Esztergom és Vidéke, 1919

1919-05-18 / 33. szám

1919. május 18. 3 adok háztartási teendőket. A mun­káson és munkaadók békés együtt- munkálkodásának biztosítása, eset­leges érdekellentétek elsimítása. Meg­akadályozása a munkások kizsák­mányolásának a munkaadók részé­ről. A munkaalkalmak nyilvántartása és szabályozása. Gondoskodás arról, hogy a helyben nem alkalmazható munkások másutt találjanak megfe­lelő elhelyezést. Viszont az itt mu­tatkozó munkáshiány esetén idegen munkások ideirányítása iránti intéz­kedés. HÍREK Tanítói kinevezés. Esztergom megye területére legújabban Túrái Oszkár oki. tanítót nevezte ki a köz- oktatásügyi népbiztos. Olaszországgal megindult a levélpósta forgalom. A Magyar Távirali Iroda jelenti: Olaszország­gal e hó 10-én ismét megindult, egyelőre azonban csak levelezőlapok küldhetők, ha azokkoz melléklet is tartozik. Halálozás. Horváth Károly oki. tanító életének 24-ik évében hosszas szenvedés után meghalt. A fiatal ember a ritka közbecsülésnek örven­dő Horváth Mihály belvárosi hegy­mester fia volt. A temetésen az ösz- szes tanintézetek képviseltették ma­gukat. Patek Béla szerkesztő. Patek Béla dr., a nálunk is előnyösen is­mert győri színigazgató rövid időre Kőszegre ment pihenni és az ot­tani munkástanács reá bízta a Kő­szeg és Vidéké című lap szerkeszté­sét, amelyet ottani tartózkodása ide­jére elvállalt. Az első alkalommal már 6 oldalas lappal lepte meg a kőszegieket. Patek Béla tehát egye­lőre visszatért az újságíráshoz, ahol pályáját kezdte. Újságíró volt előbb Szabadkán, azután Budapesten, mig a Népszínház titkárságát el nem fog­lalta. Beosztott tanító. Hajnali Kálmán hétszeresen kitüntetett volt honvéd géppuskás főhadnagy, szölgyémi meneküit tanító, városunk fiát a tan­ügyi biztos a helybeli izraelita isko­lához osztotta b,e. A kiváló tehetségű tanító hosszabb időn át helyettesített az egyik helybeli intézetnél. Az iz­raelita iskolának csak gratulálhatunk, hogy ezen kiváló erő osztatott be oda. Hadműveleti területen nem tar­tózkodhatnak nők. Bőhm hadse­regfőparancsnok parancsot bocsátott ki, hogy a vörös katonák női hoz­zátartozói hadműveleti területre eső állomáshelyeken nem tartózkodhat­nak. Személyes felelősség mellett kötelességévé teszi a felszerelési he­lyekről elirányított csapatok parancs­nokainak és politikai megbizotiainak, hogy a női hozzátartozókat haladék­talanul távolítsák el. A parancs ellen vétők rögtönitélő törvényszék elé állíttatnak. Ellopott kút. Az alsóripáriában Nádor Emil egy javított kútfejet he­lyezett el. Munkásai alig távoztak el a kúttól, mikor mások jelentek meg, a kútfejet lecsavarták az ott dolgozók szeme láttára elvitték. Szerencsétlenül járt bányász. A dorogi bányatelepen szerdán mun­kaközben egy csille elütötte Puchner József bányamunkást. Puchner karja az ütéstől eltörött. A súlyosan sé­rült embert a Koloskórházban ápoljak. ESZTERGOM és VIDÉKE. A faiskolai felügyelők napidí­jai. A földművelésügyi népbiztosság az eperfaiskolák látogatásával meg­bízott járási faiskolai felügyelők na­pidíját napi 20 koronában, a kilomé­terpénzt pedig hét koronában állapí­totta meg. Szabad rendelkezés az új be­tétek felett. A pénzügyi népbiztos­ság elrendelte, hogy azok felett a készpénzbetétek felett, melyek a ren­delet megjelenésének napját követően helyeztettek el, a tanácsköztársaság ellenőrzése alatt álló pénzintézetek­nél folyószámlára vagy betétkönyvre, minden korlátozás nélkül lehet ren­delkezni. Az ily szabad folyószámla­követelésről átutalást is lehet teljesí­teni azzal, hogy az átutalt összeg szabad betét jellegét megtartja. A szabad betétek után kamatokat térí­tenek meg. Ennek a rendeletnek a hatálya a magyar postatakarékpénz­tárra is kiterjed. Miért rosszak a kutak? A város minden évben nagy összeget kény­telen a közkutak javítására fordítani és azok majdnem állandóan rosszak. A kutak romlása nemcsak a hasz­nálattól áll elő, hanem mint már többször is bebizonyult pajkos gyer­mekek okozzák azt. A Petőfi-utcai közkút csővében nemrégiben is ja­vítás alkalmával vasdarabokat talál­tak. A szenttamási kerekes kúton állandóan hintáznak a gyermekek. Egyszer már ideje volna, ha a ha­tóság az ily kárt okozó gyermek szülőjét érzékeny birsággal sújtaná. A szocializált mezőgazdasági üzemek vezetése. Arra nézve, hogy a szocializált mezőgazdasági üzemek vezetőségével az illető birtok volt tulajdonosa, haszonbérlője mely fel­tételek alatt kaphat megbízást, a föld- mívelésügyi népbiztosság a követ­kezőket rendeli: 1. a volt földtulaj­donost, haszonbérlőt vagy haszon- élvezőt földmívelésügyi népbiztosság az illető szocializált mezőgazdasági üzem vezetőségével megbízhatja, fel­téve hogy azt az érdekelt munkás­ság (cselédség) illetve azok bizalmi férfiai kívánják s ha ezen kívánság­hoz úgy a helyi mint a vármegyei munkástanács hozzájárul. A helyi és vármegyei munkástanács ezen hozájárulási jogát átruházhatja az illető községi és illetve vármegyei birtokrendező bizottságokra. — 2. Munkástanácsnak e hozzájárulást meg kell tagadnia olyan volt tulaj­donos, haszonbérlő vagy haszonél­vező vagy gazdatiszt megbízásra való felterjesztésről, a) aki előzőleg a birtokrendezésbe nem folyt be; b) akinek jelenlegi magatartása ki­zárja azt, hogy munkásság vele si­keressen együtt működhessék; c) aki politikailag nem megbízható és helybeli; 3. Az a) b) és c) alatti körülmények elbírálására a birtokon dolgozó munkásság bizalmi férfiai, a) és c) alatti körülmény elbírálásá­ra a községi munkástanács direktó­riuma illetékes, ha a döntés a volt tulajdonos haszonbérlő, vagy haszon- élvezőre nézve kedvezőtlen, joga van a vármegye munkástanácsánál felebbezni, mert jogérvényesen hatá­roz a földmívelésügyi népbiztosság. Nincs aprópénz. Lapunk leg­utóbbi számában írtunk már róla, hogy eltűnt az aprópénz. A helyzet már tűrhetetlen kezd lenni. A vá­sárlók egész délelőttökön kénytele­nek futkározni egy 200 koronással és a vége az hogy nem vehet sem­mit, mert senki sem váltja fel pén­zét. A 25 koronás felváltása is ne­hézségbe ütközik, a pénztárak pedig csak olyas pénzzel rendelkeznek és úgy a vásárlás lehetetlenné van téve, de amellett rengeteg munkaidő is kárba vész. Felvétel az esztergomi tanító­képző I. évfolyamára, az 1919/20. tanévre. Eme intézetbe, a jelzett évfolyamra oly ép testű és ép ér­zékszervekkel biró, egészséges tanu­lók vehetők fel, akik a tanítói pá­lyára