Esztergom és Vidéke, 1920

1920-04-07 / 79.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési 3 hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és Ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K„, félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Amerikai Magyar bányá­szok bányája Esztergom­megyében. (V. I.) Egyik fővárosi lap rövid hírben kihatásaiban óriási, szociális szempontból mérlegelve elsőrangú és nemzetgazdászati nézőpontból pe­dig nagyszerű bányatelep létesítésé­ről értesít bennünket. Mint közelről érintő és közérdekű dolog felől tájé­koztatást szereztem és miután meg­tudtam, hogy a kérdéses területek Schwarz Adolf bányavállalkozó bér­letében vannak, felkerestem a vál­lalkozót, aki készséggel adott szinte nem várt felvilágosításokat a létesí­tendő vállalat felől. Himler Goál Company, az ame­rikai magyar bányászok bányáinak és a magyar bányászok bankjának igazgatója a mult hó közepén Ma­gyarországba érkezett, hogy az ame­rikai magyar bányászoknak itt egy fiókját létesítse. Tárgyalásai az itteni bányákkal azonban eredményre nem vezettek és már-már eredmény nélkül szándékozott visszatérni, mikor meg­tudta, hogy Schwarz Adolf esztergomi bányavállalkozó birtokában vannak fel nem tárt szénterületek bér­letben. Magához kérette Schwarzot és miután meggyőződött felőle, hogy a bérelt területek dr. Szóntagh , Ta­más földtani intézet igazgatója, dr. Schaffezik Ferenc műegyetemi tanár és dr. Papp Károly tud. egyetemi tanár szakvéleménye szerint, habár mélyebben fekvő rétegekben is, de nagy mennyiségű és jóminőségü sze­net tartalmaznak, a pénzügyminisz­tériumi bányászati szakosztály, bá­nyakapitányság ajánlatára tárgyalá­sokba bocsájtkozott, melyek csakha­mar eredményre is vezettek. Himler Márton a vállalat nevében megkö­tötte Schwarz Adolffal a szerződést Nagysáp, Epöl, Uny, Csév és Kesz­tölc határában Schwarz Adolf által bérben birt szénterületére szénkutta­tás, kiaknázás és bányanyitás jogára megbízva Sebestyén Henrik igazgatót a további teendők vezetésével. Him­ler hazaérkezése után azonnal intéz­kedik, hogy a szükséges fúrógépek magyar szakmunkásokkal útnak in­ditassanak és itt a fúrást megkezd­jék. A fúrások befejezését 8—10 hónapra tervezi és utána a bányát azonnal üzembe helyezi. Eddig ma­gáról a tényről, de nem lesz érdek­telen, ha az amerikai bányászok bányáiról is megírom információimat, melyek különösen szociális szem­pontból érdemelnek különös figyelmet. Heimler igazgatósága alatt álló bá­nyák kizárólag a bányászok birtoká­ban vannak, ők a bányarészvények tulajdonosai, tehát a bányahaszon is kizárólag az övéké, vagyis más szó­val, saját vállalatukban önmaguk­nak dolgoznak. A bányatelepeken minden munkásnak azt lehet mon­dani urikény elemmel berendezett la­kása van a higiena minden követel­ményenek megfelelően. Az említett szénterületeken Himler tehát ilyen amerikai bányászfalut óhajt létesí­teni, ami nagyban fog hozzájárulni a magyarországi bányamunkások szo­ciális bajainak szanálásához, sőt azt lehet állítani, hogy a részvénytársa­ságok birtokában levő bányák szin­tén kénytelenek lesznek a példát kö­vetni és igy kiküszöbölhető lesz az elégedetlenség, mely kihatásaiban rendkívül káros sztrájkokra vezetett. Nem mulaszthatom el megírni az amerikai magyar bányászok azon hu­mánus tényét sem, hogy megtudva Ma­gyarország sanyarú helyzetét 200 millió koronát adtak dollárokban a magyar­országi szegények felsegélyezésére, ezenkívül óriási akciót indítottak a magyar terület integritásának céljára fordítandó *gyüj tésre. Megcsonkított szegény vármegyénk tehát rövid időn belül azon megbe­csülhetetlen helyzetbe fog jutni, hogy Magyarországon az első lesz, ahol a szociális kívánalmaknak megfelelő bányatelep fog létesülni, melynek termelt szene nagyban fogja előmoz­dítani az ország iparát, közlekedését és kereskedelmét és ebben Himler Márton igazgatón kivül Schwarz Adolf bányavállalkozónak is nagy érdeme van, aki már évtizedek óta foglalkozik bányák létesítésével. ™ Hivatalos rész. m magyar Királyi Népjóléti és Munkaügyi Miniszter. 6201/1920. L/a. Hirdetmény. A budapesti tiszti orvosi vizsgálatok és tan­folyamok tárgyában. A tiszti orvosi képesítést szabályozó ren­delet módosítása tárgyában kiadott 22925/1919. N. M. sz. rendeletnek megfelelően f. évi má­jus hó 3-tól június hó 26-ig terjedőleg Bu­dapesten tiszti orvosi tanfolyam és ezt kö* vetőleg tiszti orvosi vizsgálatok fognak tar­tatni. E vizsgálatokra és az azokat megelőző ezúttal 8 heti időtartamra tervezett kötelező tanfolyamra, ez alkalommal elsősorban azok az orvosok fognak bocsáttatni, akik jelenleg betöltött állásukra azzal a feltétellel neveztet­tek ki, hdgy a tiszti orvosi képesítést a leg­közelebbi tiszti orvosi vizsgálatok alkalmá­val megszerzik. Felhívom ennélfogva azokat az orvosokat, akik a tiszti orvosi vizsgákra és az előké­szítő tanfolyamra jelentkezni kivannak, hogy a 22925/1919. N. M. sz. rendelet 12. §-ában foglaltak szerint felszerelt kérvényeiket a vizsgáló bizottságok közös elnöke : dr. Fay Aladár államtitkár (Budapest, Nemzeti palota Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium) címére f. évi április hó 8-ig küldjék be. A tanfolyamra vonatkozólag közelebbi ér­tesítést annak vezetője Békésy Géza dr. h. ál­lamtitkár (Budapest, Nemzeti palota, Népjó­léti és Munkaügyi Minisztérium) nyújt. Budapest, 1910. március 17. Sí. Kir. Népjóléti és Munkaügyi miniszter, Esztergom vármegye alispánjától 568/920. ad. szám. Tárgy: Schwabl Leopoldie nyomozása. Körözvény. Esztergom város polgármesterének és a Du­namenti községek elöljáróságainak. Minthogy fent nevezett hullája időközben feltaláltatott mult hó 11-én kelt körözvényem tárgytalannak tekintendő. Esztergom, 1920. évi március 27. Palkovics s. k. alispán. Esztergom vármegye alispánjától. 1602/1920. szám. Tárgy: A községi közszolgálati alkalma­zottak rendkívüli előlegben való részesítése. Határozat. Értesítem a községi- kör- és segédjegyző­ket, hogy a 2490/1920. M. E. sz. rendelet alapján, mindazok, akik f. é. március ha­vára járó illetményeiket, 1920. március 18-ika előtt vették fel, 300 kor. rendkívüli előlegben részesíthetők. Ezen rendkívüli előleg 1920. április 10-éig felveendő, s 1920. április 20-ig az 1700/1920. M. E. sz. rendelet 5 §-a alap­ján kiállított Pénztári elismervénnyel törleszt­hető, illetve 1920. május 1-től havi 50 ko­ronás részletekben törlesztendő. Akik az előleget igénybe venni óhajtják, ezen körülményt legkésőbb f. é. április hó 5-éig a m. kir. p. ü. számvevőségnél szóbe­lileg bejelenteni tartoznak. Esztergom, 1920. március 31. Palkovics s. k. alispán. Esztergom város közélelmezési hivatalától. Hirdetmény. Értesítjük a dohányzókat, hogy a dohány­jegy március havi szelvényre pótlólag vagy 50 drb, magyar vagy Duna cigaretta, vagy 2 csomag cigaretta dohány, vagy 10 drb. szivar vagy cigarellos vdgy kettő csomag pipa dohány adatik ki. A kis-tőzsdések 9.-én (pénteken) délután 3 órára tartoznak a febr. és márc. havi szelvényekkel a Közélelmezési hivatalban el­számolni. Esztergom, 1920. április 6. Közélelmezési hivatal. HIREK. Eljegyzés. Eder Elzikét eljegyezte Chaternouch Nándor. Egy nap a Hazáért! A gyűjtők nem mindenkit találhattak .odahaza, akik közül újabban Szarkássy Gizella 20 és Mitter János 200 koronát kül­dött be szerkesztőségünkbe. Az ösz­szegeket rendeltetési helyére juttattuk. Esztergomi Turista Egyesület választmánya. Felkérjük a választ­mányi tagokat, hogy folyó hó 7.-én este 8 órakor tartandó választmányi ülésre a „Turista Otthon" helyisé­gében okvetlenül megjelenni szíves­kedjenek az elnökség. Feltámadás a Belvárosban. Esztergomban a belvárosi feltámadás ünnepe mindenkor óriási közönséget vonzott. A templomban soha nem fértek el a hivek és a Széchenyi-tér is meglehetősen megtelt, de meg sem közelitette soha azt a tömeget, mely a Szombati feltámadáson vett részt. Régi polgárok nem emlékez­nek oly óriási körmenetre, mint a milyen a legutóbbi volt. A város la­kosságának minden rétege ott höm­pölygött és semmit sem nagyítunk, ha 15 ezerre tesszük a körmeneten résztvevők számát. Minél nagyobb a hitvallás elnyomása, annál nagyobb erővel tör az elő. Fel kéretnek mindazon személyek, kik 1918. október 31.-ke előtt, to­vábbá 1918. november 4,-tői 1919. március 21.-ig és 1919. márc. 21-től a székesfőkáptalan tulajdonát képező házban (Ferenc József-ut 32. szám), akár szolgálatilag, akár ápolás alatt tartózkodtak, folyó hó 8.-án délelőtt 9 órakor az állomásparancsnokság helyiségében jelenjenek meg. (Nagy­laktanya III. számú épület.) Magyar Turista Egyesület. Va­sárnapi számunkban jeleztük már, hogy a M. T. E. első tavaszi kirán­dulása alkalmával városunkat tiszteli meg kirándulásával. Az egyesület több tagja szombaton délután vonat­tal érkezett Esztergomba és rögtön felmentek a Vaskapuba, mig a fő­csoport Cholnoky Jenő elnök, Lévay István igazgató-elnökkel este hajóval jött meg. Egy harmadik csoport Do­bogókőről ereszkedett le festői vidé­ken át ősi városunkaa. Evek óta ez az első eset, hogy az esztergomi osz­tály ismét meleg barátságos szeretet­tel üdvözölhette budapesti társait. Az esztergomi osztálynak mindenkor ün­nepszámba ment az, amikor a M. T. E. elitjét láthatta vendégül, de a vá­ros közönsége is értékeli á látoga­tókat, akik nemcsak turista farsaik miatt zarándokolnak városunkba, nemcsak annak festői vidékében gyö­nyörködnek, hanem tiszteletteljes ke­gyeletüket és hódolatukat is elhoz­zák ősi falaink közé. A nagy rom­lás után jön az emberek megértése, a szereteten alapuló építés munkája, melynek oly nagyszerű keretekben adott kifejezést vendégünk, a M. T. E. nagytudású és világhírű elnöke Cholnoky Jenő . a gimnázium nagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom