Esztergom és Vidéke, 1920

1920-03-07 / 55.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. A falu. A „bűnös Budapest "-tői elfordulva minden figyelmünk a falun összpontosul, oda kapcsolódik minden reményünk . , Elképzelt, néhány agyban talán már meg is tervezett uj világunkat, egészen a íaluból hozott téglákból, kötőanyaggal akarjuk fölépíteni. Megromlott, megfertőzött, elernyedt — szellemi, erkölQsi és fizikai erőnket mind a faluból akarjuk pótolni, de hiszen ez természetes is, mert Budapesten kivül az egész Magyarország falu, — ma különösen áz ... Budapestet minden újság olvasó ember ismeri úgy, ahogy minden budapesti ismeri a falut. Csak a fővárosi ember érzi és tudja, mit fejez ki ezzel a jelzővel „falusi" és csak a vidéki ember tudja, mit foglal bele ebbe a röpke-rövidke szóba „pesti" ! Meg vagyunk győződve róla mindnyájan, hogy ismerjük egymást, ma azonban sokkal szükségesebb, hogy önmagunkat ismerjük. A falu a maga kulturátlan természetességével, porban gomolygó csordáival, maszatos gyermek arcaival, imakönyves koravénjeivel, szögletes mozdulatú, daccal teli legényeivel — csupa költészet a raffinált látású fővárosi embernek s általában nem vette komolyan, nem számolt vele reálisan soha semmiféle vonatkozásban ; — a falu legkomolyabb megnyilatkozása is neki — hecc volt csupán. Mivel érdemelte ezt meg a magyar falu, az az ős erő, a nemzet gerince ! ?.. A maga vétkes önérzetlenségével, a maga szörnyű tudatlanságával, amiért egy raffinált zsidó-gyermek közé kész volt mindig ugy csoportosulni, akár egy gyarmati kereskedő hitvány csecse-becséit bámuló indián-falu ! . . És nem volt aki megrótta volna, aki felvilágosította volna a falut, hogy nem szép, nem nemes, nem emberi ez a viselkedése ! ?.. Szomorú — a legtöbb erre hivatott értelmes, képzett, iskolázott tényezője a falunak, sokkal nagyobb súlyt helyezett arra, hogy ne nézzék őt is „falusi"-nak, mint arra, hogy környezetében egy kis önérzetet, öntudatot támasszon és ezáltal megvédje a demoralizáló hatásoktól. Ne a törvényeinkben keressük a hibát, a mulasztást, hanem önmagunkban, akik végrehajtó szervei voltunk ezeknek a törvényeknek. A törvényhozás az egész kulturvilág kritikájának kitett művelete egy nemzetnek, azért bizonyos erkölcsi kényszer hatása alatt az utolsó félszázadban, 1867. óta olyan törvényekkel gazdagodott nemzeti társadalmunk, amelyeknek az érett megfontolástól vezérelt végrehajtása teljesen kivonhatta volna már eddig a falut a „bűnös Budapest" destruktív szellemének a hatásai alól. De — azt mondhatnám — csupa kényelmi szempontokból, a falusi nép anyagi érdekeinek a védelme cimén, igyekeztünk elhárítani a faluról a több megterhelést, a pótadók emelését s a községi önkormányzat rosszul alkalmazott fegyverével szerencsésen megvédtük a falut a kulturális fejlődés minden tér foglaló törekvése ellen. Most a faluból várjuk az alkotó keresztény és nemzeti szellem kiáradását ... És ha csakugyan kiárad onnan ez a szellem, nem lep-e meg bennünketa józanságnak, az erkölcsi erőnek ez a bősége, amiről mi eddig nem tudtunk ! ? . . . Nem kérdezzük-e önmagunktói, mire lettünk volna képesek ezzel az erővel, ha egy irányba tereltük volna hatását és nem kötöttük volna le egymás ellen két, három fronton is, csak azért, hogy megmutassuk, kit követ a nép, ha fel kell majd vonulni valamerre ! ? . . . De nem szemrehányásként irom .ezeket, hiszen közös betegségünk volt ez ; ránk ragadt, mert nem tudtunk védekezni ellene. Beleheltük magunkba a pártpolitika fertőzött, mérges levegőjével s a pártpolitikán kivül, azon felül, nem volt semmi, ami összehozott volna bennünket, ami távolabb eső, szilárd alapokon nyugvó célokat nem tartogatott volna számunkra .. . Végre megvirradt ! Egyformán szegények lettünk mindnyájan és talán megnyílt a szemünk; a mi falunkban rejtőzött a tiszta erkölcs, amely nem kellett eddig senkinek . . . Mentsük meg ezt az egyetlen kincsünket, világítsunk - vele a sötét jövőnkbe, nézzünk bizalommal, szeretettel egymás szemébe és vezessünk közös akarattal, akik vezetésre lettünk rendelve ! . . . Padányi Andor. « Hivatalos rész, Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 955. ai. 68. kgy./1920. sz. Tárgy: Pethő Bormasztini féle alapítvány kamatainak kiutalása. Határozat. Esztergom vármegye törvényhatósága tekintettel arra, hogy fenti alapítvány ez idő szerint 700 K-t kitevő kamatjövedelme az Esztergom-vizivárosi zárdában nevezett alapítvány terhére felvett Major Mária bennlakó növendék ellátási dijaira kellő fedezetet nem nyújt, az alapító levél rendelkezéseitől eltérőleg a megváltozott viszonyok előirta szükségszerűség folytán akként intézkedik, hogy ezen idő szerint rendelkezésre álló 700 K, azaz Hétszáz kor. Major Mária kedvezményes anyjának, özv. Major Győzőné budapesti (IX. Soroksári-út 38-40.) lakos kezeihez utaltassék ki az iskola látogatási bizonyítvány felmutatása ellenében. Mely határozatot a törvényhatóság a vm. alispánjával, a számvevői kirendeltséggel Esztergom, valamint özv. Major Győzőné budapesti (IX. Soroksári-út 38-40.) lakossal írásban közölni; egyben mint közérdekűt a vm. Hiv. Lapban a megjelenést követő 8-ik nap után 15 nap alatti fellebbezési jogra való figyelmeztetéssel meghirdetni, jogerőre emelkedés után pedig jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz felterjeszteni rendeli. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizottságának 1920. évi február hó 26-ik napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta : Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. Esztergom vármegye íörvnyh. bizottságától 4343. ai. 19J9/51. kgy/1920. Tárgy: Magyarország területi épségének védelmi ligája propaganda célokra anyagi hozzájárulást kér. Határozat. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága teljesen áthatva a Magyarország területi épségének védelmi ligája intentióitól elsőrendű hazahas kötelességének tesz eleget, midőn a megnevezett liga alapító tagja sorába 1000 K alapító tagdíjjal belép. Miről 1. Vm. alispánt. 2. Magyarország területi épségének védelmi ligáját (Budapest, IV. Gerlóczy u. 11. sz.) értesíteni valamint jelen határozat mint közérdekűt a Vm. Hiv. Lapban azzal rendeli közzétenni, hogy jogában áll ellene bárkinek a megjelenést követő 8-ik naptól számított 15 nap alatt felebbezni, jogerőre emelkedés után pedig jóváhagyás végett a m. belügyminiszter úrhoz felterjeszteni rendeli. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósága bizottságának 1920. évi február hó 26.-án tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 845. ai. 53. kgy./920. sz. Tárgy: Özv. Horváth Gézáné esztergomi (lakik Deák Ferenc ui 48. sz. a) lakosnak kérelme segély iránt. Határozat, Esztergom vármegye törvény hatosági bizottsága a kérelmező részére az 1920. évre Italhiirác ác IrÁralam" A konyhakerti kertészek, kert tulajdonosok és családokhoz! Számítva a várható tavaszi általános X vllllV db W0 &U1 vivlll • élelmiszer keresletre, a zöldségfélék, soha ném képzelt magas árakat fognak elérni! Termeljen tehát mindenki, akinek csak kis kertje, vagy udvara van, mert nem csak saját családját és háztartását fogja a szűkölködéstől megmenteni, hanem olyan hasznot is fog látni, konyhakerti terményeinek fölöslegéből, aminőt eddig nem tartott volna lehetségesnek. — Ajánlunk és raktáron tartunk eredeti külföldi fajazonosságú és jő csiraképességű konyhakerti magvakat! Különösen ajánljuk, Németország és Hollandiából származó faj cukorborsó, velőborsó és kifejtő borsóinkat. Eredeti Braunschweigi kel és káposzta magvakat. Faj bokor- és karóbabok, s minden nemű főzelék és virágmagvakat. Eredeti világhírű Mauthner-féle csomagolt konyhakerti és virágmagvakat. Kerti eszközök: kapák, ásók, gereblyék, kerti ollók, kerti fűrészek, palánta ások nagy választékban kaphatók Marosi József és Fia vaskereskedőnél Esztergomban.