Esztergom és Vidéke, 1920

1920-04-25 / 95.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. csaknem másfélszázados sirba temetkezett a magyar szabadság. De hála a magyarok Istenének uj Rákóczi született 1 Horthy Miklós csillaga jelent meg az ég peremén, aki egy összeomlott ország kétségbeesett, züllésnek indult, szétrebbent tömegei előtt kibontotta a sárba tiport nemzeti zászlót s megteremtette megszervezte a magyar nemzeti hadsereget. Azt a hadsereget, amelynek lelkében, szivében a' régi hazaszeretet lángja gyulíott ki, s ennek a hazaszeretetnek mindent megvilágító fényénél látja most már azt a biztos utat, mely összetartással, együtt működéssel a boldogulás felé vezet. Tapasztalatból tudjuk, hogy a vasnál erősebb az acél, s egy szétdarabolt bilincsbe vert országnak — nem a pártoskodó szósrátyárkodás — de egy jól szervezett hadsereg az egyedüli orvossága. Hála a magyarok Istenének, hogy ennek a tudatnak és érzésnek adhatott végre — Isten, ember előtt — kifejezést a magyar nemzeti hadsereg mindenegyes tagja, midőn szent esküt tett alkotmányunkra s hazánk megvédésére . . . Igen! Bátran kiáltsuk oda a kislelküeknek, hogy nem engedjük, és nem nyugszunk bele semmiféle „béketárgyalásnak" nevezett szabóműhely, posztóvágó ollójával való szétdarabolásába őseink vérével szerzett országunknak. Átkozott az a kéz! Mely ezt a békét aláírja! . . . kükemezői Kükemezey Árpád főhadnagy nemzetvédelmi tiszt. Minden fillér, amit a destruktív sajtó támogatására kiadunk, csak a belső ellenségeink hatalmát növeli: Hivatalos rész. Esztergomi járás főszolgabirájától. 790/1920. szám. Tárgy: Haas János vadőri igazolványa. Körözvény. Haas János közalapítványi vadőr pilismaró ti lakos 1914. évben 18/1914. t. sz. kiállított vadőri igazolványát elvesztette. Körözését és feltalálás esetén megsemisitését elrendelem. Esztergom, 4920. évi április hó 6.-án. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergom szab, kir. város polgármesterétől. 3600/1-920. tan. szám. Hirdetmény. A 101/2. R. E. H. 1920. számú ra. kir. honvédelmi miniszteri rendelet értelmében, felhívom a város területén lakó összes ka•onai rokkantakat, hogy folyó évi április hó 26-tól folyó évi május hó 8-ig a városi katonai nyilvántartó hivatalnál (Kölcsey ucca 2. sz.) személyesen jelenjenek meg és betekintés végett hozzák magukkal a tulajdonukban lévő összes katonai és rokkantsági irataikat. Figyelmeztetem a felhívott rokkantakat, hogy a kitűzött időben jelentkezzenek okvetlen, mert aki ezt elmulasztja, az a rokkantsági nyugdíjra való minden igényét elveszti. Esztergom, 1920. április hó 22.-én. Rothnagel s. k. polgármester h. Esztergomi járás főszolgabirájától. 843/920. szám. Tárgy: Özv. Reviczky Károlyné lovának elveszett járlatlevele. megsemmisítés. Mann Ede süttői lakos nevére 1915. évi december 15.-én 482. folyó 12640 törvényhatósági szám alatt 1 drb. 3 éves pej herélt, orra kesely, csikóról kiállított járlatlevél mely 67/1916. szám alatt 1916. február 21.-én özv. Reviczky Károlyné nevére átíratott, ismeretlen helyen és módon elveszett. Ezen járlatlevelet megsemmisitettnek kimondom. Esztergom, 1920. évi április hó 1.-én. Reviczky s. k. főszolgabíró. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Keresztény ember csak keresztény újságot olvasson. Átok. Mint fekete hollók röpködnek, mint vihart jelző vészmadarak vijjogva verdesik a falakat azok a plakátok, mely hazánk megcsonkított térképét mutatja, s alája írva e rettentő szitok: „Átkozott a kéz, mely ezt a békét aláírja". Nem nem soha ! Ezt a békét magyar kéz alá nem fogja irni soha, ez ellen a béke ellen tiltakozik magyar lelkünk és szivünk minden dobbanása, ez ellen a béke ellen tiltakozik Szent István koronája és őseink vérével megszentelt minden röge ennek az országnak. Sehonnai, gaz, bitang áruló, ki ebbe a békébe belenyugodna, anya, testvérgyilkos, ártatlanságtipró, fekete lelkű és csak a pokol furiáitól megnyergelt gazemberek tűrhetnének el nyugodtan egy ilyen békét . . . Mankóval járó koldusok lettünk igaz, de ezt a mankót több mint három millió magyar emeli fel tiltakozóan az égre, s ha kell lesújt vele, de aranykalászos rónáinkat Erdély „fekete gyémánt"-tól duzzadó hegyeit, s ételünknek izt adó sóbányáit, idegen hordák bocskoros, gyülevész népsöpredékének oda nem adjuk soha. Mi történhetik még velünk ? I Testvéreink idegen nép igája alatt görnyednek, legjobban termő földeink arany kalászait nem mi kötjük kévékbe, ruhánk foszlott, rongyos s az imánkba foglalt mindennapi kenyér is alig jut asztalunkra... Ha egy éhező ember egy darab kenyeret ellop, hogy vele éhségét csillapítsa, s az éhhaláltól megmeneküljön, nincs az a bíró, s nincs az az emberek által alkotott törvény, amely elitélje. És ha a magyarnép éhező, ruhátlan, nélkülöző százezrei, milliói — ha mást nem — mankót ragadva, nem rabolni, de ősi jogaikat visszaszerezni s a betolakodott idegeneket kiverni indul, nincs az a kereszt jegyében született nép, s nem lehet a huszadik század kultur emberei által alkotott olyan törvény, amely megfossza ősi jogaitól, s elitélje azért, mert nem engedi testvért a testvértől s gyermeket az anya kebléről leszakítani . . . Csillagtalan, bús, sötét árvaság szakadt reánk, mikor a két forradalom piszkos szemetje végig söpört hazánkon. Kétségbeesett gyötrelmeink között egyedül állottunk, mint 1711-ben a szegény kurucok, mikor Rákóczi csillaga lehanyatlott s vele Esztergomi járás főszolgabirájától. 1033/1920. szám. Tárgy : A fa és faszén készletben 1920. január 1-től 1920. március 31-ig terjedő idő alatt beállott változásokat kitüntetni hivatott forgalmi jegyzék és a fa és faszén készletek bejelentéséhez szükséges bejelentőlap nyomtatványok megérkeztek hivatalomhoz. Felhívom, hogy a nyomtatványok megérkezését érdekeltekkel közöljék, azzal, hogy a nyomtatványokat az azokért illetékesen jelenkezőknek díjtalanul rendelkezésére bocsájtatnak hivatalom által. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. A nyomtatvány igénylés levélben is kérhető. Esztergom, 1920. évi április hó 14.-én. Reviczky s. k. I főszolgabíró. Esztergom vármegye alispánjátéi. 1453/1920. szám. Másolat : Magyar füldmivelésügyi miniszter. 5049. szám. II.-B. Valamennyi Törvényhatóságnak- Magyarország vadállományát a több éves háború, majd a háború befejezte után a következő zavarok, illetőleg a zavarokat felhasználó felelőtlen elem fékevesztett tömeg vadászatai következtében a teljes kipusztulás veszedelme fenyegeti. Az apróvad állomány fokozatos pusztulásának a fentiek mellett egyik alapvető oka a szürke varjú és a szarka mértéktelen elszaporodása. Egykor híres vadállományok pótlása és helyreállítása céljából feltétlenül szükséges, hogy a kártékony szárnyasok minden lehető módon pusztíttassanak. Szakemberek sok éves tapasztalata szerint ezek elpusztítása legcélszerűbben az állami madártani intézet által készített s a műfészekben elhelyezett phosphoros csalétkek mikénti alkalmazására vonatkozó útmutatóban foglaltak szerint eszközölhető. Felhívom