Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-21 / 113.szám

A nemzeti hadsereg 23-án éri el a Tisza-vonalat. A román kir. hadsereggel történt megállapodás szerint november 23-ig a román csapatok a Duna-Tisza közén minden területet kiürítenek s e nap folyamán a Tisza-vonal mögé vonulnak vissza. Szeparatisztikus törekvések t Erdélyben Telegrafen Compani jelentése: A romániai lapokból kivehető, hogy Erdélybén a bukaresti centralizmus ellen szeparatisztikus mozgolódás jelentkezett, amely már nyilt konfliktusra vezetett. Az erdélyi kormányzótanács székhelyét a román határon fekvő Nagyszebenből az ország belsejében lévő Kolozsvárra helyezte át, hogy a régi román királyság politikusait és az erdélyieket, akik Romániába költöztek át, az Erdélyre szóló passzív választójogból kizárja. Ezzel el akarja érni az erdélyi kormányzótanács, hogy a régi román királyság politikusainak befolyását kikapcsolja. A Romániában lévő erdélyiek szigorúan tiltakoztak a bukaresti centralizmus ellen, amely az országnak eddig élvezet közigazgatási Önállóságát el akarja rabolni. „Chemarea" bukaresti lap szerint az erdélyi kormányzótanács beszüntette a petrozsényi bányákból Romániába a szénszállítást úgy, hogy a bukaresti kormány annakidején kénytelen volt egy tábornokot Erdélybe küldeni, kinek asak súlyos katonai beavatkozással sikerült e határozatot hatályon kivül helyezni. . A románok kiengedik a vöröseket. Az abonyi vöröskatona-fogolytáborból rendszeresen kisebb csoportokban hazaengedik a vöröskatonákat azokat, pedig, akik a román vöröskereszt egylet javára adományt adnak, azonnal szabadságolják. Hivatalos rész. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 2611. ai. 109. kgy./lÖ19. sz. Tárgy: Dr. Perényi Kálmán kérvénye alispáni nyugdijának folyósítása iránt. Határozat. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága, tiszti nyugdíj igazgató választmányának véleménye alapján a kérelmet elutasítja, a 2926. ai./256. kgy./l918. sz. határozat alapján kiutalt nyugdijat 1919. évi május hó 1-től kezdődő joghatállyal beszünteti és a kérelmező részére 1919. május 1-től számítva felsőbb jóváhagyás kikérése mellett havi részletekben kij áruitatandó 11280 K (Tizenegyezerkettőszáznyolcvan kor.) kegydijat állapit meg. Indokolás. A magyar népköztársaság Belügyminisztere 1919. március 12-én kelt 77687/III. a. 1919. sz. rendeletével Győrvármegye közigazgatási bizottságának 61/1918. kb. sz. véghatarozatát, melyben az Dr. Perényi Kálmán Esztergom varmegye időközben nyugdíjazott alispánját az 1886. XXYII. t. c. 1 §-ának a) és b) pontjába ütköző fegyelmi vétségekben vétkesnek mondotta ki és azért hivatalvesztéssel büntette — helyben hagyta. Az 1919. évi március 22.-én Esztergom vármegye közigazgatási bizottságához érkezett ezen b. m. rendelet aiapján, április 29. a vármegyei katona és munkástanács végrehajtó bizottsága 356/1919. sz. intézkedésével Perényi Kálmán részére Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának 2926/258/918. sz. határozatával kiutalt nyugdiját 1919. május hó 1-vel beszüntette. Miután az 1919. évi u

augusztus hó eleje óta a közhatalmat gyakorló kormányzat az 1919. évi március hó 21.-ét megelőző jogállapotot állította vissza s a tanácsköztársasági intézkedéseket e határnapig hatálytalanította az 1919. évi március 12.-én kelt 77687/919. III. sz. belügyminiszteri rendelet törvényes és joghatályosnak kell elfogadni s ekként megállapítani hogy Dr. Perényi Kálmánt törvényes fegyelmi hatósága ítélték jogerősen hivatalvesztésre. Miután pedig a hivatalvesztés kimondása a nyugdíj igény elvesztését is maga után vonja a kérelmet, az ad. 9271/828/913. sz. nyugdijszabályrendelet 38. §. b) és illetve 40 §. c) pontja alapján el kellett utasítani. Tekintve azonban, hogy a fentkifejtettek szerint a vármegyei munkás és katonatanács beszüntető intézkedését törvényes és joghatályosnak elismerni nem lehet, kellett a törvényhatóságnak a nyugdíj beszüntetését ezen hatátozatával újból kimondani. Hogy a törvényhatóság Dr. Perényi Kálmánnak, a végső fegyelmi fórum döntése előtt, nyugdijat állapított meg, nem vonja maga után önmagától azt a jogkövetkezményt, hogy ezt a nyugdíjat jogerős elitélése után is kijárultassa, mert ez esetben a törvényt és saját maga alkotta szabályrendeletét sértené meg mert a fent hivatkozott belügyminiszteri döntés világosan w

Az időközben nyugdíjazott alispánt" itéli hivatalvesztésre tehát a fegyelmi büntetés a nyugdíjigény elvesztését is foglalja magában. Amidőn a törvényhatóság a kérelmet elutasította, jogi álláspontra helyezkedett és a ny ugdijigény kérdéseben méltányossági okokat nem vehetett figyelembe. A méltányosságot azonban a törvényhatóság ennek dacára gyakorolni kívánta az által, hogy a kérelmező részére oly ellátást állapított meg, mely a nyugdíjjal szemben mas jogi természettel bir. Amidőn a törvényhatóság ezt tette és kegydijat szavazott meg oly összegben, mely az eddig élvezett nyugdíj összegének felel meg, figyelembe vette, hogy a volt alispán 35 évig teljesített közszolgálatot és hogy a hivatal és nyugdíjigény vesztéssel a kérelmező amúgy is súlyos büntetésben részesült. A törvényhatóság ezen határozatát a kérelmezővel közli azzal, hogy jogában áll ellene az átvételtől számított 15 napon belül a vm. alispánjánál 2 egyező példányban benyújtandó es a magyar közigazgatási bírósághoz intézendő panasszal élni. Elrendeli továbbá a törvényhatóság, hogy a határozat a vm. Hív, Lapjában kihirdettessék azzal, hogy a kegydij megállapítását illetőleg a megjelenést követő 8 nap után számított 15 napon belül bárkinek jogában áll az alispáni hivatalban fellebbezést bejelenteni. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1919. évi október hó 23.-án tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Dr. Szilárd s. k. vm. főjegyző. Esztergom vármegye alispánjától. 567/1919. szám. Hirdetmény. Esztergom vármegye közig, bizottság, albizottságának 929. g. alb. 13. ü. 1918. sz. véghatározataval az esztergomi erdőgondnokság kerületében állami kezelés alatt alló erdők őrzésénél alkalmazott járási erdőőr 1919. évi illetményeinek s egyébb szabalyzatilag megállapított szükségleteinek fedezésére holdanként 90 fii. azaz 2842 kor. 83 fii. erdőórzési dijat még pedig az esztergomi járási erdőbirtokosok terhére. I. Esztergomi járás. 1. Volt úrbéresek Bajna 151.2 kat. hold 136-8 K. 2. Volt úrbéresek Csév 220.1 kat. hold 1989 K. 3. Volt úrbéresek Gsólnok 163 9 kat. hold 147 51 K. 4. Volt úrbéresek Dorog 86.8 kat. hold 78'12 K. 5. Volt úrbéresek Dömös 337.2 kat. hold 303-48 K. 6. Volt úrbéresek Epöl 20.3 kat. hold 18"27 K. 7. Volt úrbéresek Kesztölc 123.6 kat. hold 111-24 K. 8. Volt úrbéresek Kirva 45.2 kat. hold 4068 K. 9. Volt úrbéresek Leányvár 48.8 kat. hold 43.92 K. 10. Volt úrbéresek Mogyorós 21.4 kat. hold 19-26 K. 11. Volt úrbéresek Pilismarót 321.6 kat. hold 289-44 K. 12. Volt úrbéresek Pilisszentlélek 72 kat. hold 64-80 K. 13. Volt úrbéresek Sárisáp 43.4 kat. hold 39-6 K. 14. Úrbéres gazdák Süttő 94.7 kat. hold 85-23 K. 15. Úrbéres zsellérek Süttő 50.4 kat hold 45-36 K. I. Esztergomi járás összege: 1800.6 kat. hold 1620 54 K. Továbbá a párkányi járási erdőbirtokosok terhére : II. Párkányi járás. 16. Volt úrbéres gazdák Bátorkeszi 212.5 kat. hold 191-25 K. 17. Volt úrbéres zsellérek Bátorkeszi 32.2 kat. hold 28"98 K. 18. Volt úrbéresek Bény 45.2 kat. hold 4068 K. 19. Volt úrbéres' telkes jobbágyak Bény 9.7 kat. hold 8-73 K. 20. Volt úrbéresek Farnád 321.8 kat. hold 289-62 K. 21. Úrbéresek Kicsind 40 9 kat. hold 3681 K. 22. Úrbéresek Kisújfalu 138.8 kat. hold 124-92 K. 23. Volt úrbéres gazdák Köbölkút 90.7 kat. ho!d 81*63 K. 24. Volt zsellérek Köbölkút 4.2 kat, hold 3 78 K. 25. Volt gazdák Kőhidgyarmat 112 kat. hold 100-80 K 26. Volt zsellérek Kőhidgyarmat 15.4 kat. hold 13-86 K. 27. Róm. kath. plébánia Kőhidgyarmat 9 kat. hold 8-10 K. 28. Volt úrbéres gazdák Libád 68.3 kat. hóid 61*47 K. 29. Volt zsellérek Libád 11.1 kat. hold 9*89 K. 30. Volt úrbéresek Muzsla 57.1 kat. hold 51-39 K. 31. Volt úrbéres gazdák Nagyölved 113.3 kat. hold 102-42 K. 32. Volt úrbéres zsellérek Nagyölved 36 kat. hold 32"40 K. 33. Ev. ref. egyház Nagyölved 9 kat. hold 8-10 K. 34. Község Párkány 9.6 kat. hold 8-64 K. 35. Volt úrbéres gazdák Sárkányfalva 16.5 kat. hold 1485 K. 36. Volt úrbéres zsellérek Sárkányfalva 4.3 kat. hold 3 87 K. II. Párkányi járás összege 1358.1 kat. hold 1222-29 K. Főösszeg; 3158-7 kat. hold 2842'83 K állapíttatott meg. Felhívom a fenü erdőbirtokosokat, hogy a terhére előirt erdőőrzési dijajat két egyenlő részletben, még pedig az első részletet azonnal a második részletet pedig 1919 évi december 15-ig az esztergomi adóhivatalnál fizesse be. A megszabott határidőn túl történt fizetéseknél 5 százalék késedelmi kamatok fognak számítani és az előirt határidőkre be nem fizetett járulékok a határidőt követő 30 nap alatt közigazgatási uton hajtatnak be. Esztergom, 1919. nov. 7. Alispán h. Dr. Szilárd s. k., vm. főjegyző. 49/1919. ein. szám. Rendelet. Vett felsőbb rendelettel kapcsolatban, Esztergom város alulírott polgármestere ezennel elrendelem, hogy a város területén működő összes egyesületek jelen rendeletem megjelenésétől számított 8 nap alatt alapszabályaikat úgyszintén jelenlegi tisztviselőik s választmányaik hévjegyzékét okvetlenül nyújtsák be annál is inkább, mert amennyiben ezt tenni elmulasztanák, azon egyesületekkel szemben melyeknek belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályaik vannak, a vezetőség felelősségre vonása mellett az egyesület működésének felfüggesztése fog folyamatba tétetni; — azok az egyesületek, vagy társulatok pedig, melyek alapszabály nélkül működnek, működésüket azonnal beszüntetni tartoznak s amennyiben az egyesületi életet újból felvenni szándékoznak, a törvényes határozmányoknák megfelelően alapszabályaikat kormányhatósági jóváhagyás végett terjesszék be. Mindazok, akik oly egyesületben fejtenek ki tevékenységet, mely nem rendelkezik kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabállyal, az ide vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében kihágási íjiton fognak megbüntettetni. Esztergom, 1919. évi nov. hó 19. Dr. Antóny s. k. polgármester. |EJ3| HIREK. |H| Névváltoztatás. Omacht Frigyes és leánya Magda székesegyházi énekes Ormaira, Ourednik Anna hivatalnoknő Országra kérték nevüket megváltoztatni. Jótékony előadás. A tanitóképzőiniézet diák asztala javára folyó hó 22. és 23.-án az alábbi szép programmal előadás lesz a Vízivárosi olvasókör nagytermeben. — A mai megélhetés nehézségeit talán a tanítóképző intézet növendékei érzik legjobban. Nagy részük végig szenvedte a háború borzalmait és most, mikor a békés munkához kellene látniok, súlyos gondokkal kell küzdeniök. A növendékek legnagyobb része megszállott területről való s igy még a szülői segítséget is kénytelenek nélkülözni. A diák asztaluk nagyon szerény alappal bírván, szórakoztató előadásokkal iparkodik a vezetőség lehetővé tenni a szegény diákok megélhetését. Az előadás műsora: 1. Gebauer: Zongora-quintett. Előadja a tanítóképző zenekara. 2. A hajótörött. írta: Coppée. Szavalja Kollár János III. é. tanitó jelölt. 3. Csokonai-Hoppe: A reményhez. Előadja a tanítóképző vonós-négyese.J4. Bujdosó Rákóczi. Szavalja Kraffszky Endre III. é. t. j. 5. Schubert És-dúr quartett. Előadja a tanítóképző vonós négyese. 6. Cinka-Panna. FarkasHetényi: Melodráma. Szavalja Balogh Sándor IV. é. t. j. Hegedűn és zongorán kiséri Nemesszeghy Viktor IV. é. t. j. 7. Császár-Huber: Kunok. (Ábránd). Conzert-duo. Előadják : Nemesszeghy Viktor IV. é. t. j. és zongorán kiséri * * * 8. Hermes : Völgyi rózsa. Előadja a tanítóképző énekkara. Jegyek Buzárovits cégnél kaphatók. Külön meghívók nincsenek. A kormánybiztosok hatásköre. A belügyminiszter szabályozta a kormánybiztosok hatáskörét. Eszerint a kerületi kormánybiztosok hatásköre kiterjed a közigazgatás és állami igazgatás valamennyi ágára, mig a törvényhatósági kormánybiztosok a főispáni teendők ellátásával vannak megbízva. A miniszter felhívta az összes hivatalokat, hogy a kormánybiztosok rendeleteit hajtsák végre, mert azok ellen, kik ellenszegülnek vagy akadályt gördítenek végrehajtása elé, eljárást indítanak. Románok internálnak. A különböző fogságokból hazatérő hadifoglyok, akik románok által megszállott területen laknak még most sem térhetnek vissza otthonukba. Pallaviciny őrgróf központi kormánybiztos értesiti a vármegye alispánját, hogy a románok mindazon hadifoglyokat, akik az általuk megszállott területre érkeznek, Erdélybe internálják. Ezért tanácsolja a központi kormánybiztos, hogy a vissza, de haza nem térhető hadifoglyok mindaddig, amig otthonukba nem mehetnek, vállaljanak valamelyes munkát, vagy pedig lépjenek be a nemzeti hadseregbe. Itt a tél! Szokatlan zordra fordult idő végtelen nyomorúságot jelent mindnyájunkra. Lépten nyomom hallunk kétségbeesett családapákat, akik panaszkodnak. Nincs cipő, ruha, fa, szén, liszt, zsír. Nincs, nincs csak ez hangzik minden ajakról és az emberek némán mennek hivatalaikba, éhesen rongyosan fázva. A hó hull, hull és mindég jobban feltárja a hivatalnok nyomorúságát. A hulló hó zizegése talán fog oly hangosan beszélni, hogy a hivatalnokok segítségére fog jönni az állam, a város. A belvárosi földmives olvasó kör házfelavatása. Folyó hó 23 án, vasárnap deleiőtt V

3 11 órakor történik. A ház megáldását fényes ünnepség keretében maga a Hercegprímás végzi. Este 7 órakor tréfás estély gazdag műsorral egybekötve, utána táncmulatság. A délelőtti ünnepségen belépő dij nem lesz. Este a belépő dij személyé*nkint 10 K, páronkint 20 K és minden további családtag után ö—5 korona. Mivel a Kör a belvárosi földmives népé, azért a választmány úgy határozott, hogy a belvárosi férfi földmivesek csak akkor vehetnek részt a mulatságon, ha a Körnek tagjai s ha pénzadománnyal a házalaphoz hozzájárultak. Vendégeket az úri osztályból is szívesen lát az elnökség. Jegyek előadás előtt válthatók a pénztárnál. A tiszta jövedelem a házalapé. Táncestélyek. Kocián Gyula oki. tánctanár a Fürdő Szállodában szombaton, 22-én táncestélyt, vasárnap,