alkalmasak, s akik a folyamo­dás évének június havában 14. élet­évüket már betöltötték, s ugyancsak e hónapban 18 évnél nem időseb­bek, s akik hitelesen igazolják, .hogy a polgári iskolának, reáliskolának, gimnáziumnak négy alsó osztályát sikeresen elvégezték. Megokolt eset­ben 18 évesnél idősebbek is nyer­hetnek felvételt. Akik a felvétel alap­jául szolgáló bizonyítvány tanúsága szerint valamely tárgyból fel voltak mentve, e tárgvból felvételi vizsgát tartoznak tenni. Az első évfolyamra 40 tanuló vehető fel. A felvételt ké­rő folyamodvány május 31-ig az intézet igazgatójához nyújtandó be, s a tanári karra cimzendő. Mellékle­tei : 1. keresztlevél vagy születési bizonyítvány. 2. Az utolsó évi bizo­nyítvány és a folyó félévi értesítő, melyhez e tanév befejeztével az év­végi bizonyítvány csatolandó. 3. Egy évnél nem régibb keletű hatósági orvosi bizonyítvány arról, hogy a folyamodó ép testű, ép érzékszervű, egészséges és a tanítói pályára al­kalmas. 4. Akik az idén iskolába nem jártak, kérvényükhöz hatósági erkölcsi bizonyítványt is csatoljanak. A felvételről az igazgatóság aug. 10-ig hivatalosan értesíti a kérelme­zőket. Az elfogadásról a folyamodó szülője vagy gyámja aug. 25-ig tar­tozik az intézet igazgatóját tudósítani. A felvettek az igazgatói irodában a szülő vagy annak helyettese kísére­tében szeptember 3.-án jelenjenek meg. A felvétel csak akkor válik véglegessé, ha a jelentkezőket az intézeti orvos egészségeseknek ta­lálja. A Duna sorsa. Az antant hatal­mak által diktált béke nemzetközi ellenőrzést ir elő Közép-Európa több nagy folyamára, köztük természetesen a Dunára is. A Duna internaciona- lizálására az első lépés 1856-ban, a Párisban történt, amikor megalakí­tották a Duna-bizottságot. A bizott­ság Magyarország, Ausztria, Német­ország, Franciaország, Anglia, Romá­nia, Törökország, Oroszország, Olasz­ország egy-egy képviselőjéből állt. A bizottság mandátumát a berlini kongresszus meghosszabbította. Egy kiegészítési akta a Duna torkolatát egy felügyelő, a szulinai kikötő ka­pitánya és ennek személyzete tartják felügyelet alatt. A bizottságnak ren­deleti joga, a felügyelőnek' és a ka­pitánynak bíráskodási joga volt. A bizottság külön zászlóval rendelkezett. Az összes művek és berendezések semlegességet élveztek. A berlini szerződés a Dunát a vaskapuig sem­legesítette, ami azt jelenti, hogy a Duna mentén Vaskaputól délre erős­ségeket emelni tilos volt. Felhívás a selyemhernyó te­nyésztés érdekében. A háztartások cérnaszükségletének ellátása és fon­tos hadicikkek előállítása céljából a selyemhernyó tenyésztés fejlesztése fontos gazdasági érdek, miért is fel­hívjuk a város proletárjait, hogy a selyemhernyó tenyésztés hasznos munkájából minél számosabban ve­gyék ki részüket. A peteszükségiet megállapíthatása céljából felhívjuk tehát mindazokat, akik selyemher­nyótenyésztésre vállalkoznak, hogy ebbeli szándékukat f. hó 20-ig a város gazdasági hivatalába jelent­sék be. A selyemhernyó tenyésztők a város területén levő összes sze­derfák levelezési használatára jogo­sultak. A használható selyemgubó kilogrammját 20 koronáért váltják be, a használhatatlanért 50 fillért fizetnek. Selyemhernyó petéket a gazdasági hivalal fogja a tenyész­tők rendelkezésére bocsátani. Ugyan- ezalakalommal figyelmeztetjük a la­kosságot, hogy csak öreg és lomb­szedésre nem alkalmas eperfákat vágjon ki. A kivágott eperfák pót­lása a gazdasági hivatalnál kérelme­zendő. A közutak fenntartása. Minden község tartozik a saját községi köz­dűlő közútjait és a községi közleke­dési (vicinális) közutaknak a saját határába eső részeit forgalomképes állapotba helyezni, — fedanyaggal ellátni és járható állapotban fenntar­tani, a rajtuk levő hidakat kijavítani. Ezt a saját érdekükben annál kevés­bé mulasszák el, mert a közel jövő­ben ezen közutak építése és fenn­tartásához sem a törvényhatóság, sem az állam nem fog hozzájárul­hatni, mert az e célra rendelkezésre álló minden erő egyelőre az állami és törvényhatósági közutakra kell. Amennyiben a munkástanácsok, il­letve községeknek szakértőre, vagy szakvéleményre volna szükségük, úgy aziránt forduljanak közvetlenül az államépítészeti hivatalhoz. Köte­lesek továbbá a községek, illetve a helyi direktóriumok az államépíté­szeti hivatal vonatkozó megkeresé­sére az állami és törvényhatósági közutak fenntartásásához saját ha­tárukban szükséges munkaerőt, kézi és igás napszámosokat az alábbi bérekért rendelkezésre bocsátani. Ezen munkához egy kézi napszám órabére Esztergomban 3 korona, a vidéken pedig 2‘50 K, igás-napszám bére az egész vármegyében órán- kint 10 K, ebben már bennfoglalta- tik a kocsis díjazása is. Ezen bér azonban csak oly igára vonatkozik, amely legalább 10 métermázsa súlyt vágy kétharmad métermázsa anya­got visz egyszerre. Az államépíté­szeti hivatal jogosítva van egyes felmérhető és pontosan számbave- hető munkákat egységárban kiadni, de csak a fenti órabérek figyelembe vételével. Ez áll különösen kő, ka­vics, föld, vagy bármely anyag szál­lítására nézve ez mindenkor a szál­lítási távolságnak megfelelőleg 10 korona órabér alapulvétele mellett köbméterenkint, vagy súly szerint díjazandó. Póruljárt árdrágítók. Az egyes cikkek ára oly magas, hogy az már szinte elképzelhetetlen. Lencsés Fe- rencné 10 kg. szappanért 5 kg. sza­lonnát adott Hurai Istvánnénak, aki a szalonna kgját 100 koronáért adta el. A drága szalonna ügye a forra­dalmi törvényszék elé került és ott alaposan megsózták a szalonnát. A tárgyalás alkalmával beigazolódott, hogy Hurainé Etel nevű leánya adta el a szalonét és ezért Lencsésnével együtt 1000—1000 K pénzbüntetésre ítélték őket, ha pedig ezt lefizetni nem bírnák 30 — 30 napig elmélked­hetnek a dutyikban a szalonna ára felett. A szappant makszimális áron lefoglalta a törvényszék és közellá­tásra bocsáj tóttá. Vércsapolás. A csendes Pilis­szentlélek községben emberemléke­zet óta elő nem forduló eset történt múlt vasárnap. A legények harmo­nika mellett táncra perdültek az egyik ház előtt. Táncközben Mincer Gergely és Jankovszky János összeszólal­koztak, aminek az lett a vége, hogy Mincer több helyen súlyosan meg­szúrta Jankovszkyt. A szurkáló le­gényt letartóztatták. A levéltárak a közoktatásügyi népbiztosság alatt. Az összes le­véltárak ügyei a közoktatásügyi nép- biztosság ügykörébe tartoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom