Esztergom és Vidéke, 1920

1920-03-21 / 67.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi .részét illető közlemények továbbá előfizetési 8 hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Mi vár reánk ? (V. I.) Ezeréves hazánk történelmének igazságaira hivatkozni, érzelmi világunk érzékeny húrjaira sem akarok hatni, mikor a nekünk hagyott Magyarországról irom jelen soraimat azzal a célzattal, hogy legalább megközelitőleg mutassak reá a jövő gazdasági élet lehetetlenségére. Az ántánt által nekünk juttatott Magyarország áll a sürűnépességű Duna-Dráva közé és a ritkábban lakott Tiszavidék, néhány népes város és nagyon is népes Budapestből, teljesen egyoldalú termelésre kárhoztatva. Virágzó iparról még álmodni sem lehet majd és aki azt hiszi, hogy földmivelésünk lesz fejlettebb, az nagyon, de nagyon csalódik. Mi.vel a szén és nyersanyag hiánya miatt iparunk fejletlen, termékeiben épen ezen két ok miatt drága lesz és igy versenyképtelen, aminek egyenes következménye az, hogy iparmunkásaink nem találván itt megélhetést, idegenbe vándorolnak majdan ki, ami nemcsak nemzetszaporulat miatt nem kivánatos, hanem gazdaságilag is bénítóan fog hatni az ország anyagi fellendülésére. Mert ha tovább vizsgáljuk ezen hatásokat, arra a tiszta valóságra kell bukkannunk, hogy minden aprólékos holmiért külföldre fog kivándorolni a magyar pénz és mert valószínűleg hosszú ideig nem leszünk képesek a külfölddel egyenlő értékű valutát létesíteni magunknak, pénzünk a külföldön kevés bevásárlói erővel bírván, a dolog természetéből következik, hogy mindent nagyon drágán birunk majd megszerezni. Az imént kimutatottak miatt a földmivelő birtokosság nem találhatja meg számítását, mert ámig a patkószegtől kezdve a ruháig mindent túl kell fizetnie, a sajáterményeinek árát azonban a körülményekhez viszonyítva, önmaga meg nem szabhatja, csakhamar belejut abba az állapotba, amit előidéz az ha állandóan drágán vesz és olcsón ad valaki. A termelt gabona, kereskedelmi növények árát a hatalmasabb termelési képességű külföld szabja meg épen ugy, mint az iparcikkekét. Nem szabad figyelmen kivül hagynunk az ország kétségbeejtő pénzügyi helyzetét sem'. Ma az államnak 54 milliárd államadóssága van, melynek csak 2'5 %-os kamatjai évenkint 1350 milliót tesz ki. Hol van most még az állandó belső szükségletek fedezése ? Ezén két teher teljesen felfogja morzsolni a közép és kisbirtokosságot és a vége az lesz, hogy elmegy az iparmunkás után máshová, az ország pedig elnéptelenedik. Még mindég nem tudunk vámkérdéseink és a Dunáról bizonyosat, ellenben minden, úgynevezett tanult pályára lépő látja már most, hogy megélhetését más országban kell keresnie. És ha ilyen sorsra kárhoztat minket a müveit és magát humánusnak mondó külföld, a cseh, szerb és román rablók ránkuszitói, akkor nekünk már az óvodában minden gyermek lelkébe kell csepegtetnünk az ántánt szomszédjaink iránt az engesztelhetetlen gyűlöletet és az ország visszafoglalásának vágyát. Mivel pedig előbb, vagy utóbb, ma még nem is sejtett érdekből akad majd erősebb szövetségesünk Európa békéje puskaporos hordón fog trónolni. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság közgyűlése. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság folyó hó 14.-én tartott 75.-ik, 1919. üzletévi közgyűlését Mattyasóvszky Lajos megválasztott elnök gyengélkedése folytán dr. Fehér Gyula praelátus kanonok elnök vezette, ki megnyitójában széles alapokra helyezett szaktudással méltatta az intézet vezetésében megnyilatkozó szellemet és ismertette a lefolyt év mérlegét és eredményét. Rámutatott a nehézségekre, melyben lefolyt évben az intézet a tanácskormány uralkodásának lenyűgöző hatása alatt küzködött, melyek dacára biztos alapjain szilárdan állva nézhet még a bizonytalan jövő elé is. A zárszámadások fontosabb adatait alábbiakban ismertetjük : az intézetnél elhelyezett betétek összege 35,029.374 K, jelzálogos kölcsönök Összege 16,127.556 K, váltó tárca 2,662.826 K, értékpapírok állaga 10,785.076 K, folyószámla kihelyezések összege 9,409.555 K, több milliót érő ingatlanai csupán 552.275 K, leltároztattak, a mérlegben kimutatott összes vagyon összege 40,227.020 K, melynek alapján a veszteség és nyereség számlán összesen 1,525.602 K, nyerseredményt ért el, melyből levonva az összes évi költségeit és fizetett betétkamatokat tiszta jövedelem gyanánt 139.688 K jelentkezik. A jövedelem felosztását, a közgyűlés úgy határozta el, hogy részvénvenkint 100 K, azaz összesen 100.000 K osztalékra adassék, a fennmaradó összeg pedig a tartalékok gyarapítására, jutalékokra és 8290 K pedig jótékony célra forditassék. A közreadott igazgatósági jelentés részletesen ismerteti az ország közgazdasági viszonyait, a kommunisták rombolásait az intézet lefolyt évi forgalmát, az egyes üzlet ágakban beállott változásokat, melyek a nagy pénz özön dacára gyarapodásokat mutatnak. Tájékozza a részvényes közönséget az ingatlanok és értékpapírok leltározásáról, az utóbbinál jelenti, hogy a hadikölcsönök 50 %-os leirását a vas- és szén papírok áremelkedésében számolta el, mely utóbbiakból a közelmúltban nagyobb tételt vásárolt. A kamat jövedelem megcsappanását eléggé jelzi a közölt két adat, hogy a kölcsöntőkék után 162.163 K-val, az értékpapíroknál pedig cca 350.000 K-nál kevesebb kamat folyt be, mint várható volt, melyet a betétkamat leszállítása sem tudott a nagy költség szaporodása mellett kiegyenlíteni. Az 1918. és 1919. üzlet évek egységes mérleg készítésére vonatkozó kormányrendelet az intézetet nem érinti, mert 1918. évi közgyűlését már a kommün előtt megtarthatta, sőt erre az osztalékot ki is fizette. Ez évben töltötte be működése 75.-ik évét az intézet, de hogy az utolsó öt gyászos év eseményei, főként a legutolsó év minden gazdasági fejlődést megakasztott, bár öntudatos megelégedéssel kell viszszatekinteni az elért fokozatos emelkedésekre, a V* évszázados jubileum méltó megünneplését időszerűnek nem tartotta. Mégis hogy nyomtalanul az el ne múljék, a közgyűlés azt jegyzőkönyvében jelzi fel és évtizedek alatt százezrekre menő közhasznú adományait azzal kívánja tetézni, hogy 50.000 K-át egy Esztergomban felállítandó felsőbb kereskedelmi iskolára adományozott. Megejtetvén változás nélkül az igazgatósági és felügyelőbizottsági választások a közgyűlés végeztével Bleszl Ferenc igazgató köszönetét fejezi ki az elnöknek mai fáradozásáért és záró szavaiban, mint az intézet vezetője, indokolja a rendkívüli idők okozta eltolódásokat és örömmel állapítja meg, hogy a sok veszély dacára az intézet ma is a régi szilárd alapokon áll. í^líivatalos rész. « Esztergom vármegye alispánjától. 1448/1920. szám. Hirdetmény. A m. kereskedelmügyi miniszter úr 7104/ 1919. Fr. leiratával a vm. államépitészeti hivatal tisztviselői és alkalmazottainak a kommunizmus alatti magatartása tárgyában vizsgálatot rendelvén el, annak lefolytatásával Dr. Wiplinger Ödön közigazgatási bizottsági tag bízatott meg. Amennyiben bárkinek panasza volna a nevezett hivatal alkalmazottai ellen, panaszát szóval vagy írásban 8 nap alatt Dr. Wiplinger Ödön ügyvéd úrnál adja elő. Esztergom, 1920. március 18. alispán h. Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. Esztergomi járás főszolgabirájától. 577/1920. szám. Másolat: 481/1920. Körözvény. F. évi február hó 8.-án Nagymaroson a Dunából egy 165 cm. magas ismeretlen női hulla fogatott ki. Személyleirása a következő : Haja gesztenyebarna, őszes, orra tompa, szája rendes, fogai hiányosak. Ruházata : felső testét ócska fekete derék fedi, alsótestén kék-tarka mosószoknya van, lábszárait rosz kék harisnya takarja, lábain foltos pusztai félcipő van. — Szob, 1920. évi február hó 17.-én. Olvashatatlan aláírás főszolgabíró. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. A szobi főszolgabírói hivatal fenti körözését közhirrététel végett közlöm. Esztergom, 1920. évi március hó 4-én. Reviczky s. k. * főszolgabíró. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától 1085. ai. 103. kgy/1920. szám. Tárgy: Az esztergomi államépitészeti hivatalnál szolgálatot teljesítő törvényhatósági utibiztos és utkaparók kérelme a törzsfizetesük 50 százalékáig terjedő drágasági segély engedélyezése iránt. Határozat, Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága az esztergomi államépitészeti hivatalnál szolgálatot teljesítő mindazon törvényhatósági utibiztos és utkaparók részére akik 1920. évi január hó 1-én tényleges szolgálatban állottak, a m. kereskedelemügyi miniszter úr jóváhagyásától feltételezetten törzsfizetésük 50 százalékáig terjedő drágasági segélyt szavaz meg a közélelmezési alap, illetve a Haditermény r.-t. által a vármegye részére 1918. évre letett és fel nem használt jutalék terhére. Indokok. A törvényhatósági alkalmazottak, kik 1920. évi január 1-én lényleges szolgálatot teljesítettek, a 3106. ai. 146. kgy/1920. sz. határozat folytán törzsfizetésük 50 százalékáig terjedő drágasági segélyben részesítettek, tekintettel az óriási és még folyton emelkedő drágaságra. Méltányos volt tehát, hogy ugyanezen indokból az államépitészeti hivatalnál alkalmazva levő utibiztosok és utkaparók hasonló segélyezés iránti kérelme is teljesíttessék. Mely határozatát a törvényhatóság a vm. alispánjával, a számvevői kirendeltséggel, valamint a kérelmezőkkel közölni s egyben mint közérdekűt a vm. hiv. lapjában azzal rendeli közzétenni, hogy jogában áll ellene bárkinek a megjelenést követő 8-ik nap utáni 15 napon belül a vármegye alispánjánál beadandó fellebbezéssel élni, jogerőre emelkedés után pedig jóváhagyás végett a m. kereskedelemügyi miniszter úrhoz felterjeszteni rendeli.