Esztergom és Vidéke, 1920

1920-03-23 / 68.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 2U hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K. t egy hóra . 8 K, Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Szomorú évforduló. Sok gyászos évfordulója van en­nek a sokat szenvedett országnak. Talán az év minden napjára jutna kettő is, úgy hogy öröm napunknak nem jutna hely az évben. Mindmeg­annyi, ha mélységes gyásszal tölti is el magyar lelkünket, de nem égeti homlokunkat a gyalázat pirja, csak a mult év március 21-ike miatt. Amig magyar történelmet fognak írni, ta­nulni, olvasni az emberek, addig lesz szégyene a mostani nemzedéknek 1919. március 21-ike. Vezetőink, az ország vezéreiül fel­tolakodott, erkölcsileg degenerált, po­itikailag tudatlan, magyarságukban megbízhatatlan, egyéniségükben érték­telenek hamis honmentésí akciót hir­detve eldobatták velünk a három­színű szent lobogót és a világot megváltó (?) vörös rongyot nyomták a markunkba. Az ezeréves Szent Korona helyett ötágú csillagot tették címerré és büszke magyarságunkat feláldoztuk a nemzetköziség nem any­nyira hóbort, mint gazságának. Átadtuk az uralmat. Felszabadulás helyett még nagyobb megszállás lett osztályrészünk és rabjai lettünk fe­jünkre ültetett, hazátlan, nemzetiet­len, vallástalan munkakerülő gazok­nak. Nyögtünk a városligeti söpre­dék, rablóhada, az érvényesülni nem birok uralma alatt, véresen vergőd­tünk és szegény hazánk úgy tönk­rement, hogy egy század alatt sem heverjük ki 1919. március 21. és utána következő időket. Milyen más 1920. március 21-ike I Szabad a munkás, rab volt egy év előtt a polgár. Szavazó a munkás most, nem bírt szavazattal a polgár akkor. Szent a' magánvagyon, közös prédája volt akkor a szerezni nem tudók, nem akaróknak. Nem volt Istenünk, hazánk, vallásunk, most van hitünk, reményünk Istenben és lesz hazánk is csak legyünk ma­gyarok ! Némó. Drága magyarjaim! A békeszerződés reánk parancsolta a jegybank feloszlatását. Az ántánt követeli, hogy a pénzünket felülbé­lyegeztessük s igy a magyar kor­mány is kénytelen vele, bár jól tudja, hogy ezzel nem teszi magát népszerűvé. Ezzel kapcsolatosan a nemzet szi­véhez fordul segítséget kér minden­kitől, de főleg azoktól akiknek, a ládafiókban fekszik halomra rakott bankjegyei a „kék pénz". Hiszen a szomszédnak is adunk kölcsön, ha csak némileg bízunk benne, hogy visszafizeti kamataival együtt, vagy néha a nélkül. Mennyi­vel is inkább adjunk kölcsönt a saját nemzeti kormányunknak, aki azzal biztosítja a kölcsönadást, hogy ez nem elveszett pénz, mert ezzel majd földet lehet vásárolni, ha majd egyes nagyobb birtokokat parcellázni fog az állam. Addig is 4 % kamatot kap utána. Aki pedig majd a vagyonadó behozatala alkalmával a tartozását le akarja törleszteni, ezzel a 4% kötvénnyel fizethet. A pénzt pedig már minden állam­ban, amellyel kapcsolatban voltunk lebélyegezték, csak a mienk forgott anélkül, hogy tudtuk volna a meny­nyiségét. Pedig minden rendes gazda ember tudja, hogy mennyi a pénze. Mennyivel inkább kell tudnia az ál­lamnak, mikor annyi bitang ellenség­gel vagyunk körülvéve, aki mind reánk akar törni, hogy elvigye ne csak azt, amit most mi magyarok kölcsön adunk saját anyánknak, a hazának, de elvenné egész vagyo­nunkat, nyelvünket, politikai jogun­kat, amit az ántánt meghagyott e szegény nemzetnek. Tehát inkább magunknak adjunk, mint átengedjük a hóhérainknak. Ezt gondoljátok meg édes magyar testvéreim és adjatok kölcsönt a hazának. Az országos központi hi­telszövetkezet helybeli fiókjához for­duljatok bizalommal, ott elvégzik dolgaitokat. Peterdy Jenő í Hivatalos rész. « Esztergomi m. kir- államrendőrkapitányság. 1412. ált. 1920. szám. Az üzletek kötelező nyitvatartása és a leg­fontosabb szükségleti cikkek kötelező áruba­bocsátása tárgyában 2.285/1920. M. £. számú rendelete. Olyan nyilt üzleteket, amelyekben élelmi­cikkeket, fűtőanyagot, vagy gyógyszereket árusítanak, amennyiben a törvényes munka­szünetre vonatkozó rendelkezésekből más nem következik, az üzlet* tulajdonosa (bér­lője, az üzlettulajdonos helyettessé) további rendelkezésig reggeli 8 Órától délben legfel­jebb 2 órai szünettel 6Stí 8 Óráig nyitva tartani és az emiitett cikkeket a fennálló szabályoknak megfelelően áruba bocsátani köteles. E rendeletet oly felhívással adom ki, hogy aki e rendelkezést megszegi vagy kijátsza. amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünteten­dő. Ezenkívül az iparűzési jogosítvány meg­vonása is kimondható. Esztergom, 1920. évi március hó 22-én. Dr. Polner Zoltán s. k. rendőrkapitány. Esiiergom nab. kir. város polgármesterétől. 2468/1920.'tan. sz. Az ebzárlat elrendelése 1920. márc. 17.-én dobszó utján közhírré tétetett. Rendelet. A városban egy veszettségre gyanús eb kóborolt és több embert megmart. Ezen esetből kifolyólag a 35400/1915. sz. F. M. rendelet értelmében az egész város területére az ebzárlatot további intézkedésig elrendelem. A zárlat tartama alatt az összes kutyák állandóan megkötv* tartandók, vagy szájko­sárral ellátva pórázon vezetendők. Az ezen rendelet ellenére szabadon járó kutyák ki fognak irtatni és a tulajdonosok ellen a ki­hágási eljárás meg fog indíttatni. Esztergom, 1920. március IS. Dr. Antóny s. k. polgármester. 215/1920. sz. Árverési hirdetmény. A pestvidéki törvényszék vizsgáló bírójá­nak Vm. 1600/1—1920. számú megbízása folytán közhírré tesszük, hogy 1920. évi április hó 1-én d. e. 10 órakor Budapesten a lóvásártéren 3 drb. 10 nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett el fog adatni. A kikiáltási ár 10 °/o-a az ár­verés megkezdésekor letétbe helyezendő. A ;vevő a megvett lovat azonnal saját kötő­fékén elszállítani köteles. Pilismarót, 1920. február 27. Tőry Károly Lik János jegyző. biró. HÍREK. Szent Benedek ünnepe. A fő­gimnázium ismét olyan ünnepélyt rendezett vasárnap a díszteremben, mely minden porcikájában hűen tük­rözte vissza a rend páratlan, haza­fias és vallásos nevelését. Szent Benedek napját méltóbban, megfele­lőbben, nem ülhette volna meg a főgimnázium ifjúsága, mint ahogy megülte azt tanáraik bölcs vezetése alatt. A diszterem emelvényének hom­lokzatában az ifjúság Máriás lobo­gója előtt állott Mária szobra és mintha figyelmeztetni akarta volna a rendező az ünneplőket, hogy Ma­gyarország veszélyben van. A zászló alatt ott láttuk Magyarország nem­zetiszínű térképét a felirattal „Énei­kül Európának nincs békessége"! Az ifjúság énekkara Klinda Pál VI. oszt. tanuló precíz vezetése alatt Szent Benedek himnuszát énekelte el bevezetőül, tökéletes készültséggel. Utánna Morva Máriusz V. oszt. ta­nuló szavalta a Nyugat apostola ci­mű remek költeményt mély érzéssel. Bérezi László VI. oszt tanuló szépen játszotta hegedűn Menüét és Raff porapás darabot Sebők Ferenc VIII. oszt. tanuló zongora kíséretével. És most következett az ünnepély legszebb legmeghatóbb, az ifjúság hazafiassá­gát és vallásosságát legjobban ki­domborító, saját szerzernényü 'felol­vasása Horeczky Endre VIII. oszt. tanulónak Milyen Szent Benedek nap köszöntött reánk egy év előtt ? címmel. Felolvasása ugy szerkezeté­ben, mint tartalmilag elsőrendű volt. Gratulálnunk kell Horeczkynak azon kívánságunk kifejezésével, hogy je­les gimnáziumunk minél több ilyen hazafiasán, vallásosán nevelt ifjat ad­jon az országnak. A megtapsolt be­szédet egy kedves duett követte. Bérezi László hegedű és Klinda Pál csellő játéka ragadta el a közönsé­get. Nagy hatással szavalta Katona Jenő V. oszt. tanuló a Megváltó ha­lottak cimű, bár valóra valló költe­ményt. Az emelvényen négy ifjú je­lent meg hegedűvel a kezében : Bérezi László, Katona Miklós, Brenner Gyula és Maksay Gyula, hogy nagy tapsokat arassanak kvartettjükkel. Sommer Timót főgimnáziumi tanár mondott lelkesítő, ifjúságot buzdító ünnepi beszédet. A fehér sereg in­dulója és a Himnusz éneklésével zárult le az ünnepély, mély sokáig fog emlékünkben maradni. Installáció. Vándor József kesz­tölci plébánosról már egyszer meg­emlékeztünk lapunkban kineveztetése alkalmával. Kesztölci tudósítónk most közli velünk a plébános installációját. József-napkor ünneplőben tódultak a kesztölci hívek a hegyen épült Isten­házába, hogy tanúi legyenek plébá­nosuk hivatalos beiktatásának. Peha­csek Arthur dorogi esperes szép be­széd kíséretében -Veni Sancte után az oltár előtt átnyújtotta az új plé­bánosnak ibolyával feldíszített temp­Ne mulassza el megnézni a Corsó-Mozgó­ban szerdán és csütörtö­kön bemutatásra kerülő Vérző Aréna cimű hatalmas filmkolosszust. Az előadá­sok szerdán d. u. 5,7 és este 9, csütörtökön d. u. 3, 5, 7 és este 9 órakor kezdődnek. Siessen mindenki jegyet biztosítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom