a maga, hanem a leszegénye­dett Magyarország számára 1 Kenyeret aranyért, ez volt a jelszó már hónapok előtt, bár értették volna meg akkor, hány kilogramm arany­nyal többünk volna most, melyet azóta már kicsempésztek! Azóta ez a jelszó sikitó vészkiáltássá lett, me­lyet ha most sem hallunk meg, hát maghalunk. Mi mindenre van szükségünk, mi mindenben inségeskedünk ezt mind külföldről kell behoznunk. Részben mind alamizsna folyik be s Magyar­ország röstelkedve nyújtja ki tenye­rét a könyöradomány után s koldus módra ajánlja fel gyermekeit a sem­legeseknek. Hát ami igy jut, ami igy csepeg, ha nem is csurog, az is jó, de mindenre nem telik ezúton s azt mind venni kell pénzen, koronákon, melyeknek alig van értékük s igy még jobban elértéktelenednek. Nyers anyagot kell behoznunk s azt mesés korona összegekben megfizetnünk. A békedelegáció neuliy-i tartózkodása havonként 1.700,000 koronába kerül, ha pedig mi akarunk itt valamit eladni, azt idegen pénzek csekély összegén vesszük meg, igy például 6 hollandi forinton a budafoki pin­cékben 60 palack bort vesznek, mi­alatt Hollandiában egy palack 2 hol­land forintba kerül. Az országot tel­jesen meglehetne venni, végeladást lehetne Magyarország összes érté­keiből rendezni. Csak az aranynak van egyenlő értéke, arany mindenütt. A mi aranyunknak is 1 Ha aranyunk lenne, nem rongyo­lódnánk le, szegénységünk koldus mesztelenségre sem vetköződnék le I De kérdem hát nincs már ara­nyunk Magyarországon, nincsenek láncaink, gyűrűink, ékszereink ? Dol­gozzék e továbbra is a bankóprés, mely értéktelen, papir bankókkal csak a drágaságot neveli és az elke­seredést szitja, vagy vágjuk Ttf^a forgalom asztalára a csengő holt kincset, mint tették Tomori büszke vezér idejében, hogy arról most ne uj mohácsi csatát veszitsünk, hanem ellenkezőleg, végleges letörésünknek elébe vágjunk. Ezt kell tennünk. A MOVE gyűjti az aranyat s élelmet, ruhát szerez rajta, s megkönnyíti életét az elgyö­tört magyar társadalomnak. Adjon mindenki aki teheti, aki pedig már mindent eladott, hogy életét óvja s becsületét áruba ne bocsássa, az ne olvassa keserű szemrehányás érzé­sével e sorokat, hiszen nem neki szólnak. Azok adjanak, kik aranytól, drágakőtől, ékszertől csillognak, kik egy-egy kollienben vagyonokat íityeg­tetnek nyakukon, azok adjanak, kik fényben és jólétben élnek most is, kik még ebben az időben is gyara­podnak s vagyonokat szereznek. Sokszor emlegetjük, hogy nincse­nek gazdasági koncepcióink, nincse­nek honmentő terveink. Erre egyet mondok, ha az arany akciót megcsi­náltuk volna három hónap előtt, nem rémítene ugy minket az éhhalál, ez már csak tett lett volna a javából. Indítsa meg az arany akciót a MOVE most gondolom még mindég áldást hozó tett lesz belőle. Prohászka Ottokár. j Telefon. • Távirat. \ Válságosra fordult az ir helyzet. London. Írországban csaknem nyilt felkelésbe mentek át a sinn-feinek. Az angol katonai őrjáratokat sok he­lyen megrohanták és lemészárolták. A kaszárnyaépületeket az ir váro­sokban mindenütt drótsövényekkel és lövészárkokkal vették körül, hogy a katonaság eredményesebben véde­kezhessék az esetleges támadásokkal szemben. Ma ujabb négy lovasezred indult Írországba. A csapatszállitások egyre tartanak. A legtöbb ir város­ban sztrájkba lépett a munkásság, hogy így kifejezze szolidaritását aí sinn-feinek akciójával. A szultán bejelentette lemon­dási szándékát. London. A szultán levelet intézett a legfőbb tanácshoz. Ebben közli, hogy el van határozva a lemondásra és arra, hogy a kormányzat ügyeit a konstantinápolyi szövetséges misz­szióknak adja át, mivel ő a béke­szerződést nem írhatja alá. A legfel­sőbb tanács — hir szerint — e