a Cimet, gonElőfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. doskodjék arról, hogy a csatolt útmutatás szövege a papirhiányra való tekintettel a cim által kibocsátott rendelet keretében az összes alantas közigazgatási hatóságokkal haladéktalanul közöltessék, s a cim által kibocsátandó rendeletben utasítsa az összes közigazgatási szerveket, hogy ugy a községi, mint a magán vadászterületek tulajdonosait a varjuk és szarkáknak saját jól felfogott érdekükben való kíméletlen pusztítására serkentsék s a pusztítás tényleges foganatosítását a költés idején (április vége, május hava) több izben ellenőrizzék. Felhívom végül, hogy a mérgezni szándékozók mérgezési engedély kiadásáért cimhez benyújtott kérvényét soron kivül s késedelem nélkül intéztesse el. Jelen rendeletem a^törvényhatóság hivatalos közlönyében közzéteendő. Budapest 1920. március 5. Olvashatatlan aláírás. Az 5049. számhoz. Útmutatás szarkák és szürke varjak tavaszi mérgezéséhez. Ertéktetelen husvagdalékot (róka, varjutetem, csirkebél stb.) fél kilonyi súlyra számított 3 kávéskanálnyi foszforszörppel keverve össze, fél tyi&tojáshéjakba rakunk. Ezután szénából, szalmából, szárazgazból műfészkeket készítünk a vetés közt, árokpartokon, korhadt füz fák üregeiben tőzegrakásokon, bokron stb. Minden fészekbe 2 fél tojást teszünk, hegyével felfelé, hogy tartalmát éső ne érhesse. A messzire fehérlő, tojás minden látótávolba érkező szarM^és szürkevarjut odacsal s minthogy a méreg nem hat azonnal, a fészekrablók távolabb hullanak el s nem riasztják el társaikat a többi készítménytől. Egy 1500 holdas németországi vadászterületen kirakott 3i műfészekből egy héten belül 33 volt kifosztva; elhullott szarkák és szürkevarjak mindenfelé bevertek s ennek következtében a fogoly, fácán, vadrecse és nyulállomány rohamosan szaporodott (L. Wild u. Hunt 1911. p. 322-23.) A műfészkeket alkotnyatkor készítjük el, mikor a varjú féle már elült. A mérgezés főideje április hava s ekkor is legjobbá a hűvös napokat kiválasztani, hogy a tojások tölteléke idő előtt be ne száradjon. Az elhullott madarakat nem tanácsos hazavinni, mert bár húsukban nem sikerült színfoszfort kimutatni, gyomrukban és beleikben napok múlva is emberre vagy háziállatra halálos méregmennyiség volt található. E tetemeket tehát legjobb a szabadban tűzben megsemmisitani. Kiizitással vagy elégetéssel kell a megmérgezésnél .használt eszközöket is veszélytelenné tennünk. A foszforkészitmény különben a levegővel érintkezve pár hét alatt magától is hatástalanná válik. Alkalmazása tehát nem jár oly tartós veszéllyel, mint a steyehinné, amely egy év múlva is Ölő hatású. A tyúktojás héjakat egyenkint kell szárítani, nem peáHg nedvesen egymásba dugva, mert igy végleg összeragadnak. A foszforszörpöt hazánkban Hirker János gyógyszerész készíti Rákoskeresztúron (Pest vármegye). Egy adag mai ára 50—60 koronába kerül (15—20 kilónyi csalétekhez elegendő). A mérgezéshez a belügyminiszter 16.086/900. számú rendeletére való hivatkozással hatósági engedély szükséges, továbbá 5—6 küométeres körzetben a lakosság is értesítendő hirdetmény vagy kidobolás utján. A szerzendő tapasztalatok tudatását kéri a Magyar Állami Madártani Intézet (Budapest, II. Debrői ut 15.) hogy azokat feldolgozva saját észleleteivel együtt a vadászlapban közreadhassa. Rendelet. Esztergom város polgármesterének s a községi elöljáróságoknak. Tudomásulvétel és további eljárás végett közlöm. Esztergom, 1920. március 27. Palkovics s. k. alispán.