le­vélre eddig még nem adott végleges választ. Asquith a revízió mellett. London. Egy gyűlésen, amelyet tegnap a békeszerződés revíziója ér­dekében tartottak, Asquith kijelen­tette, hogy a jelenleg Európában uralkodó állapotoknak egyedüli orvos­sága a békeszerződés revíziója, vagy gyakorlati megváltoztatása a népszö­vetség gyors és hatásos közbelépése által akitor volna lehetséges, ha a népszövetséget a szükséges hatalom­mal felruháznák. Az olaszok megszállták Durazzóí. Róma. Az olasz kormánycsapatok megszállták Durazzót, mert Albániá­ban legutóbb néhány olasz katonát megöltek és a durazzói kormány nem adott választ az olasz ultimá­tumra. Lüttwitz tábornok uj monar­chia puccsra készül. Leipzig. Lüttwitz tábornok, Bauer ezredes és Bischof őrnagy Bajoror­szágba ment, ahol azzal foglalkoz­nak, hogy uj csapatformációkat ala­kítsanak. Illetékes körökben a válsá­gos helyzet következtében nem ké­pesek arra, hogy ez ellen eljárjanak. Parasztok világszövetsége. Bécs. Alsóausztria parasztsága körében mozgalom indult meg a bolsevizmus ellen. Az a terv, hogy a kommunisták világszövetségével szemben megalakítják a parasztok világszövetségét, amely fölveszi a harcot a romboló irányzattal. Véres tüntetés Belgrádban. Bukarest. Az Orient jelenti, hogy egész Jugoszláviában izzó a hangu­lat. Legutóbb Belgrádban a konak előtti térségen a katonák gépfegyve­rekkel lőttek bele a tüntetőkbe, akik közül húszan meghaltak és százöt­venen súlyosan megsebesültek. Ju­goszlávia és Bulgária között meg­szűnt a vasúti összeköttetés. Hivatalos rész. Esztergám! m. kir- államrendórkapitányság. Felhívás. Az államrendőrség szervezése folytán ren­dőr altiszti állások betöltésére pályázatot hir­detek. Pályázati feltételek : testi épség, tiszta mult, teljes politikai megbízhatóság, irni-olvasni tudás, életkor 24—30 évig, katonaviseltség és első sorban földműves. Felhívom mindazokat, kik felvétetni óhajt­ják magukat, kellőleg fenti feltételeket igazoló okmányokkal felszerelt kérelmükkel hatósá­gomnál jelentkezzenek. Fizetés havi 150 kor., zsold 5 kor. napi külön pótdíj, élelmezési adag váltság, mely váltakozik átlag napi 26 kor., lakbér nőtlen­nek évi 288, nősnek 540 kor, butorkárpótlás évi 120 kor. és családtagok után naponta járó fél élelmezési adag váltság. Esztergom, 1920. május hó 20. Dr. Polner s. k. rendőrkapitány. HIREK. Kétség és remény között állunk, még mindig nem va­gyunk urai sorsunknak; a békét tő­lünk mindenben idegen hatalmak diktálják, kik ellenségeink által sze­mük elé tartott üvegen néznek ben­nünket. Hiába minden, a végzet, az aláírásra megszabott idő percről-percre közeledik, határoznunk kell aláirjuk-e a teljesíthetetlen feltételeket, vagy nem, és mi történik, ha alá nem ír­juk, vagy ha aláírjuk és aláírásunk­kal kötelezzük magunkat arra, mit előre tudunk, hogy képtelenek va­gyunk. Csoda történt velünk. Évtizedekig szívtuk nyugodtan makrapipánkat, és eregettük a bodor füstöket, miközben nem vettük észre jóllakott kábultsá­gunkban, miként csempészik bele ra­vaszügyességgelellenségeink a bódító mákonyt, melytől elaludtunk. Most ébredezünk, de nem birunk mozdulni, mert mig aludtunk, ellenségeink össze­kötözték kezeinket. Vájjon lesz-e ki felszabadit kötelékeinkből, talpraállit bennünket s támogat, mint nagy be­teget, mig Önerőnkből járni tudunk. Vagy csak kezeinket szabadítják fel s azt is csak addig mig vele halálos ítéletünket aláírjuk ? I K-y Á—d. Esküvő. Koffler Gyula százados, az esztergomi tábor parancsnoka, hol­nap f. hó 22-én délután fél 1 óra­kor vezeti oltárhoz özv. Huszár An­talnét, szül. Weisz Mariskát a bel­városi plébánia templomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom